A meditáció rejtett veszélyei: Amit tudnod kell

A meditációt régóta dicsérik mint egy hatékony eszközt a mentális egészség javítására, a stressz csökkentésére és az általános jólét elősegí...

A meditációt régóta dicsérik mint egy hatékony eszközt a mentális egészség javítására, a stressz csökkentésére és az általános jólét elősegítésére.

A buddhista alapokon nyugvó mindfulness meditáció különösen népszerűvé vált Nyugaton, emberek milliói gyakorolják különböző alkalmazások, könyvek és online videók segítségével. Sokan azonban nem is sejtik, hogy a meditáció nem mindig jótékony hatású - sőt, egyes esetekben akár ronthat is a mentális egészségi állapoton.

A meditáció kockázatainak régi ismerete

A meditáció lehetséges káros hatásainak gondolata nem új keletű. Valójában ezekre vonatkozó bizonyítékok több mint 1500 évre nyúlnak vissza. Az indiai Dharmatrāta Meditációs Írás nevű ősi buddhista szöveg olyan tüneteket dokumentál, mint a szorongás, a depresszió és akár a pszichózis is, amelyek meditációs gyakorlat után jelentkezhetnek. Ugyanakkor kognitív zavarokról is beszámol, például disszociációról és deperszonalizációról, amikor az egyén úgy érzi, mintha elszakadt volna a valóságtól vagy a saját testétől.

Annak ellenére, hogy ezek a kockázatok régóta ismertek, sok modern mindfulness meditációs gyakorló és népszerűsítő figyelmen kívül hagyja őket. Ehelyett a meditációt gyakran univerzális megoldásként reklámozzák a stressz és a mentális jólét javítására, így azok, akik negatív hatásokat tapasztalnak, felkészületlenül és támogatás nélkül maradnak.

Tudományos bizonyítékok a káros hatásokról

Az elmúlt nyolc évben jelentősen megnőtt a meditáció negatív hatásait vizsgáló tudományos kutatások száma. Egy 2022-es, 953 rendszeres meditálót vizsgáló amerikai tanulmány szerint a résztvevők több mint 10%-a tapasztalt olyan negatív hatásokat, amelyek jelentős mértékben befolyásolták mindennapi életüket, és legalább egy hónapig fennálltak. (1)

Egy 2020-as, több mint 40 évnyi kutatást áttekintő tanulmány az alábbiakat azonosította a leggyakoribb negatív hatásokként:

• Szorongás és depresszió
• Pszichotikus vagy téveszmés tünetek
• Disszociáció és deperszonalizáció
• Félelem és rettegés

Fontos megjegyezni, hogy ezek a mellékhatások nemcsak azoknál jelentkeztek, akiknek korábban is voltak mentális egészségi problémáik. Már a mérsékelt meditációs gyakorlat is kiválthatta ezeket a hosszan tartó tüneteket.

A meditációval kapcsolatos aggodalmak nem csupán modern kutatásokból fakadnak. Már 1976-ban Arnold Lazarus pszichológus, a kognitív viselkedésterápia egyik kulcsfigurája figyelmeztetett arra, hogy a kritikátlan meditációs gyakorlat súlyos pszichiátriai problémákat idézhet elő, beleértve a depressziót, az agitációt és akár pszichotikus összeomlásokat is.

A nyugati világ megszállottsága a mindfulnessel

A növekvő számú bizonyíték ellenére a mindfulness meditációt továbbra is csodaszerként népszerűsítik. Csak az Egyesült Államokban a meditációs ipar becsült értéke 2,2 milliárd dollár. A mindfulness meditáció beépült a munkahelyekre, iskolákba és még a klinikai terápiákba is - gyakran anélkül, hogy elegendő figyelmet fordítanának a lehetséges kockázatokra.

A mindfulness-mozgalom számos vezető alakja tisztában van ezekkel a problémákkal. Jon Kabat-Zinn, a modern mindfulness meditáció egyik úttörője, egy 2017-es The Guardian-interjúban elismerte, hogy a mindfulness pozitív hatásairól szóló kutatások 90%-a gyenge minőségű. Ennek ellenére az iparág tovább növekszik, és a meditációt nemcsak egyéni, hanem társadalmi szintű átalakulás eszközeként is reklámozzák.

A mindfulness meditáció még a világi gyakorlók körében is szinte vallásos státuszt öltött. Ronald Purser professzor McMindfulness (2023) című könyvében kifejti, hogy a mindfulness egyfajta "kapitalista spiritualitássá" vált, amelyet stresszoldó, termelékenységnövelő és boldogságfokozó eszközként csomagolnak és adnak el. Ez a kereskedelmi célú változat gyakran figyelmen kívül hagyja a gyakorlat összetettségét, így az emberek tévesen azt hihetik, hogy a mindfulness meditáció ártalmatlan és mindenki számára hasznos.

A bizonyítékok figyelmen kívül hagyása: A Wellcome Trust tanulmány esete

A média is hozzájárult a mindfulness meditáció egyoldalú ábrázolásához. Bár a meditáció negatív hatásairól beszámoltak már könyvekben és dokumentumfilmekben - például Catherine Wikholm klinikai pszichológus 2015-ös Buddha Pill című könyvében -, a témáról szóló szélesebb körű párbeszéd továbbra is korlátozott.

Az egyik legkirívóbb példája ennek az egyensúlyhiánynak az a tény, hogy a média alig foglalkozott egy 2022-es, a Wellcome Trust által finanszírozott kutatással, amely a meditációt vizsgáló eddigi legdrágább tudományos projekt volt (több mint 8 millió dolláros költségvetéssel). (2)

A kutatás több mint 8000 gyermeket (11-14 éves korosztály) vizsgált 84 brit iskolában, és megállapította, hogy a mindfulness meditáció nem javította a mentális jólétet a kontrollcsoporthoz képest. Sőt, azoknál a gyerekeknél, akik eleve hajlamosak voltak mentális egészségi problémákra, a mindfulness kifejezetten negatív hatással volt. Ennek a forradalmi kutatásnak az eredményei azonban sokkal kevesebb figyelmet kaptak, mint a meditáció előnyeit hangsúlyozó tanulmányok.

Az etikai dilemma: Kellene-e figyelmeztetni a mindfulness veszélyeire?

Tekintettel arra, hogy egyre több bizonyíték támasztja alá a meditáció lehetséges ártalmait, felmerül egy fontos etikai kérdés: Felelősségteljes dolog-e a mindfulness meditációt népszerűsíteni anélkül, hogy figyelmeztetnénk az esetleges kockázatokra?

Sok éberségoktató és meditációs tanár nincs tisztában ezekkel a lehetséges veszélyekkel. Emiatt, amikor valaki negatív hatásokat tapasztal, gyakran hitetlenkedéssel találkozik. Sokan egyszerűen azt a tanácsot kapják, hogy "folytassák a meditációt," és a tünetek majd elmúlnak - ami nem mindig igaz.

A gyógyszerekkel ellentétben, amelyekhez kötelező mellékhatásokat feltüntetni, a mindfulness meditációt gyakran teljesen biztonságosnak reklámozzák. A valóság azonban az, hogy a meditáció biztonságosságáról szóló tudományos kutatás még gyerekcipőben jár. Nincs megfelelő útmutatás arra vonatkozóan, hogyan lehet megelőzni vagy kezelni a káros hatásokat, így sokan megfelelő támogatás nélkül maradnak.

Mit lehet tenni?

Jelenleg néhány lépés segíthet abban, hogy az emberek tájékozottabbak legyenek a meditáció kockázatairól:

Keress kiegyensúlyozott információkat: Olyan weboldalak és akadémiai források, amelyeket korábban negatív hatásokat tapasztalt meditálók hoztak létre, árnyaltabb képet adhatnak a gyakorlatról.

Légy óvatos a meditációs programokkal kapcsolatban: Ha meditációs alkalmazást használsz vagy mindfulness kurzusra jelentkezel, ellenőrizd, hogy adnak-e tájékoztatást a lehetséges kockázatokról.

Ismerd fel a figyelmeztető jeleket: Ha te vagy valaki a környezetedben meditáció után szorongást, disszociációt vagy romló mentális állapotot tapasztal, érdemes szünetet tartani vagy szakember segítségét kérni.

Támogasd az etikus mindfulness gyakorlatot: A mindfulness iparnak felelősséget kell vállalnia, és biztosítania kell a szükséges figyelmeztetéseket és támogatást azok számára, akik negatív hatásokat tapasztalnak.

Konklúzió

A meditáció nem univerzális gyógyír a stresszre vagy a mentális egészségi problémákra. Bár sok ember számára előnyös lehet, a kutatások azt mutatják, hogy komoly negatív hatásokkal is járhat - még azok esetében is, akiknek korábban nem voltak mentális problémáik.

A nyilvánosság hiányos tájékoztatása ezekről a kockázatokról etikai aggályokat vet fel, különösen, mivel a mindfulness egyre inkább terjed klinikai és oktatási környezetben is.

Ahhoz, hogy a mindfulness valóban felelősségteljes gyakorlat lehessen, fontos, hogy őszintén és átláthatóan mutassák be - nemcsak az előnyeit, hanem a lehetséges veszélyeit is. (3)

(1) - https://www.tandfonline.com/doi/full/
(2) - https://mentalhealth.bmj.com/content/
(3) - https://theconversation.com/meditatio