A jövő már itt van: Az I-XRAY és az anonimitás halála

Amióta a Meta 2021-ben piacra dobta okosszemüvegét, az adatvédelmi aggályok folyamatosan jelen vannak. Most két harvardi diák, AnhPhu Nguyen...

Amióta a Meta 2021-ben piacra dobta okosszemüvegét, az adatvédelmi aggályok folyamatosan jelen vannak. Most két harvardi diák, AnhPhu Nguyen és Caine Ardayfio még tovább fokozta ezeket az aggodalmakat azzal, hogy kifejlesztették a "I-XRAY" nevű eszközt.

Ez az új találmány mesterséges intelligenciát és arcfelismerő szoftvert használ arra, hogy valós időben tárja fel emberek személyazonosságát és személyes adatait. A diákok egy videóban demonstrálták a technológiát, amely azonnal felfedi az emberek nevét, lakcímét, munkahelyi előzményeit és még a szüleik nevét is.

Az I-XRAY által felvetett adatvédelmi problémák aggodalomra adnak okot, hiszen ez az új technológia megmutatja, milyen könnyen hozzáférhetők az emberek személyes adatai, mindössze egy fénykép vagy videó alapján. A Harvard diákjai által fejlesztett szemüveg komolyan rávilágít arra, hogy ma már milyen szintre jutott az arcfelismerés és a mesterséges intelligencia technológiai fejlődése, és milyen hatással lehet ez a mindennapi életünkre.

Hogyan működik az I-XRAY?

Az I-XRAY fejlesztésekor a diákok különböző meglévő technológiákat kombináltak, hogy bemutassák, mennyire könnyen hozzáférhetők az emberek adatai. Az eszköz alapja a Meta Ray-Ban, amely egy okosszemüveg, és látszólag nem különbözik egy átlagos napszemüvegtől. Ez a szemüveg azonban képes három perces videókat készíteni és ezeket közvetlenül az Instagramra továbbítani.

A diákok a PimEyes nevű arcfelismerő szoftvert használták, amely egy fordított képkereső eszköz. A szoftver képes a rögzített videóban látható arcokat felismerni, és összevetni az interneten fellelhető nyilvános képekkel. Miután az arcot beazonosítja, az I-XRAY mesterséges intelligenciája azonnal begyűjt további személyes adatokat, például a személy nevét, foglalkozását, és más, az interneten elérhető információkat.

Az I-XRAY tovább megy ennél: a FastPeopleSearch nevű online adatbázist is használja, amely mindössze egy név alapján képes olyan információkat kinyerni, mint a lakcím, telefonszám, életkor, vagy akár családtagok neve. Mindezeket az adatokat egy telefonos alkalmazásba gyűjtik, amelyet a diákok fejlesztettek ki, és az információ valós időben jelenik meg a felhasználó előtt.

A diákok több videóban is bemutatták, hogyan működik a technológia. A Harvard egyetemen és annak környékén ismeretlen embereket szólítottak meg, és pillanatok alatt felfedték személyazonosságukat és személyes adataikat.

Egyik alkalommal az egyik diák, Caine Ardayfio, egy nőhöz lépett, akit még sosem látott, és a nevén szólította, majd azt állította, hogy korábban egy közösségi alapítványon keresztül találkoztak. A nő mosolyogva megerősítette, hogy valóban ő az, vélhetően abban a hitben, hogy valóban találkoztak már korábban. Eközben azonban nem volt tudatában annak, hogy adatai egy mesterséges intelligencia segítségével lettek előkeresve.

Az adatvédelmi aggályok és a technológiával való lehetséges visszaélések

Annak ellenére, hogy a diákok hangsúlyozzák, hogy az I-XRAY nem kereskedelmi célra készült, hanem kizárólag figyelemfelkeltés céljából, a technológia súlyos kérdéseket vet fel az adatvédelem területén. A projekt rávilágít arra, hogy milyen sebezhetők az emberek az online világban, különösen akkor, amikor az arcukat, a nevüket és más személyes adataikat könnyedén hozzáférhetővé teszik az interneten. Ez különösen veszélyes lehet, ha rossz kezekbe kerül.

Szerencsére van lehetőség arra, hogy valaki eltávolíttassa adatait az PimEyes és a FastPeopleSearch adatbázisaiból, így megvédheti magát az I-XRAY vagy hasonló rendszerek által okozott adatvédelmi kihívásoktól. A diákok a technológiai dokumentációjukban lépésről lépésre ismertetik, hogyan lehet megtenni ezt, és arra biztatnak mindenkit, hogy távolítsa el adatait az adatbázisokból saját védelme érdekében.

A Meta válasza és az adatvédelmi szabályozás jövője

A Meta válaszul kiemelte, hogy a diákok által használt okosszemüvegeket erőteljesen módosították. Az arcfelismerő és mesterséges intelligencia technológia, amit az I-XRAY használ, nem része a Meta Ray-Ban alapfunkcióinak. Sőt, a Meta hangsúlyozta, hogy a hasonló arcfelismerő programok más kamerákkal, például okostelefonokkal is működhetnek.

Ugyanakkor az okostelefonokkal ellentétben, a Meta okosszemüvegei diszkrétebbek, és könnyebben elkerülik az emberek figyelmét, amikor rögzítenek. Bár a Meta beépített egy LED fényt és egy hangjelzést, amely figyelmeztet, ha a szemüveg videót készít, ezek a jelzések aprók, és sokan nem értik a jelentőségüket.

Az adatvédelmi szakértők körében aggodalmat keltett az okosszemüvegek fejlődése. Jake Moore, az ESET biztonsági tanácsadója, a közvéleményhez fordulva elmondta, hogy az okosszemüvegek, amelyek képesek a nyilvánosságot rögzíteni és azonosítani, "aggasztóan veszélyes fejleménynek" számítanak. Szerinte, ahogy a technológia fejlődik, és egyre inkább lehetővé válik az egyének azonosítása, ezek az eszközök könnyedén rossz kezekbe kerülhetnek, és visszaélésekre adhatnak lehetőséget.

Bár a Meta beépített néhány biztonsági mechanizmust, például a LED fényt, amelyet a felhasználó nem tud kikapcsolni, és a felvételkészítés megakadályozására szolgáló tamper érzékelőt, ezek az intézkedések csak részben nyugtatják meg a közvéleményt. Az embereknek fel kell ismerniük, hogy a technológia folyamatos fejlődése lehetőséget ad arra, hogy személyes adataik könnyen hozzáférhetővé váljanak, sokszor a saját tudtuk nélkül.

Nguyen és Ardayfio projektje egy fontos kérdésre világít rá: készen állunk-e egy olyan világra, ahol személyes adatainkat egy pillanat alatt ki lehet deríteni? Az I-XRAY révén láthatjuk, hogy a jövő itt van, és az adatvédelem kérdése fontosabb, mint valaha. Az elkövetkező évek egyik legnagyobb kihívása lesz, hogy hogyan egyensúlyozzuk a technológiai fejlődést a magánélet védelmével. (1)

(1) - https://www.dailymail.co.uk/sciencetech