Egy figyelemre méltó felfedezés, melyet az Osztrák Tudományos Akadémia, a Bécsi Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem tudósai tettek, egy e...
Egy figyelemre méltó felfedezés, melyet az Osztrák Tudományos Akadémia, a Bécsi Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem tudósai tettek, egy egyedülálló papiruszt hozott napvilágra, amely ritka bepillantást nyújt a római jogi eljárásokba Júdea és Arábia tartományaiban.
Ez az irat, mely ma az Izraeli Régészeti Hatóság gyűjteményének része, új fényt vet a római jog és a közel-keleti élet összetettségére egy viharos történelmi időszakban.
Úttörő felfedezés
A nemrégiben a Tyche című neves folyóiratban megjelent tanulmány bemutatja a Júdeai-sivatagban talált leghosszabb ismert görög papiruszt, amely több mint 133 sor szöveget tartalmaz. (1) Ez az irat ritka nézőpontot kínál arra, hogyan kezelte a római császári állam a pénzügyi bűncselekményeket, például az adócsalást, különösen azokban az esetekben, amelyek rabszolgákat érintettek. A papirusz különösen jelentős, tekintettel a kontextusára: olyan időszakra datálódik, amelyet két nagy zsidó lázadás jellemzett a római uralom ellen - a Zsidó Diaszpóra lázadás (115-117) és a Bar Kohba-felkelés (132-136).
Eredetileg nabateus iratnak minősítették, és évekig észrevétlen maradt. 2014-es újrafelfedezése, amely Hannah Cotton Paltiel professzorhoz fűződik a Héber Egyetemről, áttörést jelentett a történelmi és jogi kutatásokban. "Önkéntesként vállaltam a dokumentumok rendezését az Izraeli Régészeti Hatóság tekercs laboratóriumában, és amikor láttam, hogy 'nabateus'-nak van megjelölve, felkiáltottam: 'Görög nekem!'" - emlékszik vissza Cotton Paltiel professzor. A felfedezése iránti tiszteletből az irat P. Cotton néven ismert, követve a papírusz-kutatás szokásait.
A dokumentum fontosságát felismerve Cotton Paltiel professzor nemzetközi szakértői csapatot gyűjtött össze, beleértve Dr. Anna Dolganovot az Osztrák Tudományos Akadémia részéről, Fritz Mitthof professzort a Bécsi Egyetemről és Dr. Avner Eckert a Héber Egyetemről. Együtt megállapították, hogy a papirusz egy római tisztviselő előtt zajló per ügyészi jegyzeteit tartalmazza, közvetlenül a Bar Kohba lázadás előtt. Az irat gyorsan írt átirata a bírósági eljárásról egyedülálló bepillantást nyújt a jogi stratégiákba és a korabeli bírósági párbeszédekbe.
Ritka bepillantás a római jogi gyakorlatokba
A papirusz különösen figyelemre méltó élénk és közvetlen nyelvezetével. Egy ügyész azt tanácsolja a másiknak, hogyan értékelje az egyes bizonyítékok erejét, és hogyan készüljenek fel a lehetséges kifogásokra. Dr. Dolganov szerint ez az irat rendkívüli, mert páratlan bepillantást nyújt a tárgyalások előkészítésébe a Római Birodalom ezen részén.
Dr. Ecker a papirusz fontosságát azzal emeli ki, hogy azt a legjobban dokumentált római jogi esettel hasonlítja össze Judeában, Jézus perével. Ez a párhuzam aláhúzza a dokumentum történelmi és jogi jelentőségét.
A papiruszban szereplő ügy hamisítási, adócsalási és csalárd rabszolga-ügylet vádját tartalmazza a római tartományokban - Judeában és Arábiában, melyek a mai Izrael és Jordánia területének felelnek meg. A vádlottak, Gadalias és Saulos különféle korrupciós formákba keveredtek. Gadalias, aki valószínűleg római polgár volt, erőszakkal, zsarolással, hamisítással és még lázításokkal is próbálkozott. Saulos ezzel szemben hamis rabszolga-értékesítéseket szervezett adócsalás céljából, hamis dokumentumokat készítve, hogy eltitkolja tevékenységeit.
"A hamisítás és az adócsalás súlyos büntetéseket vont maga után a római jog szerint, beleértve a kényszermunkát, sőt a halálbüntetést is," - magyarázza Dr. Dolganov. Ezeket a bűncselekményeket nagyon komolyan vették, különösen a politikailag feszült időszakokban.
Politikai következményekkel járó ügy
A papiruszban rögzített per Hadrianus császár látogatása idején zajlott a térségben, 129-130 körül, amikor a zsidó lakosság és a római hatóságok között egyre nőttek a feszültségek. A dokumentumban említést nyer Tineius Rufus, a római kormányzó, aki a Bar Kohba lázadás kezdetekor irányította Júdeát, ami arra utal, hogy a vádlottakat római-ellenes tevékenységekkel gyanúsították.
"Hogy valóban részt vettek-e a lázadásban, az nyitott kérdés marad, de az inszinuáció arra utal, hogy az időszak politikai légköre rendkívül feszült volt," - jegyzi meg Dr. Dolganov. Mivel a zsidó lázadásokat követően a római hatóságok különösen érzékenyen figyelték az esetleges fenyegetéseket, Gadalias és Saulos vádjai még nagyobb jelentőséget kaptak.
Dr. Ecker egy érdekes kérdést is felvet: "A rabszolgák felszabadítása nem tűnik nyereséges üzleti modellnek." Ez arra utalhat, hogy a csalárd tranzakciók mögött más motivációk is állhatnak, például illegális emberkereskedelem vagy a zsidó bibliai kötelesség, hogy megváltják a rabszolgává tett zsidókat. A rabszolgák származása továbbra is tisztázatlan, ami újabb rejtélyt ad az ügyhöz.
Ez az irat, mely ma az Izraeli Régészeti Hatóság gyűjteményének része, új fényt vet a római jog és a közel-keleti élet összetettségére egy viharos történelmi időszakban.
Úttörő felfedezés
A nemrégiben a Tyche című neves folyóiratban megjelent tanulmány bemutatja a Júdeai-sivatagban talált leghosszabb ismert görög papiruszt, amely több mint 133 sor szöveget tartalmaz. (1) Ez az irat ritka nézőpontot kínál arra, hogyan kezelte a római császári állam a pénzügyi bűncselekményeket, például az adócsalást, különösen azokban az esetekben, amelyek rabszolgákat érintettek. A papirusz különösen jelentős, tekintettel a kontextusára: olyan időszakra datálódik, amelyet két nagy zsidó lázadás jellemzett a római uralom ellen - a Zsidó Diaszpóra lázadás (115-117) és a Bar Kohba-felkelés (132-136).
Eredetileg nabateus iratnak minősítették, és évekig észrevétlen maradt. 2014-es újrafelfedezése, amely Hannah Cotton Paltiel professzorhoz fűződik a Héber Egyetemről, áttörést jelentett a történelmi és jogi kutatásokban. "Önkéntesként vállaltam a dokumentumok rendezését az Izraeli Régészeti Hatóság tekercs laboratóriumában, és amikor láttam, hogy 'nabateus'-nak van megjelölve, felkiáltottam: 'Görög nekem!'" - emlékszik vissza Cotton Paltiel professzor. A felfedezése iránti tiszteletből az irat P. Cotton néven ismert, követve a papírusz-kutatás szokásait.
A dokumentum fontosságát felismerve Cotton Paltiel professzor nemzetközi szakértői csapatot gyűjtött össze, beleértve Dr. Anna Dolganovot az Osztrák Tudományos Akadémia részéről, Fritz Mitthof professzort a Bécsi Egyetemről és Dr. Avner Eckert a Héber Egyetemről. Együtt megállapították, hogy a papirusz egy római tisztviselő előtt zajló per ügyészi jegyzeteit tartalmazza, közvetlenül a Bar Kohba lázadás előtt. Az irat gyorsan írt átirata a bírósági eljárásról egyedülálló bepillantást nyújt a jogi stratégiákba és a korabeli bírósági párbeszédekbe.
Ritka bepillantás a római jogi gyakorlatokba
A papirusz különösen figyelemre méltó élénk és közvetlen nyelvezetével. Egy ügyész azt tanácsolja a másiknak, hogyan értékelje az egyes bizonyítékok erejét, és hogyan készüljenek fel a lehetséges kifogásokra. Dr. Dolganov szerint ez az irat rendkívüli, mert páratlan bepillantást nyújt a tárgyalások előkészítésébe a Római Birodalom ezen részén.
Dr. Ecker a papirusz fontosságát azzal emeli ki, hogy azt a legjobban dokumentált római jogi esettel hasonlítja össze Judeában, Jézus perével. Ez a párhuzam aláhúzza a dokumentum történelmi és jogi jelentőségét.
A papiruszban szereplő ügy hamisítási, adócsalási és csalárd rabszolga-ügylet vádját tartalmazza a római tartományokban - Judeában és Arábiában, melyek a mai Izrael és Jordánia területének felelnek meg. A vádlottak, Gadalias és Saulos különféle korrupciós formákba keveredtek. Gadalias, aki valószínűleg római polgár volt, erőszakkal, zsarolással, hamisítással és még lázításokkal is próbálkozott. Saulos ezzel szemben hamis rabszolga-értékesítéseket szervezett adócsalás céljából, hamis dokumentumokat készítve, hogy eltitkolja tevékenységeit.
"A hamisítás és az adócsalás súlyos büntetéseket vont maga után a római jog szerint, beleértve a kényszermunkát, sőt a halálbüntetést is," - magyarázza Dr. Dolganov. Ezeket a bűncselekményeket nagyon komolyan vették, különösen a politikailag feszült időszakokban.
Politikai következményekkel járó ügy
A papiruszban rögzített per Hadrianus császár látogatása idején zajlott a térségben, 129-130 körül, amikor a zsidó lakosság és a római hatóságok között egyre nőttek a feszültségek. A dokumentumban említést nyer Tineius Rufus, a római kormányzó, aki a Bar Kohba lázadás kezdetekor irányította Júdeát, ami arra utal, hogy a vádlottakat római-ellenes tevékenységekkel gyanúsították.
"Hogy valóban részt vettek-e a lázadásban, az nyitott kérdés marad, de az inszinuáció arra utal, hogy az időszak politikai légköre rendkívül feszült volt," - jegyzi meg Dr. Dolganov. Mivel a zsidó lázadásokat követően a római hatóságok különösen érzékenyen figyelték az esetleges fenyegetéseket, Gadalias és Saulos vádjai még nagyobb jelentőséget kaptak.
Dr. Ecker egy érdekes kérdést is felvet: "A rabszolgák felszabadítása nem tűnik nyereséges üzleti modellnek." Ez arra utalhat, hogy a csalárd tranzakciók mögött más motivációk is állhatnak, például illegális emberkereskedelem vagy a zsidó bibliai kötelesség, hogy megváltják a rabszolgává tett zsidókat. A rabszolgák származása továbbra is tisztázatlan, ami újabb rejtélyt ad az ügyhöz.
A római kormányzás egy újabb ablakot nyit
A papirusz nemcsak a bírósági dráma szempontjából érdekes, hanem értékes betekintést nyújt a római jog működésébe a görög nyelvet beszélő keleti tartományokban is. Külön említi a római kormányzó által végzett perjárásokat, egy olyan gyakorlatot, amikor a római tisztviselők távoli területekre utaztak, hogy meghallgassák az ügyeket. Emellett a kötelező esküdt-szolgálatot is kiemeli, ami megerősíti azt az elképzelést, hogy a római jogi intézmények az egész birodalomban elterjedtek voltak.
"Ez a dokumentum azt mutatja, hogy a római jog alapvető intézményei, melyeket Egyiptomban dokumentáltak, az egész birodalomban alkalmazásra kerültek," - mondja Mitthof professzor. Ez a felfedezés erősíti azt a megértést, hogy a római jogi gyakorlatok nemcsak az Egyiptomban jól dokumentált területeken, hanem más provinciákban is kiterjedtek voltak.
A papirusz azt is bemutatja, hogyan képes a római állam szabályozni a magán tranzakciókat a birodalom távoli részein. Mivel valószínűleg a Bar Kohba lázadás idején a Júdeai-sivatagi búvóhelyen rejtették el, a dokumentum megőrzése kérdéseket vet fel a per kimenetelével kapcsolatban. Tekintettel a lázadás időzítésére, lehetséges, hogy a lázadás megzavarta a per folyamatát, és így az ügyet nem rendezték.
Jelentős hozzájárulás a római és zsidó történelemhez
A P. Cotton papirusz felfedezése és elemzése mérföldkőnek számít a római jogi történelem és a közel-keleti élet tanulmányozásában. Ritka, közvetlen bepillantást nyújt a római igazságszolgáltatás működésébe, a kor politikai és gazdasági feszültségeibe, valamint a jogi és társadalmi zűrzavarokba keveredett egyének személyes küzdelmeibe.
A pénzügyi bűncselekmények peresítési módjainak és a jogi érvek felépítésének bemutatása révén ez a papirusz elmélyíti a római jogi rendszer megértését. Ezen felül egyedülálló perspektívát kínál a politikai feszültségekre, amelyek végül a Bar Kohba lázadásban csúcsosodtak ki, amely kulcsfontosságú pillanat a zsidó történelemben.
Ahogy a tudósok tovább elemzik ezt a rendkívüli dokumentumot, a P. Cotton kétségtelenül kulcsfontosságú történelmi bizonyíték marad - egy olyan bizonyíték, amely összeköti az ókori jogot, politikát és a római tartományok mindennapi életét. (2)
(1) - https://tyche.univie.ac.at/index.php/tyche/
(2) - https://www.eurekalert.org/news-releases/
