Valódi vagy hamisítvány? Egy digitális szimuláció új bizonyítékot szolgáltatott a torinói lepel eredetéről

A torinói lepel, egy régóta tisztelt vallási ereklye, sokak szerint Jézus Krisztus valódi halotti leple. Ez az ősi vászon, amely egy férfi a...

A torinói lepel, egy régóta tisztelt vallási ereklye, sokak szerint Jézus Krisztus valódi halotti leple. Ez az ősi vászon, amely egy férfi arcának és testének homályos lenyomatát mutatja, az olaszországi Torinóban található.

Az emberek úgy hiszik, hogy a lepel Krisztus keresztre feszítése és feltámadása bizonyítéka. Egy új tanulmány azonban megkérdőjelezi ezt a hiedelmet, azt állítva, hogy a leplen lévő kép nem egy háromdimenziós emberi testtől származik, és talán soha nem is érintette Jézust.

Új eredmények egy digitális szimulációból

Cicero Moraes brazil törvényszéki szakértő és 3D művész egy virtuális modellel vizsgálta, hogyan keletkezett a torinói lepel képe. Moraes a digitális szimuláció során egy vásznat helyezett el egy emberi testre, hogy megpróbálja rekonstruálni a lepel híres lenyomatát.

A kapott eredmény azonban nagyon különbözött a leplen látható képtől: amikor a szimulált vásznat kiterítették, torz és túlzottan eltúlzott kép jelent meg, ami nagyon eltért a lepel finomabb körvonalaitól.

A torzítás természete

Moraes magyarázatként a híres "Agamemnón-maszk" példáját hozta fel, egy arany ereklyét, amely Agamemnón király arcának másolatát próbálja ábrázolni, de szélesebbnek látszik, mint egy valódi emberi arc. Ez a jelenség szerinte megmagyarázza, miért torzul a kép, ha egy vásznat egy háromdimenziós tárgyra helyeznek.

Kétértelmű múltja

A torinói lepel története csak a 14. században bukkan fel először, amikor Franciaországban nyilvánosan bemutatták. Ez a viszonylag késői eredet azóta is kétségeket vet fel hitelességével kapcsolatban.

Az 1970-es években a Torinói Lepel Kutatási Projekt (STURP) keretében tudósok, köztük Walter McCrone mikroszkópos vizsgálatokat végeztek a leplen. McCrone vörös és cinóber pigmenteket talált, ami arra utalhat, hogy festett hamisítványról van szó. Megállapította, hogy a foltok nem vérből származnak, ám kollégái vitatták a következtetéseit.

A 1980-as években végzett radiokarbon vizsgálatok szerint a lepel a 13. vagy 14. századból származik, nem pedig Krisztus korából. Ám ezt az eredményt is megkérdőjelezték, mondván, hogy a mintát esetleg későbbi javításból vették, vagy a lepel szennyeződött.

Nemrégiben Liberato De Caro professzor, egy olasz katolikus tudós újabb elemzése szerint a lepel 2000 éves, ami Jézus korára tehető. Ez az új megállapítás kétségbe vonta az 1980-as években végzett kutatásokat. A tudományos vita tehát folytatódik, és a lepel korának és eredetének kérdése továbbra is megosztó.

Művészet vagy ereklye?

A torinói lepellel kapcsolatos viták során Moraes egy harmadik megközelítést is felvet. Szerinte a lepel inkább egy vallási műalkotás lehetett, amelynek célja a hit ösztönzése és a keresztény hit főbb üzeneteinek közvetítése volt.

Moraes úgy véli, hogy a lepel "egy nem-verbális ikonográfiai alkotás," amely vallási üzenetet hordoz, és nem szó szerinti bizonyíték Krisztus létére. Ezzel a megközelítéssel lehetőség nyílik arra, hogy a leplet történelmi vagy művészeti alkotásként értékeljük, még akkor is, ha nem tartalmazza Krisztus valódi lenyomatát.

Misztikum és tisztelet

A katolikus zarándokok évszázadok óta érkeznek Torinóba, hogy láthassák ezt a történelmi darabot, amely több mint 4 méter hosszú, és egy férfi arcának és testének körvonalait ábrázolja. Sokan úgy hiszik, hogy ez maga Jézus képmása.

Számukra a lepel szent bizonyíték, amely Krisztus véres lenyomatát őrzi, mintha egy fényképszerű lenyomatot hagyott volna maga után.

A Vatikán hozzáállása azonban az idők folyamán ingadozott. 1390-ben VII. Kelemen pápa kijelentette, hogy a lepel csak egy festmény vagy táblakép, amelyet Krisztus halotti leplének utánzása céljából készítettek. Később, 1506-ban II. Gyula pápa elismerte a leplet hitelesként. A modern pápák tisztelettel beszéltek a lepelről, bár hivatalosan nem nyilvánították valódi ereklyének.

A vita tovább folytatódik

A torinói lepel titka távolról sem megoldott. Moraes tanulmánya új nézőpontot kínál, és arra ösztönöz bennünket, hogy más szemszögből nézzünk rá a lepelre. Talán nem Krisztus halálának és feltámadásának fizikai bizonyítékaként kell tekintenünk rá, hanem egy középkori keresztény művészeti alkotásként, amely mély vallási üzenetet hordoz.

Ha nem is érintette Jézus testét, a lepel továbbra is lenyűgözi és megihleti az embereket, életben tartva egy több évszázados vitát, amely egyhamar nem fog véget érni.

Moraes tanulmányát jelenleg az Elsevier preprint archívumában tették közzé, és a hivatalos publikációra vár. (1) Akárhogy is alakul a kutatás végső megítélése, Moraes munkája hozzájárul egy szélesebb beszélgetéshez a hitről, a történelemről és a vallási ereklyék szerepéről.

A torinói lepel továbbra is fontos tárgya a vallási tiszteletnek, legyen szó akár valódi relikviáról, akár a keresztény ikonográfia remekművéről. (2)

(1) - https://papers.ssrn.com/sol3/papers
(2) - https://www.dailymail.co.uk/scienc