Három idődimenzió az univerzum alapja? Új kutatás forradalmasíthatja a fizikát

Egy új elmélet szerint az univerzum nem a tér és idő hagyományos kombinációjára épül, hanem három idődimenzió alkotja annak alapvető szöveté...

Egy új elmélet szerint az univerzum nem a tér és idő hagyományos kombinációjára épül, hanem három idődimenzió alkotja annak alapvető szövetét.

Ez a merész javaslat Dr. Gunther Kletetschka, az Alaszkai Fairbanks Egyetem fizikusának munkáján alapul, és alapjaiban kérdőjelezi meg a modern fizika egyik legelfogadottabb elképzelését, a téridő koncepcióját. (1)

A hagyományos fizika szerint az univerzum három térbeli és egy időbeli dimenzióból áll, amelyek együtt alkotják a valóság szövetét. Ezzel szemben Kletetschka azt állítja, hogy az idő nem egyetlen, egyirányú vonalként létezik, hanem három független dimenzióval rendelkezik, és a tér csupán az idő viselkedésének másodlagos következménye.

"Az idő háromdimenziós szemlélete egyetlen koherens matematikai keretrendszeren keresztül képes megoldani számos fizikai rejtélyt," - magyarázza a kutató.

Egy új keretrendszer születése

Kletetschka elméletének megértéséhez képzeljünk el egy hatdimenziós rendszert, amely három idő- és három térbeli tengelyből áll. A hagyományos fizikával ellentétben azonban itt az idő a fundamentális struktúra, míg a tér az idő különböző skálákon és orientációkban való viselkedésének eredménye. A kutató az idő szerepének újragondolásával jutott erre az ötletre, feltéve a kérdést: ha a térnek három dimenziója lehet, miért ne lehetne az időnek is?

Ezen feltételezés alapján Kletetschka egy olyan matematikai modellt dolgozott ki, amelyben a részecskék és erők egy háromdimenziós időbeli keretrendszerben lépnek kölcsönhatásba. A modell legfontosabb eredménye, hogy képes reprodukálni az alapvető részecskék ismert tulajdonságait, különösen azok tömegét.

Például az elektronok, müonok és kvarkok tömegét a részecskefizika Standard Modellje pontosan leírja, de nem ad magyarázatot arra, miért éppen ezek az értékek jellemzőek. Kletetschka modellje azonban olyan értékeket generál, amelyek szorosan megfelelnek a megfigyelt tömegeknek, így az elmélet valós mérésekre támaszkodik.

"A háromdimenziós időkeretrendszer jelentős előrelépést jelent az alapvető fizikában, egységes leírást nyújtva a természet jelenségeiről, miközben tesztelhető előrejelzéseket kínál," - mondta Kletetschka. Az elmélet nemcsak matematikailag konzisztens, hanem kísérleti jóslatokat is tesz, amelyek különböző skálákon és jelenségekben vizsgálhatók.

Nem teljesen új ötlet, mégis úttörő

Bár az idő többletdimenzióinak gondolata korábban is felmerült elméleti fizikusok körében, ezek a modellek többnyire absztrakt matematikai konstrukciók maradtak, kevés kapcsolódási ponttal a mérhető fizikai mennyiségekhez. Ráadásul ezek az elképzelések gyakran logikai ellentmondásokhoz vezettek, például ahhoz, hogy egy hatás megelőzhette volna az okát. Kletetschka elmélete azonban egy olyan matematikai struktúrát alkalmaz, amely az idő áramlását mindhárom dimenzióban rendezetté teszi, így elkerülve az ilyen problémákat.

Az elmélet egyedülállósága abban rejlik, hogy konkrét előrejelzéseket tesz, amelyek közvetlenül összekapcsolhatók kísérleti adatokkal. A korábbi háromdimenziós időmodellek nem tudtak ilyen szoros kapcsolatot teremteni a valósággal.

"Munkám az idő háromdimenziós koncepcióját egy matematikai lehetőségről fizikailag tesztelhető elméletté alakítja, több független ellenőrzési csatornával," - hangsúlyozta Kletetschka.

A jövő lehetőségei

A következő lépés az elmélet matematikai keretrendszerének finomítása és olyan kísérletek azonosítása lehet, amelyek tesztelhetik az elképzelést, különösen a részecskefizika vagy a kozmológia területén. Ha az elmélet további kutatások során is megállja a helyét, új utat nyithat a kvantummechanika és a gravitáció egyesítése felé, amely évtizedek óta a fizikusok egyik legnagyobb kihívása.

Kletetschka munkája nemcsak a fizika alapjait kérdőjelezi meg, hanem új perspektívát kínál az univerzum működésére. Ha igazolódik, az idő háromdimenziós felfogása forradalmasíthatja a modern tudományt, és közelebb vihet minket a világmindenség mélyebb megértéséhez. (2)

(1) - https://www.worldscientific.com/doi/10
(2) - https://interestingengineering.com/scien