Valami eltalálta ezt a műholdat Föld körüli pályán, amiről fotót is készített

Nemrég egy apró lyukat fedeztek fel egy Föld körül keringő kis műhold napelemén, amely az egyre súlyosbodó űrszemét-problémára hívja fel a f...

Nemrég egy apró lyukat fedeztek fel egy Föld körül keringő kis műhold napelemén, amely az egyre súlyosbodó űrszemét-problémára hívja fel a figyelmet. A litván székhelyű NanoAvionics műholdgyártó cég által épített műholdon talált 0,6 centiméter átmérőjű lyukat a fedélzeti kamera rögzítette.

Az MP42 műhold 2022 áprilisa óta kering a bolygónk körül, de a lyukról készült képet csak 2024. október 24-én készítették, és október 30-án tették közzé a közösségi médiában.

Űrszemét vagy mikrometeoroid?

A NanoAvionics még nem tudta megállapítani, hogy a lyukat egy apró űrszemétdarab vagy egy mikrometeoroid okozta-e. Emellett azt sem tudják, hogy pontosan mikor történt a sérülés, mivel a fedélzeti kamera már több mint másfél éve nem készített képet a napelem sérült részéről. Annak ellenére, hogy az ütközés látható nyomot hagyott, a lyuk olyan kicsi, hogy a napelem áramtermelésében nem okozott kimutatható csökkenést.

"Akár egy mikrometeoroid, akár űrszemét okozta ezt az ütközést, az eset rámutat arra, hogy szükség van a felelős űrműveletekre, és elgondolkodtat bennünket azon, hogy a műholdak mennyire képesek ellenállni az ilyen eseményeknek," - fogalmazott NanoAvionics a közleményében.

Ez az eset megmutatja, hogy a legapróbb űrszemétdarabok is képesek sérülést okozni. A NanoAvionics műholdjai viszonylag kicsik más űreszközökhöz képest, így a sérült MP42, amely 130 kilogramm, a cég legnagyobb műholdjának számít. Az ilyen kisebb műholdak is veszélyben vannak az űrszemét miatt, de a nagyobb űreszközök, például a Nemzetközi Űrállomás, még nagyobb kockázattal szembesülnek.

Az űrszemét által okozott veszélyek

Számtalan apró törmelékdarab kering a Föld körül, amelyeket nehéz nyomon követni, de mind veszélyt jelent az űrjárművekre. Az Európai Űrügynökség (ESA) becslései szerint körülbelül 130 millió űrszemétdarab található Föld körüli pályán, mindegyikük 1 és 10 milliméter közötti méretű. Ezen kisebb törmelékek észlelése bonyolult, de mégis jelentős károkat okozhatnak. Egy hasonló méretű törmelék 2016-ban egy 40 centiméteres lyukat ütött az ESA Sentinel-1A földmegfigyelő műholdjának napelemén. Ez az ütközés csökkentette a műhold energiatermelését, de a küldetés folytatódni tudott.

Egy újabb eset 2023 augusztusában történt, amikor az ESA Vega rakétája által hátrahagyott, 112 kilogrammos adaptert ütközés érte. Az adapter eredetileg Európa első aktív űrszemét-eltávolító missziójának, a ClearSpace-1-nek a célpontja volt, de a becsapódás miatt további törmelékek keletkeztek. A biztonsági aggályok miatt az ESA úgy döntött, hogy egy másik objektumot választ ki az eltávolításra.

A nagyobb törmelékek pusztító következményei

Míg az apróbb törmelékek észrevétlenek maradnak, a nagyobb darabok teljesen megsemmisíthetik a műholdakat. Az ESA szerint körülbelül 1,1 millió darab 1 és 10 centiméter közötti méretű űrszemét darab kering a Föld körül, és ezen kívül több mint 40 000 nagyobb, 10 centiméternél is nagyobb törmelék található pályán. Ebből körülbelül 36 800 darabot követni is tudnak, ami lehetőséget ad arra, hogy az ütközések megelőzése érdekében az űreszközök pályamódosítást hajtsanak végre.

A NanoAvionics az elmúlt tíz évben közel 50 műholdat állított pályára, és ez idő alatt csak néhány alkalommal hajtott végre ütközéselhárító manővert. Legutóbb, 2024-ben a NanoAvionics operátorai három hajtómű-bekapcsolással jelentősen csökkentették a műhold és egy másik objektum közötti ütközés valószínűségét, amely jól példázza, milyen bonyolult a műholdak védelme.

Az űrszemét növekvő problémája

Az űrfenntarthatósággal foglalkozó szakértők egyre jobban aggódnak az űrszemét növekvő mennyisége miatt. Egyetlen ütközés két nagy, használaton kívüli objektum között ezernyi új törmelékdarabot hozhat létre, amelyek évtizedekig veszélyt jelenthetnek más műholdakra és űreszközökre. Az ilyen események láncreakciót is kiválthatnak, amely számos más űreszközt veszélyeztethet, és zavarokat okozhat a Földön működő szolgáltatásokban, például a kommunikációban és az időjárás-megfigyelésben.

A valaha történt legsúlyosabb űrbeli ütközés 2009-ben következett be, amikor az amerikai Iridium távközlési műhold összeütközött a használaton kívüli orosz katonai műholddal, a Kosmos-2251-gyel. Az eset több ezer törmelékdarabot hozott létre, amelyek közül sok még ma is Föld körüli pályán kering, veszélyt jelentve az aktív műholdakra.

Ahogy egyre több műholdra támaszkodunk a navigáció, a kommunikáció és a tudományos megfigyelések során, az űrszemét kérdésének megoldása egyre sürgetőbbé válik. Az űrszemét eltávolítására irányuló aktív megoldások, valamint a szigorúbb irányelvek elengedhetetlenek ahhoz, hogy megakadályozzuk az űrbeli problémák további súlyosbodását.

A nemrégiben felfedezett lyuk az MP42 műholdon emlékeztetőül szolgál arra, milyen kockázatokkal jár az űrszemét, és arra figyelmeztet, hogy felelősségteljes megoldásokra van szükség az űrben végzett tevékenységek során. (1)

(1) - https://www.space.com/space-exploration/