Lemeztektonikai meglepetés - Egy utrechti geológus váratlanul megtalálta egy elveszett megalemez maradványait

Az Utrechti Egyetem geológusa, Suzanna van de Lagemaat rekonstruált egy hatalmas és korábban ismeretlen tektonikus lemezt, amely negyed akko...

Egy új tanulmány azt jelzi, hogy a nagy olaszországi földrengések kapcsolatban állhatnak a rejtett CO2 kibocsátásokkal

Az ausztrál hegyek még mindig növekednek, ami a barlangok szikláiból derült ki

Az afrikai kontinens kettészakad, aminek egyre több a látható jele

Az Utrechti Egyetem geológusa, Suzanna van de Lagemaat rekonstruált egy hatalmas és korábban ismeretlen tektonikus lemezt, amely negyed akkora volt, mint a Csendes-óceán.

Utrechti kollégái több mint 10 évvel ezelőtt megjósolták a létezését a Föld köpenyének mélyén talált régi tektonikus lemezek töredékei alapján. Van de Lagemaat rekonstruálta az elveszett lemezeket terepkutatással és részletes vizsgálatokkal Japán, Borneó, a Fülöp-szigetek, Új-Guinea és Új-Zéland hegyöveiben.

Meglepetésére megállapította, hogy a Borneó északi részén található óceáni maradványok a régóta gyanított lemezhez tartozhattak, amelyet a tudósok Pontusnak neveztek el. Most teljes pompájában rekonstruálta az egész lemezt. A munka a Gondwana Research folyóiratban jelent meg. (1)

A Föld merev külső héját alkotó tektonikus lemezek mozgásának megértése elengedhetetlen a bolygó geológiai történetének megértéséhez. Ezeknek a lemezeknek a mozgása erősen befolyásolta, hogy a bolygó paleogeográfiája és éghajlata hogyan változott az idő múlásával, és azt is, hogy hol találhatók ritka fémek. De a geológiai múlt nagy óceáni lemezei azóta szubdukció útján eltűntek a Föld köpenyében. Csak a hegyi övekben rejtett szikladarabokat hagytak hátra.

Van de Lagemaat a bolygó legbonyolultabb lemeztektonikus régióját tanulmányozta: a Fülöp-szigetek környékét. "A Fülöp-szigetek különböző lemezrendszerek összetett találkozásánál helyezkedik el. A régió szinte teljes egészében óceáni kéregből áll, de néhány darab a tengerszint fölé emelkedik, és nagyon különböző korú sziklákat mutat."

Geológiai adatok felhasználásával Van de Lagemaat először rekonstruálta a jelenlegi lemezek mozgását a Japán és Új-Zéland közötti régióban. Ez feltárta, hogy mekkora volt a lemezekből álló terület, amelynek el kellett tűnnie a jelenlegi nyugat-csendes-óceáni régióban.

"Terepmunkát végeztünk Észak-Borneón is, ahol megtaláltuk a kirakós legfontosabb darabját. Azt hittük, hogy egy elveszett lemez ereklyéivel van dolgunk, amelyekről már tudtunk. De a mágneses laboratóriumi kutatásaink ezeken a sziklákon azt mutatták, hogy a leleteink eredetileg sokkal északabbról származtak, és egy másik, korábban ismeretlen lemez maradványainak kellett lenniük."

De a fontos felismerés még váratott magára. "11 évvel ezelőtt azt gondoltuk, hogy a Pontus maradványai Észak-Japánban heverhetnek, de azóta megcáfoltuk ezt az elméletet," - magyarázza Douwe van Hinsbergen, Van de Lagemaat Ph.D. témavezetője. "Csak miután Suzanna szisztematikusan rekonstruálta a Tűzgyűrű hegyöveinek felét Japántól Új-Guineán át Új-Zélandig, a javasolt Pontus-lemez feltárult, és magában foglalta a Borneón tanulmányozott sziklákat."

Pontus emlékei nemcsak Borneó északi részén találhatók, hanem Palawanban, a Fülöp-szigetek nyugati részén található szigeten és a Dél-kínai-tengeren is. Van de Lagemaat kutatásai azt is kimutatták, hogy egyetlen összefüggő lemeztektonikus rendszer húzódott Dél-Japántól Új-Zélandig, és legalább 150 millió évig kellett léteznie. Ez is új felfedezés ezen a területen.

A Pontus létezésére vonatkozó korábbi jóslatok azért váltak lehetségessé, mert egy szubdukciós lemez nyomokat hagy maga után, amikor "belesüllyed" a Föld köpenyébe, mivel a köpeny zónái rendellenes hőmérsékletekkel vagy összetételekkel rendelkeznek. Ezek az anomáliák akkor figyelhetők meg, amikor a szeizmográfok földrengések jeleit rögzítik.

A földrengések hullámokat küldenek a Föld belsején keresztül, és amikor áthaladnak egy anomálián, például egy régi lemez töredékén, az anomália megszakítja a jelet. A geológusok nyomon követhetik ezeket a zavarokat a köpenyben lévő jelenségek, például a tektonikus lemeztöredékek létezésének kimutatására. Ez lehetővé teszi számukra, hogy 300 millió évvel visszatekintsenek a múltba. A régebbi lemeztöredékek "feloldódtak" a köpeny és a mag határán.

Egy 11 évvel ezelőtti tanulmány kimutatta, (2) hogy egy nagy szubdukciós zónának kellett futnia a nyugati paleo-Csendes-óceánon, amely elválasztotta az ismert csendes-óceáni lemezeket keleten a hipotetikus nyugati Pontus-lemeztől. Ezt a hipotézist Van de Lagemaat kutatása most függetlenül is bizonyította. (3)

(1) - https://www.sciencedirect.com/science/art
(2) - https://www.nature.com/articles/ngeo1401
(3) - https://www.uu.nl/en/news/plate-tectonic