200-szor hagyta, hogy megmarják a kígyók, most milliókat menthet meg

Képzelj el egy embert, aki több mint 200-szor hagyta, hogy mérgeskígyók harapják meg, és több mint 700 adag halálos mérget fecskendezett mag...

Mindennapi mérgeink, melyekről szinte semmit sem tudunk

Közel 160 ország szeretné már látni a nyugati blokkon kívül a Szkripal ügy bizonyítékait, melyeket Anglia nem hajlandó bemutatni

Alumínium, a lassú méreg, amely hosszú idő elteltével okoz komoly betegségeket

Képzelj el egy embert, aki több mint 200-szor hagyta, hogy mérgeskígyók harapják meg, és több mint 700 adag halálos mérget fecskendezett magába az elmúlt két évtizedben. Ez nem egy kitalált történet, hanem Tim Friede, egy wisconsini férfi valósága, akinek rendkívüli áldozata most a tudósokat egy univerzális kígyómarás-ellenes szérum létrehozása felé vezeti.

Friede antitestjei már most áttörést hoztak: egy új, egereken tesztelt ellenméreg részben vagy teljesen semlegesítette a világ 19 legveszélyesebb kígyójának, köztük a fekete mamba, a királykobra és a tajpán mérgét.

Tim Friede különös küldetése

Tim Friede nem mindennapi ember. A Milwaukee-ban felnőtt férfi gyerekkora óta vonzódott a kígyókhoz. Ötéves korában egy ártalmatlan sikló harapása ébresztette fel benne a kíváncsiságot a kígyók és mérgeik iránt. Ez a kíváncsiság később szenvedéllyé, majd megszállottsággá vált. Friede, aki korábban teherautó-szerelőként dolgozott, az elmúlt húsz évben saját testét használta kísérleti alanynak, hogy immunitást építsen ki a kígyómérgek ellen, és hozzájáruljon egy univerzális ellenméreg létrehozásához.

Friede kezdetben saját védelmét tartotta szem előtt, mivel gyakran dolgozott mérgeskígyókkal. Azonban korai kísérletei majdnem végzetessé váltak: két gyors egymásutánban kapott kobraharapás kómába juttatta. "Nem akartam meghalni, nem akartam elveszíteni egy ujjamat, és nem akartam kiesni a munkából," - mesélte a BBC-nek. Ez az élmény azonban nem rettentette el, hanem még eltökéltebbé tette. "Értük csinálom, azokért az emberekért, akik 8000 mérföldre tőlem kígyómarás miatt halnak meg," - mondta, utalva a szegényebb országokban élő áldozatokra, ahol a kígyómarások gyakran végzetesek.

Friede saját YouTube-csatornáján dokumentálta kísérleteit. A világ minden tájáról importált mérgeskígyókat, például kobrákat, mambákat és csörgőkígyókat, valamint skorpiókat, majd kivonta mérgüket. A mérget erősen hígítva injekciózta magába, fokozatosan növelve az adagot, hogy immunitást építsen. "Először a saját túlélésem érdekelt," - mondta. "Aztán rájöttem, hogy legyőzöm a halált, és ez nagyszerű, de hogyan juttathatom el ezt a tudást a világ többi részéhez?"

A kígyómarások globális problémája

A kígyómarások globális közegészségügyi problémát jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint évente körülbelül 140 000 ember hal meg kígyómarás következtében, és háromszor ennyien szenvednek amputációt vagy maradandó fogyatékosságot. A legtöbb halálos kígyómarás szegény országokban történik, ahol az orvosi ellátás korlátozott, és a specifikus ellenmérgek gyakran elérhetetlenek vagy megfizethetetlenek.

Jacob Glanville, a Centivax vezérigazgatója és a kutatás társszerzője szerint az ellenméreg piac széttagolt, 30-40 különböző termék létezik, ami nem ösztönzi az innovációt. "Emiatt az ellenméreg technológia az elmúlt 125 évben alig változott," - magyarázta. Ráadásul a betegek gyakran nem tudják, milyen kígyó marta meg őket, és az ellenméreg hatékonysága régiónként eltérhet a kígyók genetikai különbségei miatt. Egy univerzális ellenméreg, amely minden kígyóméreg ellen hatékony, forradalmasíthatná a kezelést.

Bár a világon körülbelül 600 mérgeskígyó-faj létezik, mérgeik mindössze tíz alapvető toxintípus különböző kombinációit tartalmazzák. Egy olyan ellenméreg, amely ezeket a toxinokat célozza, elméletileg minden kígyómarás ellen védelmet nyújthat. Friede áldozata és antitestjei most a tudósokat közelebb viszik ehhez a célhoz.

A tudományos áttörés

Amikor Jacob Glanville értesült Tim Friede kísérleteiről, azonnal felvette vele a kapcsolatot. "Ha valaki a világon széles körben semlegesítő antitesteket fejlesztett ki, az csak ő lehet," - mondta Glanville. Az első telefonhívás során megkérdezte Friede-től, hozzájuthatna-e a véréhez. Friede válasza egyszerű volt: "Évek óta vártam ezt a hívást."

A kutatás etikai jóváhagyást kapott, mivel csak Friede vérét használták, további méregadagolás nélkül. Két évvel később Glanville a Gates Alapítvány vacsoráján találkozott Peter Kwong strukturális biológussal és vakcinakutatóval, akivel közös érdeklődésre találtak az ellenméreg fejlesztésében. Együtt kezdték meg a munkát, Friede antitestjeit használva.

A kutatók a WHO által a világ legveszélyesebb kígyói közé sorolt 19 kígyófaj méreganyagaira fókuszáltak. Friede véréből kivonták az antitesteket, amelyek két neurotoxin osztályt semlegesítettek, majd egy harmadik toxint célzó molekulával kombinálták őket, így létrehozták az ellenméreg koktélt. Az egereken végzett tesztek lenyűgöző eredményeket hoztak: az ellenméreg 13 kígyófaj mérgét teljesen semlegesítette, a maradék hat ellen pedig részleges védelmet nyújtott.

"Ezek a legmérgezőbb kígyófajok, amelyek lovakat is megölnek, és mi 13-at közülük kezelni tudunk," - mondta Kwong. Glanville szerint ez a védelem "páratlan" szélességű, és valószínűleg számos olyan kígyófaj ellen is hatékony, amelyekre jelenleg nincs ellenméreg.

A jövő kilátásai

Bár az eredmények ígéretesek, a kutatók még dolgoznak az antitestek finomításán és egy negyedik komponens azonosításán, amely teljes védelmet nyújthat. Kwong becslése szerint az univerzális ellenméreg 10-15 éven belül valósággá válhat. Emberi tesztekre valószínűleg két évet kell várni, de a jelenlegi eredmények már most történelmiek.

Friede számára a kutatás személyes győzelem. "Megrendítő érzés tudni, hogy amit csinálok, egy nap megváltoztathatja - sőt, már meg is változtatta - az orvostudomány történetét," - mondta. Áldozata nem volt hiábavaló: munkája emberek millióinak életét mentheti meg, különösen azokét, akik távoli, szegény régiókban élnek, ahol a kígyómarások mindennapos veszélyt jelentenek. (1)

(1) - https://www.bbc.com/news/articles/cr5d0l7el36o