Imago Mundi, a világ legrégebbi térképe lehet a kulcs Noé bárkájához?

Régészek és tudósok áttörést értek el a világ legrégebbi ismert térképe, egy 3000 éves agyagtábla megfejtésével, amely állítólag Noé bárkájá...

Régészek és tudósok áttörést értek el a világ legrégebbi ismert térképe, egy 3000 éves agyagtábla megfejtésével, amely állítólag Noé bárkájára is tartalmaz utalást. Az úgynevezett Imago Mundi elnevezésű babiloni lelet egy ősi világtérképet ábrázol, amely akár egy több ezer éves mítosz megértésének kulcsa is lehet.

A British Museumban őrzött műtárgy egy kör alakú térképet ábrázol ékírásos feliratokkal, amelyeket a babiloni írástudók használtak csillagászati események, jóslatok és a Föld korabeli képének rögzítésére. A térkép közepe Mezopotámiát, vagyis a babiloni civilizáció központját ábrázolja, melyet egy "keserű folyó" vesz körül, amely az ismert világ határát szimbolizálja.

Noé bárkájának földrajzi helye körüli kutatás még mindig folyik, de az Imago Mundi megfejtése rávilágít arra, hogy az ókori babiloniak számára ez a történet a valóság részét képezte, és számukra egyértelműen bizonyítéka volt annak, hogy egy utazás során találkozhatunk az ősi bárka maradványaival.

Az Imago Mundi titkai: Útmutatás Noé bárkájához?

Az Imago Mundi tábla az idők során súlyosan megrongálódott, de még mindig tartalmaz utalásokat a babiloni világkép különböző pontjaira. A tudósok szerint a tábla nyolc háromszög formájú jelzése valószínűleg hegyeket szimbolizál, amelyek megfelelnek a tábla hátulján található útmutatásoknak. Az útleírás szerint a negyedik hegyhez hét "liga" távolságot kell megtenni, ahol egy "vastag parsiktu-edényhez" hasonló tárgy található.

Ez az utalás különösen érdekes, hiszen a parsiktu kifejezés más babiloni szövegekben is feltűnik, amelyek nagy hajókat, pontosabban hatalmas, túlélésre épített bárkákat jelölnek. A kutatók úgy vélik, hogy a térképen megjelölt hely a mai Törökország területén található Urartu területére vezethet, ahol a babiloni hit szerint egy bárka érte el a partot, megőrizve egy családot és különböző állatfajokat a pusztító áradás után.

Babiloni és bibliai párhuzamok

A babiloni áradás mítosza szorosan kapcsolódik a Gilgames-eposzhoz, amely egy ősi, szintén 3000 éves történet, és meglepő hasonlóságokat mutat a bibliai Noé történetével. Az eposz szerint a babiloni isten, Ea figyelmeztette Ut-napistimet, hogy egy pusztító áradás közeleg, és arra utasította, hogy építsen egy hatalmas hajót. Az isten utasításai szerint Ut-napistim szinte pontosan ugyanolyan formájú és méretű bárkát épített, mint amit a Biblia Noé bárkájaként ír le.

A parsiktu-edény fogalmának említése különösen figyelemre méltó, hiszen ez a kifejezés csak nagyon ritkán fordul elő az ékírásos szövegekben, ám egyértelműen egy olyan nagyméretű hajót jelöl, amelyet éppen egy ilyen túlélésre terveztek. Dr. Irving Finkel szerint az Imago Mundi tanulmányozása során megállapítható, hogy a babiloniak számára ez a történet egyfajta valóságként, történelmi tényként élt.

A hegy, amelyet különböző nézőpontok vesznek körül

A hegy, amelyet a Biblia Ararát-hegyként említ, már régóta a különböző vallási és tudományos kutatások középpontjában áll. Az Isztambuli Műszaki Egyetem kutatói évek óta vizsgálják a területet, és 2023-ban a hegyen talált agyagos rétegekből, tengeri anyagokból és élelmiszermaradványokból megállapították, hogy emberek élhettek ezen a vidéken 3000-5000 évvel ezelőtt. Ezek az eredmények egyes kutatók számára megerősítést jelentenek arra nézve, hogy Noé bárkája valóban ezen a helyen érhetett partot.

Mindezek ellenére nem minden tudós ért egyet az Ararát-hegy szerepével. Dr. Andrew Snelling, a fiatal föld teória híve például úgy véli, hogy a hegy nem lehet Noé bárkájának a helye, mivel szerinte az Ararát-hegy csak jóval az áradás után alakult ki.

Az ősi mítoszok és a modern kutatás határán

Az Imago Mundi megfejtése nemcsak az ókori babiloni hitvilág egyedi és gazdag képeit tárja fel, hanem az áradás mítoszának közös gyökereire is rávilágít. Noé bárkájának és Ut-napistim hajójának története, bár különböző kultúrákhoz tartozik, hasonló elemeket tartalmaz. Ezek az ősi történetek arról tanúskodnak, hogy a nagy áradás emléke és a túlélés reménye mélyen gyökerezett az emberiség kollektív tudatában.

Bár a bárka maradványainak megtalálása még mindig kérdéses, az Imago Mundi felfedezése azt sugallja, hogy az ókori babiloniak számára nem csupán mítosz volt, hanem olyan esemény, amelyet saját történelmük részének tekintettek. A kutatók számára ez az agyagtábla újabb lehetőséget kínál, hogy közelebbről megvizsgálják az emberiség legrégibb történeteinek eredetét, és hogy megértsék, hogyan képzelték el az ősi világot és az emberi túlélést a természeti csapások közepette. (1)

(1) - https://www.dailymail.co.uk/sciencetech/