Drónok a skandináv légtérben: Súlyos támadás Dánia és Norvégia infrastruktúrája ellen

2025. szeptember 22-én, hétfő éjszaka példátlan esemény rázta meg Észak-Európa két legforgalmasabb repülőterét. A koppenhágai és az oslói re...

2025. szeptember 22-én, hétfő éjszaka példátlan esemény rázta meg Észak-Európa két legforgalmasabb repülőterét. A koppenhágai és az oslói repülőtér légterében észlelt, azonosítatlan drónok miatt órákra le kellett zárni a légteret, ami több tízezer ember utazását zavarta meg.

Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen a történteket "a dán kritikus infrastruktúra elleni legsúlyosabb támadásnak" nevezte, és a történtek szélesebb európai kontextusban is figyelmet kaptak.

A drónincidens részletei

Hétfő éjszaka a koppenhágai repülőtér, amely Skandinávia legnagyobb légikikötője, több órára teljesen leállt, miután két-három nagyméretű drón jelent meg a légtérben. A drónok különböző irányokból érkeztek, időnként ki- és bekapcsolták fényeiket, majd órák múlva eltűntek.

A dán rendőrség vezető felügyelője, Jens Jespersen szerint a drónokat egy erre "alkalmas szereplő" irányította, aki láthatóan gyakorolta képességeit és szándékosan tesztelte a rendszert. A hatóságok nem lőtték le a drónokat, mivel a repülőtér területén lévő utasok, repülőgépek és üzemanyag-tárolók miatt a kockázat túl nagy lett volna.

Norvégiában az oslói Gardermoen repülőtér szintén kénytelen volt három-négy órára leállni, miután hasonló drónészlelésekről számoltak be. Összesen 14 járatot kellett átirányítani más norvég repülőterekre, és számos járatot töröltek vagy késleltettek. A norvég rendőrség két külföldi állampolgárt őrizetbe vett, akik tiltott terület felett működtettek drónokat, de nem erősítették meg, hogy az eset összefügg a koppenhágai incidenssel.

A támadás jelentősége és kontextusa

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a történteket a dán kritikus infrastruktúra elleni legsúlyosabb támadásnak minősítette. Kiemelte, hogy az eset nem elszigetelt, hanem egy szélesebb európai fenyegetés része, amely magában foglalja Lengyelország, Románia és Észtország légterének megsértését, valamint európai repülőterek elleni kibertámadásokat. Frederiksen nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Oroszország állhat az incidens mögött, bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov "alaptalan vádaknak" nevezte a feltételezéseket.

A dán hírszerzés, a PET igazgatója, Flemming Drejer szerint az ország jelenleg "magas szabotázskockázattal" néz szembe. A drónok száma, mérete, repülési mintázata és a repülőtér feletti időtartam mind azt sugallja, hogy egy fejlett technológiai képességekkel rendelkező szereplő állhat az incidens mögött. Frederiksen a történtek kapcsán egyeztetett Norvégia és Svédország miniszterelnökeivel, valamint a NATO főtitkárával és az Európai Tanács vezetőivel, jelezve az ügy nemzetközi jelentőségét.

Nemzetközi reakciók és geopolitikai háttér

Az incidens időzítése különösen érzékeny, mivel Norvégia kormánya szerint Oroszország az idei évben már háromszor – áprilisban, júliusban és augusztusban – sértette meg az ország légterét. Az észt légtér megsértése miatt Észtország a NATO 4. cikke szerinti konzultációkat kezdeményezett, ami sürgős megbeszéléseket jelent a szövetségesek között. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a közösségi médiában úgy fogalmazott, hogy "Európa kritikus infrastruktúrája veszélyben van," és a koppenhágai eset egyértelműen egy nagyobb fenyegetési minta része.

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij a közösségi médiában elítélte a dán légtér állítólagos orosz megsértését, ami tovább élezte a feszültséget. Oroszország dániai nagykövete, Vlagyimir Barbin ugyanakkor provokációnak nevezte az esetet, és azt állította, hogy a vádak a NATO-országok Oroszországgal való közvetlen katonai konfrontációját célozzák.

Az érintett utasok és a repülőterek helyzete

Az incidens jelentős fennakadásokat okozott mindkét repülőtéren. Koppenhágában körülbelül 20 000, míg Oslóban további 10 000 utas érintett, összesen 31 járat átirányításával és több mint 100 járat törlésével. A légi forgalom kedd délutánra normalizálódott, de a késések egész nap éreztették hatásukat. A koppenhágai repülőtér az Øresund-szoros partján helyezkedik el, ami lehetővé teszi a drónok esetleges hajóról történő irányítását, tovább bonyolítva a helyzetet.

Jövőbeli kihívások és válaszlépések

A drónincidens új kihívásokat vet fel a légtérbiztonság terén. A dán és norvég hatóságok szoros együttműködésben vizsgálják, hogy a két eset összefügg-e, és a NATO is fontolóra veszi a válaszlépéseket Oroszország légtérsértéseire reagálva. Frederiksen hangsúlyozta, hogy Dánia tovább erősíti légvédelmi rendszereit, és nemrégiben döntött arról, hogy francia-olasz SAMP/T rendszereket vásárol az amerikai Patriot helyett, részben költség- és szállítási időbeli megfontolások miatt.

A drónok által okozott fenyegetés nem új keletű, de a mostani eset rávilágít arra, hogy a modern technológia hogyan használható fel kritikus infrastruktúrák megzavarására. Az európai országok számára elengedhetetlen a légtérvédelem és a kiberbiztonság fejlesztése, hogy hatékonyan reagáljanak az ilyen hibrid támadásokra. A koppenhágai és oslói események valószínűleg további vitákat és intézkedéseket fognak kiváltani a NATO és az EU szintjén, miközben a geopolitikai feszültségek tovább éleződnek a régióban.