Azonosították a 800 éve élt "Kút Emberét", akit egy norvég saga konkrétan megemlít

A Sverris saga, egy kvázi-történelmi elbeszélés, amely a 12. század végén született, és a norvég király, Sverre Sigurdsson uralkodásának ese...

A Sverris saga, egy kvázi-történelmi elbeszélés, amely a 12. század végén született, és a norvég király, Sverre Sigurdsson uralkodásának eseményeit örökíti meg.

A saga egyik legismertebb részlete egy katonai ostromot ír le, amely során Sverresborg, a király vára, romokba dőlt. Az ostromlók egy elhunyt testét dobták le a vár egyik kútjába, hogy így mérgezzék meg az ott rekedt védők vízkészletét.

A rothadó és fertőzött holttestek biológiai fegyverként való alkalmazása viszonylag elterjedt módszer volt a középkorban és az ókorban egyaránt. A történészek azonban nem voltak biztosak abban, hogy ez az esemény ténylegesen megtörtént-e.

Bár a Sverris saga-hoz hasonló szövegek fontos alapot nyújtanak a korai északi történelem megértéséhez, mindig óvatosan kell kezelni őket, és csak akkor szabad hitelesnek tekinteni, ha régészeti bizonyíték is alátámasztja azokat.

A kútba dobott holttest esetében azonban a kutatók szerencsések voltak: több skandináv egyetem tudósai emberi maradványokat találtak a mai Trondheim közelében fekvő Sverresborg helyszínén. A vizsgálatok során kiderült, hogy az emberi csontváz norvég származású, és a 12. századból származik, így alátámasztja a saga ostromleírását.

A "Kút Emberének" nevezett csontvázat 1938-ban fedezték fel, körülbelül akkor, amikor elkezdődtek a Sverresborg-i ásatások. A második világháború azonban félbeszakította a kút további kutatását, és a technológia még nem tette lehetővé a csontok részletes vizsgálatát.

A Kút Emberének csontvázán olyan traumák nyomai voltak, amelyek sérülésre utalnak, de a kutatók nem tudták eldönteni, hogy ezek a halála előtt vagy után keletkeztek. A koponyáján talált tompa sérülés ugyanakkor arra enged következtetni, hogy testét a kútba dobták.

2014 és 2016 között végzett vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a Kút Embere férfi volt, és halálakor körülbelül 30-40 éves lehetett. A radiokarbonos kormeghatározás alapján a maradványai nagyjából 800 évesek, így valóban jelen lehetett Sverresborg ostrománál, akár fertőzött testként is.

A legújabb kutatás során, amelyet az iScience folyóiratban publikáltak, a kutatók az egyik fogából nyert mintán genetikai szekvenálást végeztek. A DNS elemzése alapján valószínű, hogy kék szeme és szőke vagy világosbarna haja volt. A Kút Emberének genomját összehasonlították a modern norvég DNS-profilokkal, és kiderült, hogy származása Norvégia legdélebbi területére, a mai Vest-Agder megyére vezethető vissza. (1)

Egy 800 éves emberi DNS szekvenálása önmagában is különleges, de még nagyobb eredmény, hogy a fizikai bizonyítékok egy történelmi szöveggel is összhangba kerültek.

"Ez az első alkalom, hogy a történelmi szövegekben említett személy ténylegesen azonosítható," - mondta Michael D. Martin, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem (NTNU) Természettudományi Múzeumának professzora.

Martin reméli, hogy a Kút Emberének azonosítására használt technikát a jövőben más középkori norvég király, például Szent Olaf maradványainak vizsgálatára is alkalmazhatják, akit a Trondheimi katedrálisban temettek el.

"Európában rengeteg középkori és ősi maradvány található," mondta Martin, "és ezeket egyre gyakrabban vizsgálják genomikai módszerekkel." (2)

(1) - https://www.cell.com/iscience/
(2) - https://www.mentalfloss.com/