Tűz az égből: Lángoló űrszemét landolt Nyugat-Ausztráliában

A nyugat-ausztráliai rendőrség nem mindennapi bejelentést tett: egy ismeretlen eredetű, égő tárgyra bukkantak egy bányához vezető úton, a tá...

A nyugat-ausztráliai rendőrség nem mindennapi bejelentést tett: egy ismeretlen eredetű, égő tárgyra bukkantak egy bányához vezető úton, a távoli Pilbara régióban. A közösségi médiában közzétett fotók alapján a tárgy valóban lángolt, amikor földet ért – és bár a szakértők óvatosan nyilatkoznak, minden jel arra utal, hogy egy darab űrszemét lehetett.

Az esetről elsőként beszámoló Steven Tingay professzor, a Curtin Egyetem űrszemét-kutatója az IFLScience-nek elmondta: "Még soha nem láttam ilyet. De az űrindítások száma ma már exponenciálisan növekszik, így az ilyen esetek a jövőben gyakoribbá válhatnak." Tingay szerint a kockázatokat újra kell gondolni – nem csak az emberekre, hanem a természetre nézve is.

A lángoló veszély

A legtöbben, ha űrszemétre gondolnak, attól tartanak, hogy egy lehulló fémdarab rájuk esik. Valójában ennek az esélye elenyészően csekély. De Tingay felhívja a figyelmet: ha egy tárgy még mindig ég, amikor földet ér, az másfajta kockázatot hordoz. Egy ilyen objektum egy száraz, erdős vidéken könnyen bozóttüzet okozhat.

Ausztrália – különösen a nyugati területei – amúgy is hajlamosak a pusztító erdőtüzekre. "Az emberek testfelülete elenyésző a kontinens erdős területeihez képest. A valószínűséget tehát nem csak az emberi sérülés, hanem a környezeti kár felől is érdemes újraértékelni," – mondta Tingay.

Mérgező anyagok és óvatosság

A professzor szerint az űreszközökben gyakran találhatók veszélyes anyagok – üzemanyag-maradványok, nehézfémek vagy szénszálas kompozitok. Normális esetben csak annyit tanácsolnak a hatóságok, hogy senki ne érintse meg a gyanús tárgyakat. De ha az űrszemét még izzik vagy füstöl, mérgező gázokat is kibocsáthat. "Ilyenkor a legjobb, ha messze elkerüljük, és azonnal értesítjük a rendőrséget," – figyelmeztet Tingay.

A tárgy eredete egyelőre rejtély. Dr. Alice Gorman, akit az ausztrál sajtó csak Dr Space Junk-ként ismer, úgy véli, hogy az objektum talán a Jielong nevű kínai hordozórakéta negyedik fokozata lehetett, amelyet szeptember végén indítottak. De mivel semmilyen hivatalos újrabelépési figyelmeztetést nem adtak ki, és egyik ország sem vállalta a felelősséget, az azonosítás nehézkes.

Tingay szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a kutatók a megmaradt komponensek alapján próbálnák beazonosítani a gyártót – "de ha a tűz elpusztította a jeleket, ez rendkívül nehéz feladat".

Észrevétlen égi látványosság

Ha valaki látta volna a tárgyat, amint tüzes csíkként átszeli az eget, sokkal könnyebb lenne a nyomozás. Csakhogy a Pilbara térség ritkán lakott, és ha a zuhanás nappal történt, aligha vette észre bárki. Tingay szerint valószínű, hogy az objektum a tenger felől érkezett, így a pályáját is nehéz rekonstruálni.

Dr. Eleanor Sansom, a Desert Fireball Network kutatója – Tingay munkatársa – elmondta, hogy a hálózat kamerái nem érnek el olyan északi területekre, ahol az esemény történt, így ők sem tudták rögzíteni a belépést.

A földközeli kutatás új szerepe

Tingay az International Centre for Radio Astronomy Research (ICRAR) igazgatóhelyetteseként eredetileg galaxisokon túli objektumokat vizsgál. Tíz éve azonban észrevették, hogy távcsöveik a Föld körüli pályán mozgó tárgyakat is képesek érzékelni, így új kutatási irányt nyitottak a "space situational awareness," azaz az űrkörnyezet megfigyelése terén.

"Ez az eset is azt mutatja, milyen nehéz előre jelezni, mikor és hol tér vissza egy űreszköz darabja. De az ilyen események figyelmeztetnek, hogy a probléma szó szerint közelít hozzánk," – mondta a professzor.

Régi viccek, új kérdések

A történet némileg emlékeztet a híres Skylab-incidensre: amikor 1979-ben a NASA egyik űrállomása Nyugat-Ausztráliában zuhant le, az esperance-i önkormányzat tréfásan számlát küldött az amerikai űrügynökségnek a "szemetelésért". A számlát végül egy kaliforniai rádióműsor hallgatói fizették be.

De míg a Skylab esetében a kár inkább nevetséges volt, más országok – például Kanada 1978-ban – súlyos következményekkel járó eseteket éltek meg, amikor egy szovjet műhold radioaktív törmeléke hullott a földre.

Tingay nem kívánt jogi kérdésekbe bonyolódni, de úgy véli, ideje lenne nemzetközi szinten újragondolni a felelősségvállalást. "A világűr már nem az űrügynökségek kizárólagos terepe. Magáncégek százai lőnek fel rakétákat – és mindaz, amit felküldünk, egyszer visszatér. Néha szó szerint lángolva."

Az égő űrszemét esete figyelmeztetés: az emberiség űrbéli tevékenysége nem áll meg a Föld határainál, és előbb-utóbb visszahat a bolygónkra – még ha csak egy lángoló fémhenger formájában is, egy poros ausztrál út közepén. (1)

(1) - https://www.iflscience.com/ive-never-seen