Tudományos áttörés: A mindfulness meditáció hatékonyabb a fájdalomcsillapításban, mint gondoltuk

Azok számára, akik krónikus fájdalommal küzdenek, talán nem hangzik túl megnyugtatónak az a tanács, hogy vegyenek mély lélegzeteket, és figy...

Azok számára, akik krónikus fájdalommal küzdenek, talán nem hangzik túl megnyugtatónak az a tanács, hogy vegyenek mély lélegzeteket, és figyeljenek testük érzéseire. Azonban új kutatások rámutatnak arra, hogy a mindfulness meditáció valós fájdalomcsillapítást nyújt, ami túlmutat a placebohatáson.

Egy friss tanulmány, amely az agyi aktivitást elemzi fájdalmas tapasztalatok során, kimutatta, hogy a mindfulness meditáció mérhetően csökkenti a fájdalmat, függetlenül attól, hogy a résztvevők elvárták volna a fájdalom csökkenését.

A mindfulness meditáció során a figyelem az érzékszervi tapasztalatokra irányul, anélkül, hogy azokat megítélnénk vagy elutasítanánk. Bár hindu és buddhista hagyományokból ered, az 1970-es évektől kezdve egyre nagyobb figyelmet kap a nyugati világban. A tudományos kutatók is egyre inkább érdeklődnek a fájdalomkezelésben való felhasználása iránt.

"A tudat rendkívül erős, és még mindig dolgozunk azon, hogy megértsük, hogyan lehet azt fájdalomkezelésre felhasználni," - mondja Fadel Zeidan, az UCSD aneszteziológusa. "A fájdalom elkülönítése az éntől és az értékelő ítélkezés elhagyása révén a mindfulness meditáció képes közvetlenül módosítani a fájdalomélményt, gyógyszerek nélkül, ingyenesen, és bárhol gyakorolható."

Zeidan és kollégái arra törekedtek, hogy elkülönítsék a fájdalom különböző agyi jelzéseit, és megvizsgálják, hogy a meditáció valóban több-e, mint placebo. (1)

A kutatásban 115 egészséges résztvevőt vontak be két klinikai vizsgálatba. Mindkét kísérlet során a résztvevők jobb vádlijára egy felmelegített szondát helyeztek, amely fájdalmas, de ártalmatlan hőhullámokat okozott. Az alanyok agyát MRI-vel vizsgálták a kísérletek előtt és után, valamint saját maguk értékelték fájdalmuk intenzitását és kellemetlenségét egy 0-tól 10-ig terjedő skálán.

A vizsgálatok előtt néhány résztvevő képzett oktatóktól négy különálló, 20 perces foglalkozáson vett részt, ahol megtanulták a tudatos légzésre való összpontosítást, valamint azt, hogy hogyan vegyék tudomásul az érzéseket és gondolatokat anélkül, hogy azokra reagálnának vagy megítélnék őket.

Egy másik csoport úgynevezett "álmeditációs" tréninget kapott, ahol csak mély légzést gyakoroltak, de nem a teljes meditációs technikát. Más résztvevők egy placebo krémet kaptak, amelyről azt mondták nekik, hogy csökkenti majd a fájdalmat, míg a kontrollcsoport egy 18. századi természetbúvár, Gilbert White The Natural History and Antiquities of Selborne című művét hallgatta hangoskönyv formájában a meditációs utasítások helyett.

Az MRI vizsgálatok több fájdalommal összefüggő agyi aktivitásmintát is felmértek, beleértve a nociceptív-specifikus fájdalmi aláírást (NPS), amely a fájdalom intenzitásával függ össze, a negatív affektív fájdalmi aláírást (NAPS), amely a fájdalom érzelmi megélésével kapcsolatos, valamint a stimulus-független fájdalmi aláírást (SIIPS-1), amely a pszichoszociális tényezőkkel, például a fájdalomra vonatkozó elvárásokkal kapcsolatos, így a placebohatás dimenzióit azonosítja.

Az eredmények azt mutatták, hogy a mindfulness meditáció nagyobb mértékű csökkenést eredményezett mind a fájdalomról szóló önértékelésekben, mind az NPS és NAPS agyi mintákban, összehasonlítva a placebo krémmel és a kontrollcsoporttal. Ugyanakkor a placebo alapú fájdalmi aláíráson (SIIPS-1) egyedül a placebo krém mutatott jelentős csökkenést, ami azt sugallja, hogy a mindfulness meditáció hatásai nem placebo mechanizmusokon alapulnak.

"Régóta feltételezték, hogy a placebohatás átfedésben van az aktív kezelések által kiváltott agyi mechanizmusokkal, de ezek az eredmények azt sugallják, hogy a fájdalom esetében ez nem így van," - magyarázza Zeidan.

"Ehelyett ez a két agyi válasz teljesen különálló, ami alátámasztja a mindfulness meditáció közvetlen beavatkozásként történő alkalmazását a krónikus fájdalom kezelésében, nem pedig pusztán a placebohatás kiváltására."

A kutatócsoport reméli, hogy ezek az eredmények segíthetnek javítani a krónikus fájdalommal élők mindennapjait és életminőségét. "Izgatottan várjuk, hogy tovább kutassuk a tudatosság neurobiológiáját, és hogy hogyan tudjuk ezt az ősi gyakorlatot a klinikumban is alkalmazni," - teszi hozzá Zeidan.

Ez a kutatás fontos lépést jelent a fájdalom kezelésében, hiszen a mindfulness meditáció egy olyan megoldás, amely nem igényel gyógyszert, bármikor gyakorolható, és mégis képes jelentős fájdalomcsillapító hatást kifejteni, a placebohatástól függetlenül. A jövőben ezek az eredmények akár új utakat nyithatnak a krónikus fájdalommal küzdő emberek kezelésében, elősegítve életminőségük javulását, természetes és mellékhatásoktól mentes módon. (2)

(1) - https://www.biologicalpsychiatryjournal.com/
(2) - https://today.ucsd.edu/story/brain-scans-revea