Egy Indonéziában eltemetett óriási piramis lehet a világ legrégebbi piramisa

Egy hatalmas földalatti piramis rejtőzik egy domboldal alatt Indonéziában, messze felülmúlva számos ősi építményt, és amely vetekedhet az em...

Egy hatalmas földalatti piramis rejtőzik egy domboldal alatt Indonéziában, messze felülmúlva számos ősi építményt, és amely vetekedhet az emberi kéz által valaha épített legrégebbi megalitikus struktúrákkal.

A Gunung Padang Nyugat-Jáva szigetének ősi kőépítménye, amely szent a helyiek számára, akik ezt a fajta szerkezetet "punden berundak"-nak, azaz lépcsős piramisnak nevezik a csúcsához vezető teraszok miatt.

A régészek alig kapargatták meg a felszínt, máris az emberi találékonyság "figyelemre méltó bizonyítékait" fedezték fel.

A Gunung Padang potenciálisan a világ legrégebbi piramis építménye, amelyet egy kialudt vulkán tetejére építettek a mezőgazdaság vagy az általunk ismert civilizáció hajnala előtt.

Az indonéz tudósok új adatai szerint a belseje nagy nyitott kamrákat is rejthet, amelyek tele vannak ismeretlen dolgokkal.

A Gunung Padang kiterjedt elemzése, amely helyi nyelven "a megvilágosodás hegyét" jelenti, most erősen azt sugallja, hogy egy ősi civilizáció "aprólékosan faragta ki" a természetes lávadombot egy piramisszerű szerkezet magjává réges-régen.

A lelőhely első radiokarbonos kormeghatározása azt jelzi, hogy a kezdeti építkezés valamikor az utolsó jégkorszakban kezdődött, több mint 16000 évvel a jelen előtt, legkorábban akár 27000 évvel ezelőtt.

Hogy ezt perspektívába helyezzük, Göbekli Tepe-t, amely egy hatalmas kőstruktúra a mai Törökországban, jelenleg a világ legrégebbi ismert megalitjának tekintik, és 11000 évvel ezelőttre nyúlik vissza.

A Gunung Padangról szóló jelenlegi tanulmány eredményei sok éves gondos elemzés után születtek meg. (1)

2011 és 2015 között az indonéz Nemzeti Kutatási és Innovációs Ügynökség Danny Hilman Natawidjaja geológus által vezetett régészekből, geológusokból és geofizikusokból álló csoportja különféle technikákat alkalmazott, például magfúrást, földradarokat és felszín alatti képalkotást a kulturális örökség helyszínének vizsgálatára.

Natawidjaja és kollégái rájöttek, hogy mint sok megalit a múltban, Gunung Padang is összetett és kifinomult szakaszokban épült, amelyekből a legrégebbi 30 méterrel lejjebb fekszik.

A szerkezetnek ez a központi része valószínűleg i.e. 25000 és 14000 között épült, de több évezreden át elhagyatott volt.

Az építkezés i.e. 7900 és 6100 között kezdődött újra, a piramis magját különféle sziklaoszlopokkal és kavicsos talajjal bővítve, néhány további építési munka pedig i.e. 6000 és 5500 között zajlott. Érdekes módon ebben az időben úgy tűnik, hogy az építők szándékosan eltemették vagy építették át a helyszín néhány régebbi részét.

A piramis végső építészei i.e. 2000 és 1100 között érkeztek, hozzáadva a felső talajt, valamint a punden berundakra jellemző kőteraszokat. Ez az a rész, ami ma leginkább látható.

"A Gunung Padang 3. és 2. egységének építői figyelemre méltó kőműves képességekkel rendelkeztek, amelyek nem igazodnak a hagyományos vadászó-gyűjtögető kultúrákhoz," - írja a kutatócsoport.

"Tekintettel Gunung Padang hosszú és folyamatos történelmére, ésszerű feltételezni, hogy ez a hely nagy jelentőséggel bírt, vonzotta az ősi embereket, hogy újra és újra elfoglalják és módosítsák."

További ásatások szükségesek ahhoz, hogy megértsük, kik voltak ezek az őskori emberek, és miért építették ezeket a struktúrákat.

Amikor a kutatók szeizmikus hullámok segítségével vizsgálták a domboldal belsejét, rejtett üregek és kamrák bizonyítékait találták, némelyik akár 15 méter hosszú is lehetett, 10 méter magas mennyezettel.

A csapat most azt reméli, hogy lefúrhat ezekre a területekre. Ha találkoznak kamrákkal, azt tervezik, hogy leeresztenek egy kamerát a sötétbe, hogy lássák, mi rejtőzik a felszín alatt.

"Ez a tanulmány azt példázza, hogy a régészeti, geológiai és geofizikai módszereket integráló átfogó megközelítés hogyan tárhat fel rejtett és hatalmas ősi struktúrákat," - vonja le a következtetést a csapat. (2)

(1) - https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/
(2) - https://www.sciencealert.com/giant-pyramid