A neandervölgyiek felfedezése közel 170 évvel ezelőtt kezdetben azt a nézetet erősítette meg, hogy primitív lények voltak, korlátozott intel...
A neandervölgyiek felfedezése közel 170 évvel ezelőtt kezdetben azt a nézetet erősítette meg, hogy primitív lények voltak, korlátozott intelligenciával, egy olyan elképzelés, amit azóta már megcáfoltak. Széleskörű kutatások tártak fel olyan kognitív képességeket, amelyeket egykor a Homo sapiens kizárólagos sajátosságának tartottak.
Bizonyítékok utalnak arra, hogy komplex eszközöket készítettek, lisztet termeltek, növényi alapú gyógymódokat alkalmaztak, szimbólumokkal kommunikáltak, és rituális módon bántak halottaikkal.
A neandervölgyiek megértésében kulcsfontosságú áttörést jelentett 2010, amikor publikálták az első neandervölgyi genom szekvenciát. Ez a kutatás megerősítette, hogy a neandervölgyiek és a modern emberek kereszteződtek, genetikai lenyomatot hagyva maguk után, amely a mai napig jelen van. Azóta számos tanulmány vizsgálta a neandervölgyi DNS hatását a modern emberi fiziológiára, átalakítva ezzel a két fajról alkotott képet, és felfedve, hogy az emberek hibrid vonalat alkotnak.
A klinikai paleogenomika egyre fejlődő területe továbbra is kutatja e genetikai hatásokat. Bár a felfedezéseket óvatosan kell kezelni, a jelenlegi kutatások azt sugallják, hogy a neandervölgyi DNS széles hatással van az emberi egészségre, beleértve az agy fejlődését és az olyan neurológiai állapotokkal szembeni hajlamot, mint az autizmus. Ez a genetikai örökség nemcsak az egészséggel kapcsolatos kérdésekre terjed ki, hanem potenciálisan befolyásolhatja a kogníciót, a viselkedést és a társadalmi interakciót is.
A neandervölgyi DNS és az emberi egészség
A legújabb tanulmányok azt sugallják, hogy a neandervölgyi genetikai variánsok hozzájárulnak különböző immunbetegségekhez. Néhány, a neandervölgyiektől örökölt gén kapcsolódik olyan állapotokhoz, mint a lupusz és a Crohn-betegség, míg mások az interleukin-18 nevű immunmolekulát befolyásolják, ami autoimmun betegségekre való hajlamot eredményezhet. Bizonyos neandervölgyi DNS variánsokat a súlyos COVID-19-es kimenetelekkel is összefüggésbe hoztak, bár más genetikai szekvenciák védelmet nyújtanak. Továbbá, van olyan bizonyíték, hogy ezek az ősi rokonoktól származó gének hozzájárulhatnak az allergiákhoz és az asztmához.
Az immunitáson túl, a neandervölgyi DNS számos más emberi fiziológiai aspektust is érint. A bőr- és hajszínváltozások, a véralvadási hajlamok, a szívbetegségekkel kapcsolatos kockázatok, valamint a sejtek környezeti stresszhatásokra adott válaszai mind kapcsolódnak a neandervölgyi örökséghez. Ezen kívül ezek a genetikai tényezők befolyásolhatják a bőrrákra, a B1-vitamin hiányra, az elhízásra és a cukorbetegségre való hajlamot is.
A neandervölgyi DNS hatása az agy szerkezetére és a viselkedésre
Az egyik legmeglepőbb felfedezés a neandervölgyi DNS hatása az agy szerkezetére és működésére. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a neandervölgyi DNS alulreprezentált az agyi genetikai génekben a modern emberekben, ami arra utalt, hogy az ezen a területen végbement genetikai változások gyorsan eltűntek a természetes szelekció révén. Azonban a legújabb kutatások specifikus neandervölgyi genetikai hatásokat azonosítottak az agyban, amelyek megmaradtak.
A Max Planck Intézet Evolúciós Antropológiai Osztályának munkatársa, Philipp Gunz által vezetett kutatások azt találták, hogy azok az emberek, akik nagyobb arányban örököltek neandervölgyi DNS-t, enyhe koponyaelnyúlást mutatnak, különösen a parietális és occipitális területeken. Ez az elnyúlás a UBR4 és PHLPP1 gének körüli neandervölgyi variánsokhoz kapcsolódik, amelyek szerepet játszanak a neuronok termelésében és a mielin képződésében, befolyásolva az agyban zajló kommunikációt. A GPR26 gén körüli variánsok, amelyek potenciális antitumor hatással bírnak és szabályozhatják a neuronok és glia sejtek termelését, szintén összefüggésbe hozhatók ezekkel a szerkezeti különbségekkel.
További kutatások arra utalnak, hogy a neandervölgyi DNS befolyásolta az agyi kapcsolódásokat is. Michael D. Gregory, az NIH kutatója és csapata azt találták, hogy azok az emberek, akik több neandervölgyi DNS-t örököltek, nagyobb vizuális feldolgozási kapcsolódásokat mutatnak, de csökkent kapcsolódásokat a társas kognícióval kapcsolatos idegi pályákban. Ez a felfedezés arra utalhat, hogy a vizuális feldolgozás és a társas készségek közötti kompromisszumok történtek az emberi evolúció során.
A kisagy, amely hagyományosan a motoros koordinációval van összefüggésben, szintén szerepet játszik a kognitív és társas funkciókban. Takanori Kochiyama és kollégái neandervölgyi és korai modern emberi koponyák rekonstrukciói azt mutatták, hogy a neandervölgyieknek jelentősen kisebb volt a kisagya. Tekintettel a kisagy szerepére a figyelemben, az érzelmi szabályozásban és a társas kognícióban, a szerkezeti variabilitás, amelyet a neandervölgyi DNS okozott, befolyásolhatja a modern emberi kogníciót és viselkedést.
A népesség méretének és a genetikai szűk keresztmetszetek szerepe
A népesség mérete kulcsfontosságú szerepet játszik a genetikai mutációk megőrzésében vagy eltávolításában. Nagy populációkban az enyhén káros mutációk idővel valószínűleg eltűnnek, míg kis, izolált populációkban ezek a mutációk fennmaradhatnak. A neandervölgyi vonal egy drámai népességcsökkenésen ment keresztül, amelynek következtében számuk 50 000 és 40 000 évvel ezelőtt mindössze 5000 egyedre csökkent. Ez a genetikai szűk keresztmetszet káros mutációk felhalmozódásához vezetett, amit az El Sidrón-i, Spanyolországban talált fosszíliák is bizonyítanak, ahol több neandervölgyi egyed csontvázán születési rendellenességek voltak láthatók.
Ezek közül néhány kedvezőtlen genetikai variánst a modern emberek örököltek a kereszteződés során. Ezen mutációk tartós jelenléte az emberi genomon belül arra utal, hogy befolyásolhatják az agy szerkezetét és idegfejlődési állapotokat, például az autizmust.
A neandervölgyi DNS és a idegfejlődési állapotok kapcsolata
A legújabb kutatások összefüggéseket találtak a neandervölgyi genetikai variánsok és a depresszió, fájdalomérzékenység, a szenvedélybetegségek és akár az ADHD között. Néhány, az ADHD-val összefüggő neandervölgyi DNS variáns úgy tűnik, fokozatosan eltűnik az emberi genomból, valószínűleg evolúciós szelekciós nyomások hatására.
Érdekes módon, a kutatók az autizmus és a neandervölgyi felmenők közötti lehetséges kapcsolatokat is vizsgálták. Az autizmus spektrumán lévő emberek gyakran fokozott vizuális térbeli képességeket mutatnak, hasonlóan azokhoz az eredményekhez, amelyek a neandervölgyi DNS megnövekedett arányával kapcsolatosak. Ugyanakkor, az autizmus egyik jellemzője, a társas kogníció nehézségei azt a csökkent társas kognícióval kapcsolatos idegi kapcsolódást tükrözik, amelyet azoknál figyeltek meg, akik több neandervölgyi DNS-t örököltek. Ezen kívül, az autizmusban szenvedők agyának szerkezeti eltérései hasonlóak a neandervölgyiekéhez.
A genetikai kutatások, amelyek az egyes nukleotid polimorfizmusokat (SNP-ket) elemzik, azt találták, hogy az autista személyek több ritka neandervölgyi eredetű SNP-t hordoznak, mint a nem autista egyének. Különösen egy, az USP47 génben található neandervölgyi SNP az autista fehér hispán férfiak 80%-ában volt jelen, szemben a nem autista egyének 15%-ával. Egy másik mutáció a COX10 génben, amely gyakrabban fordul elő fekete autista egyéneknél, befolyásolhatja az autizmusban jellemző idegi aktivitási egyensúlyzavart.
A neandervölgyi DNS evolúciós szerepe a kognícióban és a kreativitásban
Az idegfejlődési állapotokkal kapcsolatos kihívások ellenére az autizmussal összefüggő genetikai variánsok a intelligenciával, kreativitással és a kognitív képességek fokozásával is összefüggésbe hozhatók. A kutatások azt sugallják, hogy sok olyan gyakori genetikai variáns, amely az autizmussal kapcsolatos, ugyanakkor magas intelligenciával és magas iskolai végzettséggel is társul.
Az autista egyének családtagjai nagyobb valószínűséggel dolgoznak tudományos és technológiai területeken, és ritka neandervölgyi eredetű variánsokat is hordozhatnak. Ez arra utal, hogy bár egyes evolúciós nyomások eltávolíthatják az autizmussal összefüggő neandervölgyi DNS-t, más tényezők -például ezeknek a géneknek az intelligenciával és kreativitással való kapcsolata - megőrizhetik őket az emberi genomon belül.
A neandervölgyi DNS-t és annak modern emberekre gyakorolt hatását jelenleg vizsgáló tanulmányok mélyebb betekintést nyújtanak az emberi evolúcióba, egészségbe és kognícióba. Bár néhány genetikai tulajdonság, amelyet a neandervölgyiektől örököltünk, hozzájárulhat a betegségekkel kapcsolatos hajlamhoz és idegfejlődési állapotokhoz, mások szerepet játszhattak az intelligencia, kreativitás és társadalmi viselkedés formálásában.
E genetikai hatások megértése mélyebb tiszteletet ad az emberi sokféleség és evolúciós történelem iránt, és azt mutatja, hogy a neandervölgyiek öröksége továbbra is jelen van a modern emberi élet szövetében. (1)
(1) - https://www.scientificamerican.com/article/
