A város, amely kelta múltra épült: Budapest és a Halloween 2000 éves kapcsolata

Budapest különleges és kevéssé ismert kapcsolatot ápol Halloween-nel, amelyet az Aquincumi Múzeum minden év október 31-én egy különleges ünn...

Budapest különleges és kevéssé ismert kapcsolatot ápol Halloween-nel, amelyet az Aquincumi Múzeum minden év október 31-én egy különleges ünnepséggel tesz emlékezetessé. Ezen az eseményen a főváros ókori kelta gyökereit idézik fel, egy olyan időszakot, amikor a mai Budapest területén kelta telepesek alapították meg az első települést.

Az ókori római város, Aquincum romjai között megelevenednek a mágia, a halálátkok és titkos szertartások, amelyek ezen a napon új értelmet nyernek.

Az első kelta település Budapesten: Ak-Ink

A kelta nép legtöbbünk számára elsősorban Írországhoz kötődik, ahol több mint kétezer éve létrehozták a Samhain fesztivált. Ez az ősi ünnep az idő múlásával Halloweenné alakult, amikor az ír bevándorlók az 1800-as években az Egyesült Államokba vitték.

Az Aquincumi Múzeum látogatói azonban megtudhatják, hogy a kelták nemcsak Írországban voltak jelen: az ő érdemük az Ak-Ink alapítása is, ami Budapest első településének számít. Az idő múlásával, az i. e. 1. század környékén azonban Ak-Ink helyét fokozatosan átvette Aquincum, az új római város.

Aquincumi régészeti park: Egy elfeledett világ nyomában

Az Aquincumi Múzeum és annak öt hektáros régészeti parkja kiváló lehetőséget nyújt a turistáknak, hogy felfedezzék Budapest ókori történelmét. A parkban sétálva Aquincum fórumának, piacának, közfürdőjének és művészeti negyedének romjai között barangolhatnak. Az egyik legérdekesebb látványosság itta Mithras szentély, amelyet a római kultusz hívei építettek, és ahol a beavatási szertartások során meztelenül vettek részt az új tagok.

A Halloween ünnepére, az Aquincumi Múzeum és annak parkja különleges előadásoknak ad otthont. A templom mellett jelmezbe öltözött előadók tűzbotokkal, tánccal és kántálással elevenítik meg Samhain szellemiségét. A látogatók tanúi lehetnek kelta hagyományoknak, mint például a tűzharcok, harcos ceremóniák, jóslások és közös táncok.

Emellett az érdeklődők vezetett túrákon vehetnek részt, amelyeken megismerkedhetnek a kelta halálritusokkal, ősi feliratok olvasásával és kelta legendák elmesélésével. Ez az egyedülálló Samhain rendezvény Budapest egyetlen nyilvános eseménye, amely kelta örökségét mutatja be.

Budapest kelta kapcsolata: Egy elfeledett történelem

Míg a kelta kultúra napjainkban elsősorban Írországban, Skóciában és Walesben él tovább, több mint kétezer éve a kelták befolyásos népcsoportot alkottak Európa nagy részén - a mai Spanyolországtól és Portugáliától kezdve egészen Magyarországig és Romániáig. Bár a kelták soha nem alkottak egységes birodalmat, nyelvük és kultúrájuk mégis összekötötte őket.

A Kr. e. 5. század végén a kelta törzsek - többek között Svájcból, Németországból és a Cseh Köztársaság területéről - fokozatosan Magyarország területére is eljutottak, mondja Tóth András, az Aquincumi Múzeum régésze. Alig több mint egy évszázaddal később a kelták már a mai Budapest területét is irányították.

Az elveszett város: Ak-Ink felkutatása

A Budapesten található első kelta település, Ak-Ink, titokzatos módon rejtőzik a múlt homályában, és még nem tárult fel teljesen, magyarázza Tóth. Az eddigi legjelentősebb kelta lelet egy nagy kiterjedésű temető a Csepel-szigeten, amely akár 2300 éves is lehet. Az ásatások során 2004 és 2006 között gazdagon díszített ruhákba öltöztetett testekre bukkantak, amelyek ékszerekkel, fegyverekkel és kerámiákkal voltak eltemetve.

Tóth szerint a Kr. e. 1. századra kelta falvak sorakoztak a Duna mindkét partján, amely ma Budapestet szeli ketté. Ezek a közösségek saját pénzrendszert fejlesztettek ki, és nagy ügyességgel művelték a fazekasságot, a fémművességet és a mezőgazdaságot. Központjuk egy erőd volt a Gellért-hegyen, amely ma népszerű turisztikai célpont, köszönhetően a panorámás kilátásnak, az itt található 19. századi citadellának és a Szent Gellért sziklatemplom különleges atmoszférájának.

A feledés homályába vesző kelta kultúra

A kelta kultúra virágzása Budapesten a Kr. e. 1. század elejére tehető, amelynek tárgyi emlékeit, köztük korabeli pénzérméket és kelta kerámiákat az Aquincumi Múzeum kiállításain is megtekinthetik a látogatók. A kelták jelenléte azonban rövid életű volt, hiszen a római birodalom katonái az i. e. 1. század közepén érkeztek, és hamarosan Aquincum városa is létrejött. "A kelta lakosság élete nem szűnt meg: nyelvük, szokásaik és kultúrájuk elemei még évtizedekig fennmaradtak," - mondja Láng Orsolya, az Aquincumi Múzeum főmuzeológusa.

Budapest mai Halloweeni hagyománya és a kelta örökség megőrzése

A kelta örökség napjainkra eltűnt Magyarországról, mondja Varga Krisztián, aki több mint húsz éve tanulmányozza a kelta történelmet, és részt vesz a múzeum Samhain fesztiváljának szervezésében. Hasonló a helyzet azokban az országokban is, ahol a kelták valaha megtelepedtek, kivéve Írországot, Skóciát és Walest.

"A brit szigeteken a kelta kultúra fennmaradásához hozzájárult az erős nemzeti identitás, amely szerint a modern lakosság magát a kelták közvetlen leszármazottainak tekinti," - mondja Varga. "A keleti kelták története azonban más. Az ő kultúrájuk fokozatosan elhalványult, ahogyan egybeolvadtak a helyi lakossággal."

Kétezer év elteltével Budapest legerősebb kapcsolata a kelta korszakhoz a közelgő Samhain esemény. Most ötödik éve megrendezett fesztiváljával az Aquincumi Múzeum célja nemcsak az, hogy látogatókat vonzzon az északi külváros csendes régészeti parkjába, hanem az is, hogy felhívja a figyelmet a kelták alulértékelt hatására, amely Budapest rejtett múltját tárja fel. (1)

(1) - https://www.nationalgeographic.com/travel/