Nem ördögtől való: az okostelefonok nem rontják a felnőttek mentális egészségét – állítja egy új amerikai kutatás

Az okostelefonok az elmúlt évtizedben a modern élet elengedhetetlen eszközeivé váltak, ám gyakran negatív fényben tüntetik fel őket, mint a ...

Az okostelefonok az elmúlt évtizedben a modern élet elengedhetetlen eszközeivé váltak, ám gyakran negatív fényben tüntetik fel őket, mint a szorongás, depresszió és figyelemzavar fő okozóit.

Egy nemrégiben publikált, átfogó amerikai tanulmány azonban megkérdőjelezi ezt a narratívát, és azt sugallja, hogy az okostelefon-használat és a mentális jólét közötti kapcsolat sokkal gyengébb, mint azt korábban gondoltuk.

A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban megjelent kutatás több mint 250 000 napnyi okostelefon-használati adatot vizsgált 10 099 amerikai felnőtt körében, és arra a következtetésre jutott, hogy az okostelefonok használata nem gyakorol jelentős negatív hatást a mentális egészségre. (1)

A kutatás háttere és módszertana

A kutatás célja az volt, hogy választ adjon egy egyszerű, de régóta vitatott kérdésre: valóban rosszabbul érzik-e magukat az emberek az okostelefon-használat miatt? A korábbi tanulmányokkal ellentétben, amelyek gyakran az alanyok becsléseire támaszkodtak az okostelefon-használati idő tekintetében – ami akár heti 12 órás eltérést is jelenthet a valóságtól –, ez a kutatás objektív adatokat használt. A kutatók anonim Android rendszerlogokat gyűjtöttek, amelyek percenkénti pontossággal rögzítették a telefonhasználati szokásokat, beleértve minden képernyőfeloldást, alkalmazásindítást és képernyőn töltött időt egy négyhetes időszak alatt. Ezeket az adatokat aztán összevetették a résztvevők napi hangulatjelentéseivel.

A minta mediánja szerint a résztvevők naponta körülbelül 6 órát töltöttek telefonjukon, átlagosan 41 képernyőfeloldással. Ebből az időből mindössze 43 percet fordítottak közösségi média alkalmazásokra, a fennmaradó időt pedig üzenetküldésre, navigációra, produktivitási és egyéb "nem közösségi" alkalmazásokra szánták. A Pew Research adatai szerint az amerikaiak közel 85%-a rendelkezik okostelefonnal, és néhányan az ébrenléti idejük akár 25%-át is telefonjuk használatával töltik. Mégis, a kutatók nem találtak jelentős bizonyítékot arra, hogy a több telefonhasználat rosszabb hangulathoz vezetne, sem egyéni, sem csoportos szinten.

Főbb megállapítások

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy az okostelefon-használat és a mentális jólét közötti kapcsolat gyenge vagy egyáltalán nem létezik. Érdekes módon azokban a hetekben, amikor a résztvevők több időt töltöttek nem közösségi alkalmazásokkal, például navigációs vagy szórakoztató appokkal, enyhén jobb hangulatot jelentettek. Ez arra utalhat, hogy az ilyen típusú tevékenységek – például tervezés, tanulás vagy szórakozás – pozitív hatással lehetnek az egyén közérzetére.

A kutatók azonban óvatosságra intenek: ezek az eredmények nem azt bizonyítják, hogy az okostelefonok kifejezetten jótékony hatásúak, hanem azt, hogy a hatásuk sokkal összetettebb és kontextusfüggőbb, mint azt a közvélekedés sugallja. A tanulmány szerint az okostelefonokat nem szabad önmagukban károsnak bélyegezni; inkább olyan környezetként kell tekinteni rájuk, ahol különböző tevékenységek – a közösségi kapcsolattartástól a passzív tartalomfogyasztásig – eltérő hatással lehetnek a mentális egészségre.

Demográfiai különbségek és árnyalatok

Bár az általános hatás csekély vagy nem létező volt, a kutatók néhány finom mintázatot azonosítottak. A fiatalabb felnőttek körében gyenge összefüggést találtak a közösségi média használata és az alacsonyabb hangulat között, de ez az összefüggés az időbeli elemzés során eltűnt. Hasonlóképpen, a nők és a "genderqueer" identitású egyének gyakrabban használtak közösségi és nem közösségi alkalmazásokat, és alacsonyabb átlagos hangulatpontszámokat jelentettek, mint a férfiak. Azonban sem az életkor, sem a nem nem bizonyult erősebb prediktornak a hangulatra, mint maga az okostelefon-használat.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a korreláció nem egyenlő az ok-okozati összefüggéssel. Például kiszámították, hogy egy átlagos felhasználónak napi 18 óra plusz időt kellene nem közösségi alkalmazásokkal töltenie ahhoz, hogy a hangulatpontszáma csupán egy ponttal csökkenjen – ami gyakorlatilag lehetetlen. Ez azt mutatja, hogy a megfigyelt hatások olyan kicsik, hogy azok gyakorlati jelentősége elhanyagolható.

A percepció és a valóság közötti szakadék

A tanulmány egy gyakran figyelmen kívül hagyott problémára is rávilágít: a percepció és a valóság közötti szakadékra. Az emberek hajlamosak túlbecsülni az okostelefon-használati idejüket, különösen a közösségi médiára fordított időt. Az objektív logok segítségével a kutatók meg tudták különböztetni a közösségi média alkalmazásokat (például Facebook, Instagram) a nem közösségi alkalmazásoktól (például Google Maps, Spotify). Megállapították, hogy míg a közösségi média intenzív használata nem járt rosszabb hangulattal, a nem közösségi alkalmazások használata enyhén pozitív hatással volt a hangulatra, valószínűleg a produktív vagy szórakoztató tevékenységek miatt.

A közvélekedés és a tudományos eredmények ellentmondása

Az eredmények különösen érdekesek a közösségi média mentális egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos aggodalmak hullámában. Az Egyesült Államok tiszti főorvosa, Dr. Vivek Murthy 2023-ban figyelmeztetést adott ki, amely szerint a digitális platformok "mélyreható károkat" okozhatnak a gyermekek és serdülők mentális egészségében. 2024-ben még azt is javasolta, hogy a közösségi média alkalmazásokon figyelmeztető címkéket helyezzenek el. Bár ezek az intézkedések elsősorban a fiatalabb korosztályra irányultak, a felnőttek körében is elterjedt az a nézet, hogy a több képernyőidő automatikusan rosszabb mentális jólétet eredményez.

Ez a tanulmány azonban megkérdőjelezi ezt a narratívát. A kutatók kiemelik, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy az egyik héten tapasztalt hangulat előre jelezné a következő heti okostelefon-használatot, ami azt sugallja, hogy a rossz hangulat nem vezet több telefonozáshoz, és fordítva. Ez arra utal, hogy a kapcsolat iránya akár fordított is lehet: az emberek hajlamosak a telefonjukhoz nyúlni, amikor már eleve rossz hangulatban vannak.

Következtetések és jövőbeli irányok

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az okostelefonokat nem szabad önmagukban démonizálni. Ehelyett olyan környezetként kell rájuk tekinteni, amelyben a különböző tevékenységek eltérő hatással lehetnek a mentális jólétre. Nem az a lényeg, hogy mennyi időt tölt valaki a telefonján, hanem az, hogy hogyan használja azt. Ez a megkülönböztetés kulcsfontosságú a mentális egészség kutatói, alkalmazásfejlesztők és döntéshozók számára egyaránt. A kutatók szerint a képernyőidő korlátozása vagy általános tiltások bevezetése valószínűleg nem javítaná a mentális jólétet.

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy további kutatásokra van szükség a megfigyelt mintázatok megerősítéséhez, különösen azért, mert a hatásméretek kicsik vagy nem voltak jelentősek. Javasolják, hogy a jövőbeni kutatások azokra a tényezőkre fókuszáljanak, amelyek növelik vagy csökkentik a pozitív, illetve káros online élmények valószínűségét, ahelyett, hogy az okostelefonok vagy bizonyos alkalmazások használatára koncentrálnának.

Ez a kutatás új megvilágításba helyezi az okostelefonok és a mentális egészség kapcsolatát, és arra ösztönöz, hogy árnyaltabban gondolkodjunk a technológia szerepéről a modern életben. Az eredmények azt sugallják, hogy az okostelefonok nem a mentális problémák fő okozói, és ahelyett, hogy bűnbakként tekintenénk rájuk, inkább arra kellene fókuszálnunk, hogyan használhatjuk őket tudatosan és kiegyensúlyozottan. (2)

(1) - https://www.pnas.org/doi/epdf/10.1073/
(2) - https://thedebrief.org/sweeping-u-s-stud