Korábban azt hittük, hogy mindenki hall egy hangot a fejében – de tévedtünk

Csak az utóbbi években fedezték fel a tudósok, hogy nem mindenkinek van belső hangja - egy új tanulmány pedig rávilágít arra, hogyan befolyá...

Csak az utóbbi években fedezték fel a tudósok, hogy nem mindenkinek van belső hangja - egy új tanulmány pedig rávilágít arra, hogyan befolyásolja a belső monológ nélkül élés a nyelv feldolgozását az agyban.

A dániai Koppenhágai Egyetem és az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem kutatóinak legújabb tanulmánya új nevet is javasol a belső beszéd hiányának állapotára: anendofázia.

Ez hasonló (ha nem ugyanaz) az anauraliához, amelyet a kutatók 2021-ben alkottak meg olyan emberek számára, akiknek nincs belső hangjuk, és nem tudnak elképzelni olyan hangokat, mint egy zenei dallam vagy szirénahang.

Ebben a tanulmányban a belső hangokra összpontosítva a csapat 93 önkéntest toborzott, akiknek fele azt mondta, hogy alacsony a belső beszédszintjük, míg a másik fele nagyon beszédes belső monológról számolt be. Ezek a résztvevők egy sor feladattal próbálkoztak - köztük egy olyan feladattal, ahol a szavak sorrendjét kellett megjegyezniük egymás után, és egy másikat, ahol rímelő szavakat kellett párosítaniuk. (1)

"Ez egy olyan feladat, amely mindenki számára nehéz, de a hipotézisünk az volt, hogy még nehezebb lehet, ha valakinek nincs belső hangja, mert a szavakat magának kell ismételgetnie a fejében, hogy emlékezzen rájuk," - mondja Johanne Nedergård, a Koppenhágai Egyetem nyelvésze. (2)

"És ez a hipotézis igaznak bizonyult."

Azok az önkéntesek, akik arról számoltak be, hogy a mindennapi életben belső hangokat hallottak, szignifikánsan jobban teljesítettek a feladatokban, mint azok, akiknek nem volt belső monológjuk: a belső beszélők több szót idéztek fel helyesen, és gyorsabban párosították a rímelő szavakat. A kutatók szerint ez bizonyíték lehet arra, hogy a belső hangok segítenek az embernek feldolgozni a szavakat.

Érdekes megjegyezni, hogy a teljesítménybeli különbségek eltűntek, amikor az önkéntesek hangosan beszéltek, hogy megpróbálják megoldani a kapott problémákat. Lehet, hogy a hallható hang használata ugyanolyan hatékony, mint a belső hang ezekben a helyzetekben.

Két másik feladatnál, amelyek a többfeladatos munkavégzésre és a különböző képformák megkülönböztetésére vonatkoztak, nem volt különbség a teljesítményben. A kutatók ezt annak jeleként értelmezik, hogy a belső beszéd viselkedésre gyakorolt hatása attól függ, hogy mit csinálunk.

"Talán azok az emberek, akiknek nincs belső hangjuk, csak megtanultak más stratégiákat használni," - mondja Nedergård. "Például néhányan azt mondták, hogy a mutatóujjukkal kopogtatnak, amikor egy bizonyos típusú feladatot végeznek, és a középső ujjukkal, amikor egy másik típusú feladatról van szó."

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az általuk talált különbségek nem okoznak késéseket, amelyeket a rendszeres beszélgetések során észrevennének. Még mindig nagyon korai szakaszban vagyunk annak kiderítésében, hogy az anendofázia hogyan érinthet valakit - és hasonlóképpen az anauralia.

Az Aucklandi Egyetem kutatásának korai eredményei azt sugallják, hogy a "csendes elmével" rendelkező emberek hasonló módon emlékeznek a verbális információkra, mint azok, akik tipikus hallási képeket tapasztalnak.

De lehetnek olyan különbségek, amelyekről még nem tudunk. Az egyik terület, amelyet a csapat további vizsgálatra érdemesnek tart, a "beszédterápia" gyakorlatok, mint például a kognitív viselkedésterápia, amely magában foglalja a gondolkodási minták megváltoztatását. Lehet, hogy a belső hang megkönnyíti ezt néhány ember számára, másokkal ellentétben.

"A kísérletek, amelyekben különbségeket találtunk a csoportok között, a hangzásról szóltak, és arról, hogy képesek legyenek saját maguk hallani a szavakat," - mondja Nedergård.

"Szeretném tanulmányozni, hogy ez azért van-e, mert egyszerűen nem tapasztalják meg a nyelv hangos aspektusát, vagy egyáltalán nem gondolkodnak nyelvi formában, mint a legtöbb ember." (3)

(1) - https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/
(2) - https://humanities.ku.dk/news/2024/peopl
(3) - https://www.sciencealert.com/we-used-to