Kísérletek során megfigyelték, hogy az időérzékelésünk képes felgyorsítani a sebgyógyulást

Úgy tűnik, hogy a sebek gyógyulásához szükséges idő részben a mentalitáson múlik: a kutatók azt találták, hogy a gyógyulás gyorsabban megy v...

Úgy tűnik, hogy a sebek gyógyulásához szükséges idő részben a mentalitáson múlik: a kutatók azt találták, hogy a gyógyulás gyorsabban megy végbe, ha az érintett személy azt gondolja, hogy az idő gyorsabban halad, mint valójában.

Peter Aungle és Ellen Langer, a Harvard Egyetem pszichológusai szerint eredményeik alátámasztják a kétirányú elme-test kapcsolat elképzelését, és hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a pszichológiai tényezőkre, amikor az emberek sérülésből és betegségből való felépüléséről van szó. (1)

A tudósok még mindig próbálják kideríteni, hogy a mentális hozzáállás hogyan befolyásolja a fizikai egészséget, de ez egy szemfelnyitó példa, amelyet laboratóriumi körülmények között végeztek - és azt sugallja, hogy az agy és a test közötti kapcsolat szélesebb, mint korábban gondolták.

"Az elme-test egység elmélete alapján - amely az elme egyidejű és kétirányú hatását feltételezi a testre és a testnek az elmére - feltételeztük, hogy a sebek gyorsabban vagy lassabban gyógyulnak, ha az észlelt időt úgy manipulálják, hogy hosszabbnak vagy rövidebbnek éljék meg őket," - írják a kutatók a közzétett tanulmányukban.

A tanulmányhoz Aungle és Langer 33 résztvevőt vont be, akik mindegyike ellenőrzött köpölyözési terápián esett át, hogy véraláfutásokat hagyjanak a bőrön. Ez egy kisebb sebet adott a kutatóknak, amelyet megfigyelhettek.

Az önkéntesek háromszor sebesültek meg ilyen enyhe módon: egyszer egy 28 percig tartó normál idejű forgatókönyvben, egyszer egy lassú idejű forgatókönyvben, amely 28 percig tartott, de úgy tervezték, hogy 14 percnek tűnjön (fele olyan hosszú), és egyszer egy gyors időforgatókönyvben, amely 28 percig tartott, de 56 percnek (kétszer olyan hosszúnak) érezték.

Az olyan trükköket, mint az időzítő sebességének megváltoztatását, a résztvevők videók megtekintésére való rábírását és a sebeikről való kérdezés gyakoriságának megváltoztatását mind arra használták, hogy megváltoztassák az idő múlásának észlelését.

"Bár a ténylegesen eltelt idő mindhárom körülmény között 28 perc volt, szignifikánsan több gyógyulást figyeltek meg a normál idő állapotában a lassú idő állapotához képest, a gyors idő állapotában a normál idő állapotához képest, és a gyors idő állapotában a lassú idő állapotához képest," - írják a szerzők.

Az elme és a test közötti bonyolult kapcsolat régóta lenyűgözi a kutatókat. Részben ez az oka annak, hogy a placebókat továbbra is alkalmazzák a kísérletekben: néha csak az a gondolat, hogy kezelés alatt áll, pozitív hatással járhat az adott személy számára.

De míg az érzelmek általában befolyásolják az egészséget (mert például a stressz gyulladást okozhat), az absztraktabb pszichológiai tényezőket - például az idő érzékelését - még megfelelően meg kell vizsgálni.

"Ezek az eredmények alátámasztják azt a hipotézist, hogy az idő fizikai gyógyulásra gyakorolt hatását közvetlenül befolyásolja az egyén pszichológiai időtapasztalata, függetlenül a ténylegesen eltelt időtől," - vonja le a következtetést Aungle és Langer. (2)

(1) - https://www.nature.com/articles/s41598
(2) - https://www.sciencealert.com/our-perce