A NASA Solar Probe olyan közel kerül a Naphoz karácsonykor, mint ember alkotta tárgy soha korábban

A NASA Parker Solar Probe űrszondája egy páratlan közeli találkozóra készül a Nappal karácsony este. Az űrszonda 3,86 millió mérföldre közel...

A NASA Parker Solar Probe űrszondája egy páratlan közeli találkozóra készül a Nappal karácsony este. Az űrszonda 3,86 millió mérföldre közelíti meg a napfelszínt, ami minden eddigi ember alkotta eszköznél közelebb viszi csillagunkhoz.

Ez az esemény, amelyre kedden, december 24-én kerül sor, mérföldkő lesz a világűr felfedezésében, mivel a Parker Solar Probe 430 000 mérföld/órás sebességgel halad el a csillagunk mellett, miközben létfontosságú adatokat gyűjt a Napról. (1)

A Parker Solar Probe, amely nagyjából egy kisautó méretének felel meg, 2018-ban indult útnak azzal az ambiciózus céllal, hogy tanulmányozza a Nap külső légkörét, a koronát. Az űrszonda úgy halad el a Nap mellett, hogy a sebessége lehetővé teszi számára, hogy kevesebb mint egy óra alatt megtegye a Föld és a Hold közötti távolságot. Hogy érzékeltessük, ez a manőver azt jelenti, hogy az űrszonda 96%-ra közelíti meg a Nap felszínét a tőle való távolság alapján, ami elképesztő teljesítmény, és amely közelebb visz minket a csillagunk titkainak megértéséhez.

Ahogy az űrszonda egyre közelebb kerül a Naphoz, extrém sugárzásnak és rendkívül magas hőmérsékletnek lesz kitéve, ami különleges kihívássá teszi a küldetést. Azonban a küldetés irányítói nem tudnak kommunikálni az űrszondával a manőver során, így a NASA-nak néhány napot kell várnia, mielőtt visszaérkezik az első jel, amely megerősíti, hogy a szonda túlélte a Nap körüli találkozót. Az első képek, amelyeket a küldetésről küld majd vissza a Földre, valószínűleg januárban várhatók.

Bár a Parker Solar Probe még soha nem járt ilyen közel a Naphoz, a szonda plazma felhőkön halad keresztül, és akár a csillag aktív területeibe is beléphet. Ezeket a területeket intenzív naptevékenység, például napkitörések és töltött részecskék robbanásszerű kibocsátása jellemzi. A küldetés egyik kulcsfontosságú része, hogy lehetőséget biztosít a Nap külső légkörének megfigyelésére és arra, hogy jobban megértsük a napviharokat és a naptevékenység hatásait.

A szonda legfontosabb küldetése a Nap koronájának tanulmányozása, amely csillagunk légkörének legkülső rétege. A tudósok régóta rejtélynek tartják, hogy a korona sokszor miért forróbb, mint a Nap felszíne, és ez az egyik legnagyobb kérdésnek tartják az asztrofizikában. Azáltal, hogy soha nem látott közelségbe kerül a Naphoz, a Parker űrszonda lehetőséget ad arra, hogy ezt a rejtélyes réteget jobban megértsük.

A korona és a napszél mellett a Parker Solar Probe a napsugárzás töltött részecskéit is figyelemmel kíséri, amelyek a Napból kiáramló szoláris szél formájában hatnak ránk. Ezeknek a részecskéknek komoly hatásuk lehet a Földre, például gyönyörű aurórákat hozhatnak létre, de akár veszélyt is jelenthetnek a technológiai rendszerekre.

Az intenzív naptevékenység idején a napkitörések és a napszél zavarhatják a műholdak kommunikációját, károsíthatják az űrszondákat, és akár a földi elektromos hálózatokra is hatással lehetnek. A földi meteorológusokhoz hasonlóan a tudósok arra törekszenek, hogy megértsék, hogyan alakulnak ki a naptevékenységek és hogyan reagál a Föld a napsugárzás változásaira.

"Ez az űridőjárás születése," - mondta Kelly Korreck, a NASA helioszféra osztályának programtudósa. "Távolról már figyeltük a naptevékenységet, de most a Parker benne halad. Most jobban megérthetjük, hogyan alakulnak ki a naptevékenységek, és amikor látjuk a Nap viharait a távcsöveinkben, jobban meg tudjuk mondani, hogy ez mit jelent számunkra itt a Földön."

A Parker Solar Probe adatainak segítségével a tudósok jobban előrejelzést adhatnak a napviharokról és azok lehetséges következményeiről, így jobban felkészülhetünk azokra, hasonlóan ahhoz, ahogy a meteorológusok előre jelzik a Föld időjárását.

A Parker űrszonda küldetése nemcsak a Nap felfedezéséről szól, hanem tisztelgés is Eugene Parker, a napszél létezését elsőként megjósoló asztrofizikus előtt. Parker, aki 2022-ben, 94 éves korában hunyt el, forradalmasította a Nap és a naptevékenység hatásainak megértését. Az űrszonda karácsonyi találkozója újabb mérföldkő a küldetésben, amely a misszió végső szakaszát jelzi, három másik közeli napkerülés is tervben van a következő években.

Ez a karácsonyi találkozó különösen fontos, mivel egybeesik a Nap 11 éves aktivitási ciklusának legaktívabb szakaszával, a szoláris maximummal. Ebben az időszakban intenzívebbé válnak a napkitörések és a mágneses aktivitás, így tökéletes időpont a Parker Solar Probe számára, hogy adatokat gyűjtsön a Nap viselkedéséről. A tudósok, köztük Korreck azt remélik, hogy a szonda fontos adatokat gyűjt, ha bármilyen napvihar is kialakulna a karácsonyi találkozókor. (2)

(1) - https://parkersolarprobe.jhuapl.edu/
(2) - https://www.nbcnews.com/science/