Valami furcsa dolog történik a szemeddel, amikor lélegzel

Szemünk segít megérteni a körülöttünk lévő világot, és sok mindent elárul belső világunkról, kezdve attól, amit elképzelünk, egészen a hallá...

Szemünk segít megérteni a körülöttünk lévő világot, és sok mindent elárul belső világunkról, kezdve attól, amit elképzelünk, egészen a halláskárosodás korai jeleiig.

Rejtélyes módon azonban szemünk a lélegzetünkkel is változhat. Egy új tanulmányban svéd és holland kutatók azt találták, hogy a pupilla mérete minden be- és kilégzéskor ingadozik.

Több mint 100 éve megértettük, hogy a pupillák sokkal többre reagálnak, mint a fényre, de ellentmondásosak a tanulmányok arról, hogy ezek a mélység nélküli fekete lyukak kitágulnak-e és összehúzódnak-e a lélegzetünkkel együtt.

Egyes kutatások azt sugallják, hogy a pupillák kitágulnak, ahogy belélegzünk, míg egy 2022-es felülvizsgálat szerint "nincsenek meggyőző bizonyítékok" erre a jelenségre.

Ezért Martin Schaefer idegtudós, a svéd Karolinska Intézet munkatársa és kollégái a korábbi tanulmányok korlátain igyekeztek túllépni. Kísérletsorozat során a csapat egy speciális kamerát használt több mint 100 önkéntes pupillaméretének mérésére, miközben azok pihentek és vizuális feladatot végeztek.

"A pupilla mérete következetesen éri el a minimumot a belégzés kezdetekor, a maximumot pedig a kilégzéskor," - írják a kutatók jelentésükben, amely jelenleg szakértői értékelésre vár. (1)

Ugyanez a minta volt jelen, amikor az önkéntesek egyszerű vizuális feladatot hajtottak végre, vagy csak egy pontot bámultak, amikor az orrukon vagy a szájukon keresztül lélegeztek.

Ez ellentétben áll a korábbi publikációkkal, amelyek szerint a pupillák kilégzéskor a legkisebbek. A pupilla méretének azonban számos hatása van, ezért Schaefernek és csapatának több légzési ciklusra volt szüksége, hogy észrevegye a finom különbségeket. Ez megmagyarázhatja a múltbeli ellentmondásos eredmények egy részét.

"Ez csak egy reakció? Vagy valami cél van mögötte? Még nem igazán tudjuk," - mondta Schaefer.

De a kutatóknak van néhány elméletük ezekről a változó pupillaméretekről. Korábbi tanulmányok szerint a kisebb pupullák jobban képesek megkülönböztetni a látott részleteket, míg a nagyobb pupillák jobban észlelik a gyenge ingereket.

"Eredményeink arra utalnak, hogy maga a vizuális észlelés is váltakozhat a belégzés során történő megkülönböztetés optimalizálása és a kilégzés során történő észlelés között egyetlen lélegzeten belül," - írja Schaefer és csapata.

A pupillák mérete az érzelmi állapotoktól, például a félelemtől, a fizikai izgalomtól és a gyógyszerekre adott választól (például az antidepresszánsok hatására bekövetkező megnagyobbodás) függően is változik.

Az orvosok használhatják pupilláinkat a tudatszint mérésére és a mentális egészségi állapotok észlelésére, így viselkedésük jobb megértése erősebb diagnosztikai mutatókká tehetné őket.

A tudósok a közelmúltban azonosítottak legalább néhány változás mögött meghúzódó mechanizmust, de csakúgy, mint a pupillaméret légzési ciklusunkhoz való kötődése esetén, továbbra is rejtély, hogy miért történik sok ilyen változás. (2)

(1) - https://www.biorxiv.org/content/10
(2) - https://www.sciencealert.com/som