Csillagászok szerint a Napunk bármelyik pillanatban halálos "szuperflert” bocsáthat ki

A Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS) kutatói által vezetett új kutatás megdöbbentő betekintést nyújt a Naphoz hasonló csillagok tevé...

A Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS) kutatói által vezetett új kutatás megdöbbentő betekintést nyújt a Naphoz hasonló csillagok tevékenységébe: ezek időnként hatalmas energiakitöréseket bocsátanak ki, amelyeket "szuperflereknek" neveznek.

Ezek az események, amelyek sokkal erősebbek a szokásos napkitöréseknél, egyetlen pillanat alatt több mint egy kvadrilliárd (10²⁷)joule energiát szabadítanak fel, és jelentős fenyegetést jelenthetnek a Földre. A tanulmány azt sugallja, hogy ezek az események átlagosan 100 évente fordulnak elő, ami azt jelenti, hogy a Napnál már esedékes lehet egy újabb szuperfler bekövetkezése.

A szuperflerek történelme

A korábbi kutatások szerint a szuperflerek ritkábbak, talán csak ezredévente egyszer fordulnak elő. Azonban ez az új tanulmány, amely több ezer, a Naphoz hasonló csillag adataira alapoz, arra utal, hogy ezek a katasztrofális események gyakoribbak lehetnek, mint korábban gondolták. Dr. Natalie Krivova, a tanulmány társszerzője kiemelte: "Az új adatok élesen emlékeztetnek arra, hogy még a legszélsőségesebb naptevékenységek is a Nap természetes repertoárjának részét képezik." (1)

Az elmúlt évtizedek naptevékenység-figyelései során nem fordult elő szuperflerek. Azonban a rendkívüli naptevékenység nyomai a természetben megőrződtek. Például, amikor a Napról érkező szoláris részecskék rendkívüli intenzitással csapódnak be a Föld légkörébe, megemelkedett radioaktív szén-14 (¹14C) szintet hagynak hátra, amely kimutatható a fagyott jégben és a faévgyűrűkben.

A Nap múltbeli haragjának nyomai

A kutatók öt megerősített "rendkívüli szoláris részecskeeseményt" és további három lehetséges jelöltet azonosítottak az elmúlt 12 000 év során. Ha mind a nyolc eseményt megerősítik, ez körülbelül 1500 évenkénti előfordulási arányt jelez. A legerőszakosabb ilyen esemény i.sz. 775-ben történt, ami arra utal, hogy egy hasonló esemény még évszázadok múlva is bekövetkezhet.

Azonban a kutatók óvatosságra intenek. A szuperflerek és az extrém szoláris részecskeesemények közötti kapcsolat nem teljesen érthető. "Nem világos, hogy a hatalmas flerek mindig korona-anyag kilövellésekkel járnak-e, és milyen kapcsolat áll fenn a szuperflerek és az extrém szoláris részecskeesemények között," - magyarázta Dr. Ilya Usoskin professzor, a finnországi Oulu Egyetem társszerzője.

Tanulás más csillagoktól

Mivel a Napról rendelkezésre álló történelmi adatok korlátozottak, a kutatók új megközelítést alkalmaztak a szuperflerek valószínűségének megállapítására: más csillagokat vizsgáltak. A NASA Kepler űrteleszkópja által 2009 és 2013 között megfigyelt 56 450 Naphoz hasonló csillag adatai alapján körülbelül 220 000 évnyi csillagtevékenységet elemeztek.

A kutatók gondosan szűrték az adatokat, hogy kizárják az olyan zavaró tényezőket, mint a kozmikus sugárzás, áthaladó aszteroidák vagy nem Nap-szerű csillagok. Az elemzés során 2889 szuperflerekre utaló jelet találtak 2527 csillagon. Ezek az eredmények azt mutatták, hogy az átlagos Naphoz hasonló csillag körülbelül évszázadonként termel egy szuperflert.

Dr. Valeriy Vasilyev, a tanulmány vezető szerzője kiemelte: "Nagyon meglepődtünk, hogy a Naphoz hasonló csillagok ilyen gyakran hajlamosak szuperflerekre." Ez a felfedezés fontos kérdéseket vet fel a Föld infrastruktúrájának felkészültségével kapcsolatban.

Felkészülés a következő szuperflerre

Bár az óriás napkitörések még nem történtek meg a modern műholdas korszakban, következményeik ijesztőek lehetnek. Az 1859-es Carrington-esemény, amelyet egy hatalmas napvihar okozott, figyelmeztető történelmi példa. Habár nem volt szuperfler, összeomlást okozott Észak-Amerika és Európa távíróhálózatában. Egy szuperfler, amely közel 100-szor több energiát bocsát ki, pusztító hatással lenne a mai technológiafüggő világra. A műholdak, elektromos hálózatok, GPS rendszerek és kommunikációs hálózatok mind sebezhetőek lennének az intenzív sugárzás és geomágneses viharok ellen.

A következmények akár halálosak is lehetnek. Az olyan közlekedési rendszerek, amelyek GPS-re és automatizált technológiákra támaszkodnak, súlyosan érintettek lennének, és az elektromos hálózatok meghibásodása heteken vagy hónapokon át tartó áramszüneteket okozhatna.

A kockázatok csökkentése

Szerencsére a tudósok és űrügynökségek már dolgoznak azon, hogy felkészüljenek az ilyen katasztrofális eseményekre. 2031-től az Európai Űrügynökség Vigil szondája oldalnézetből fogja figyelni a Napot, lehetőséget adva a naptevékenységgel kapcsolatos korai figyelmeztetésre. Elegendő idő alatt a műholdakat védett leállítási módokba lehetne helyezni, és a kritikus infrastruktúrákat meg lehetne védeni az esetleges károktól. A közlekedési hatóságok pedig előzetes figyelmeztetéseket adhatnának ki, hogy minimalizálják a veszélyeket.

Dr. Sami Solanki, az MPS igazgatója és a tanulmány társszerzője hangsúlyozta az ilyen intézkedések fontosságát: "Elegendő figyelmeztetéssel jelentősen csökkenthetjük a szuperflerek okozta károkat."

Ez az áttörő tanulmány rámutat a Nap természetes, de potenciálisan pusztító jelenségeinek megértése és az erre való felkészülés fontosságára. Miközben a kutatók tovább vizsgálják a szuperflerek és a szoláris részecskeesemények közötti kapcsolatot, egy dolog biztos: a technológiailag fejlett társadalmaknak ébereknek kell maradniuk. A tanulmány eredményei, amelyeket a Science folyóiratban publikáltak, figyelmeztetést és felhívást is jelentenek arra, hogy csökkentsük a következő szuperfler potenciális káros hatásait. (2)

(1) - https://www.science.org/doi/10.1126/
(2) - https://thedebrief.org/scientists-say