16 millió maja élhetett a civilizáció csúcspontján, sokkal többen, mint azt korábban gondolták

A maja civilizáció, amely Közép-Amerika trópusi dzsungeleiben virágzott, évszázadok óta lenyűgözi a kutatókat és a történelem iránt érdeklőd...

A maja civilizáció, amely Közép-Amerika trópusi dzsungeleiben virágzott, évszázadok óta lenyűgözi a kutatókat és a történelem iránt érdeklődőket. Egy új, Lidar technológiát alkalmazó kutatás most új fényt vet a maja társadalom méretére és összetettségére, megdöbbentő eredményekkel szolgálva a civilizáció csúcspontjáról, amely 1400 évvel ezelőtt, az úgynevezett késő klasszikus korban (Kr. u. 600–900) érte el zenitjét.

16 millió ember - kétszer annyi, mint New York City lakossága

Egy 2018-as tanulmány becslése szerint a maja népesség a késő klasszikus korban körülbelül 11 millió főt tett ki. Azonban egy, a Journal of Archaeological Science: Reports folyóiratban 2025. július 7-én megjelent új kutatás ezt a számot jelentősen, 16 millióra emelte – ez kétszerese a mai New York City lakosságának. Ez a hatalmas népességszám azt sugallja, hogy a maja társadalom jóval sűrűbben lakott és szervezettebb volt, mint azt korábban gondolták. (1)

A kutatók a legmodernebb Lidar (fénydetektálás és távolságmérés) technológiát használták, amely lézerimpulzusokkal készít háromdimenziós térképeket a földfelszínről. A technológia lehetővé tette, hogy a kutatók átláthassanak a sűrű trópusi erdők lombján, és felfedezzék az ősi maja épületek romjait. A most vizsgált terület 95 000 négyzetkilométert ölel fel, amely Guatemala Petén régióját, Nyugat-Belize-t, valamint Mexikó Campeche és Quintana Roo államait foglalja magában.

"Arra számítottunk, hogy a 2018-as lidar-elemzés alapján szerény növekedést látunk a népességszámban, de a 45%-os ugrás valóban megdöbbentő volt," – mondta Francisco Estrada-Belli, a kutatás vezető szerzője, a Tulane Egyetem Közép-Amerikai Kutatóintézetének professzora.

"Ez az új adat megerősíti, hogy a maja alföldek a csúcspontjukon rendkívül sűrűn lakottak és társadalmilag jól szervezettek voltak."

Összetett és összekapcsolt települések

A korábbi feltételezésekkel ellentétben, amelyek szerint a maja civilizáció városai mellett csak elszórt, elszigetelt vidéki települések léteztek, az új kutatás azt mutatja, hogy a maja társadalom sokkal összetettebb és összekapcsoltabb volt. A Lidar-térképek alapján kiderült, hogy a városi és vidéki területek építési mintázatai hasonlóak voltak: minden területen egy központi, elit által irányított nyilvános tér (pláza) köré szerveződtek a lakóterületek és mezőgazdasági földek.

Az épületek túlnyomó többsége 5 kilométeres körzetben helyezkedett el egy ilyen plázától, ami azt jelzi, hogy a vidéki lakosság, amely általában nem tartozott az elithez, szintén hozzáférhetett a közösségi és vallási élet legtöbb aspektusához.

"A Lidar-alapú eredményeink a legtisztább képet adják az ősi maja települési mintázatokról," – hangsúlyozta Estrada-Belli. "Most már szilárd bizonyítékunk van arra, hogy a maja társadalom mind a városokban, mind a vidéki területeken rendkívül strukturált volt, és jóval fejlettebb erőforrás- és társadalmi szerveződéssel rendelkezett, mint azt korábban gondoltuk."

A vidéki és városi területek egysége

A kutatás rávilágít arra, hogy a maja alföldek északi része sokkal urbanizáltabb és sűrűbben lakott volt, mint azt korábban feltételezték. Ez magyarázza a népességszám jelentős növekedését a becslésekben. A kutatók szerint a vidéki közösségek nem voltak elszigeteltek vagy függetlenek a városi és ceremoniális központoktól. Éppen ellenkezőleg, a vidéki és városi területek szoros kapcsolatban álltak egymással, és a társadalom egésze egységes rendszert alkotott.

A tanulmány szerint az északi maja alföldeken kiterjedt mezőgazdasági infrastruktúra működött, amelyet valószínűleg az elit irányított, akik a élelmiszer-termelést és -elosztást is felügyelték. Ez a fejlett szervezettség hozzájárulhatott a civilizáció sikeréhez, ugyanakkor új kérdéseket vet fel a bukásával kapcsolatban.

A maja civilizáció bukásának rejtélye

A maja civilizáció Kr. u. 800 és 1000 között hanyatlásnak indult, és a mostani népességszám-becslések új megvilágításba helyezik ezt a folyamatot. A 16 milliós népesség hatalmas erőforrásigényt jelentett, ami súlyosbíthatta a politikai instabilitást és környezeti problémákat. A kutatók szerint a nagy népességszám és az intenzív mezőgazdasági tevékenység nyomást gyakorolhatott a környezetre, ami hozzájárulhatott a civilizáció összeomlásához.

A mai maja örökség

Bár a klasszikus maja civilizáció eltűnt, a maja kultúra nem halt ki. Napjainkban körülbelül 8 millió maja él Dél-Mexikóban és Közép-Amerikában, akik továbbra is őrzik nyelvüket, hagyományaikat és kulturális örökségüket. Az új kutatási eredmények nemcsak a múlt megértéséhez járulnak hozzá, hanem tiszteletet ébresztenek a maja nép lenyűgöző történelme és összetett társadalma iránt.

A Lidar technológia forradalmasította az ősi civilizációk kutatását, és a maja alföldek feltérképezése új fejezetet nyitott a maja civilizáció megértésében. Az eredmények nemcsak a népesség méretéről, hanem a társadalom szerkezetéről és összetettségéről is új képet festenek, amely még évszázadok múlva is inspirálni fogja a kutatókat és a történelem szerelmeseit egyaránt. (2)

(1) - https://www.sciencedirect.com/science/
(2) - https://news.tulane.edu/pr/ancient-maya