A futuristák azt jósolják, hogy eljön az a pont, ahol az emberek és a gépek eggyé válnak

A legtöbb ember ismeri a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásainak áradatát, amelyek úgy tűnik, hogy hatékonyabbá és kreatívabbá teszne...

Baba Vanga és Nostradamus is ugyanazt a félelmetes jóslatot tette 2025-re

4000 éves babiloni agyagtáblákat fejtettek meg, amelyek veszélyes jövőbeli jóslatokról árulkodnak

Egy jósnő szerint macskája pszichés képességekkel rendelkezik, segít olvasni a tarot kártyákat, sőt a gondolatokat is

A legtöbb ember ismeri a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásainak áradatát, amelyek úgy tűnik, hogy hatékonyabbá és kreatívabbá tesznek bennünket. Vannak olyan alkalmazásaink, amelyek szöveges felszólításokat fogadnak és művészetet generálnak, valamint a vitatott ChatGPT, amely komoly kérdéseket vet fel az eredetiséget, a félretájékoztatást és a plágiumot illetően.

Ezen aggodalmak ellenére a mesterséges intelligencia egyre kiterjedtebb és tolakodóbb. Ez a legújabb technológia, amely visszafordíthatatlanul megváltoztatja életünket.

Korábbi példa az internet és az okostelefonok, ám ellentétben ezekkel a technológiákkal, sok filozófus és tudós úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia egy napon elérheti (vagy túlszárnyalhatja) az emberi típusú "gondolkodást". Ez a lehetőség az MI-től való növekvő függőségünkkel párosulva a "technológiai szingularitásnak" nevezett koncepció gyökere.

Ez a kifejezés már egy ideje létezik, néhány évtizeddel ezelőtt Vernor Vinge amerikai sci-fi író népszerűsítette.

Ma a "szingularitás" egy olyan hipotetikus időpontra utal, amikor a mesterséges általános intelligencia - vagyis az emberi szintű képességekkel rendelkező mesterséges intelligencia - fejlődése annyira előrehaladottá válik, hogy az visszafordíthatatlanul megváltoztatja az emberi civilizációt.

Mindez a gépektől való elválaszthatatlanságunk hajnalát jelezné. Ettől a pillanattól kezdve nem fogunk tudni nélkülük élni anélkül, hogy ne szűnjünk meg emberi lényként létezni. De ha jön a szingularitás, akkor egyáltalán észrevesszük?

Agyi implantátumok az első szakaszban

Ahhoz, hogy megértsük, ez miért nem tündérmese, csak az agy-számítógép interfészek (BCI-k) legújabb fejleményeit kell megvizsgálnunk. A BCI-k a szingularitás természetes kezdetét jelentik sok futurista szemében, mert olyan módon egyesítik az elmét és a gépet, ahogyan eddig más technológia nem tudta.

Elon Musk cége, a Neuralink engedélyt kért az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságától, hogy megkezdhesse BCI technológiájának humán kísérleteit. Ez azt jelentené, hogy neurális csatlakozókat ültetnének be az önkéntesek agyába, hogy az utasításokat gondolkodás útján továbbíthassák.

A Neuralink abban reménykedik, hogy segíthet a bénult embereknek járni és a vakoknak újra látni. De ezeken a célokon túl más ambíciók is vannak.

Musk régóta hangoztatja, hogy az agyi implantátumok lehetővé teszik majd a telepatikus kommunikációt, és az emberek és a gépek együttes fejlődéséhez vezetnek. Azzal érvel, hogy hacsak nem használunk ilyen technológiát az intellektusunk fejlesztésére, fennáll a veszélye, hogy a szuperintelligens mesterséges intelligencia kiirt bennünket.

Musk nincs egyedül azzal, hogy az MI képességeinek hatalmas növekedését jósolja. Felmérések szerint a mesterséges intelligencia kutatói túlnyomórészt egyetértenek abban, hogy az MI még ebben az évszázadban emberi szintű "gondolkodást" fog elérni. Abban nem értenek egyet, hogy ez tudatosságot jelent-e vagy sem, vagy ez szükségszerűen azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia árt majd nekünk, ha eléri ezt a szintet.

Egy másik BCI technológiai vállalat, a Synchron egy minimálisan invazív implantátumot hozott létre, amely lehetővé tette az amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvedő betegek számára, hogy gondolataikat használva e-maileket küldjenek és böngészhessenek az interneten.

A Synchron vezérigazgatója, Tom Oxley úgy véli, hogy az agyimplantátumok végső soron túlmutathatnak a protézis-rehabilitáción, és teljesen átalakíthatják az emberek kommunikációját. Egy TED előadás közönsége előtt azt mondta, hogy egy napon lehetővé tehetik a felhasználóknak, hogy mások is érezhessék, amit éreznek, és "akkor az agyban rejlő teljes potenciál felszabadulna".

A BCI-k korai eredményei vitathatatlanul a feltételezett szingularitás felé haladás első szakaszának tekinthetők, amelyben az ember és a gép eggyé válik. Ez nem jelenti azt, hogy a gépek "érzővé" válnak, vagy irányítanak minket. De maga az integráció és az attól való függőségünk visszavonhatatlanul megváltoztathat bennünket.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a Synchron induló finanszírozását részben a DARPA adta, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatási és fejlesztési részlege, amely segített a világnak megkapni az internetet. Valószínűleg bölcs dolog aggódni amiatt, hogy a DARPA hova helyezi el befektetési pénzét.

A mesterséges általános intelligencia barát vagy ellenség?

Ray Kurzweil jövőkutató és a Google korábbi innovációs mérnöke szerint az MI-vel kiegészített elméjű emberek az evolúció sztrádájára kerülhetnek - sebességkorlátozások nélkül száguldva előre.

2012-es "How to Create a Mind" című könyvében Kurzweil elmélete szerint a neocortex - az agy azon része, amelyről úgy gondolják, hogy felelős a "magasabb funkciókért," például az érzékszervi észlelésért, az érzelmekért és a kognícióért - mintafelismerők hierarchikus rendszere, amely, ha emulálják, mint egy gépet, mesterséges szuperintelligenciához vezethet.

Azt jósolja, hogy a szingularitás 2045-re velünk lesz, és úgy gondolja, hogy ez a szuperintelligens emberek világát hozhatja létre, talán még a nietzschei "Übermensch"-t is: valakit, aki minden világi korlátot felülmúl, hogy kiaknázza teljes potenciálját.

De nem mindenki látja ezt jó dolognak. A néhai, nagy elméleti fizikus, Stephen Hawking arra figyelmeztetett, hogy a szuperintelligens mesterséges intelligencia apokalipszist okozhat. 2014-ben Hawking elmondta a BBC-nek, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése az emberi faj végét jelentheti. Magától működne, és egyre nagyobb ütemben tervezné újra önmagát. Az emberek, akiket korlátoz a lassú biológiai evolúció, nem tudnák felvenni a versenyt, és kiszorulnának.

Kaptárban összekapcsolódva

Egy másik ötlet, amely a szingularitáshoz kapcsolódik, az MI-kompatibilis "kaptár elme".

Ez egy kollektív mentális tevékenység, amely a társas rovarkolónia (például méhek vagy hangyák) összetett, összehangolt viselkedésében fejeződik ki, amelyre úgy tekintenek, mint egy elmére, amely az egyéni szervezet viselkedését irányítja.

Giulio Tononi idegtudós dolgozott ki e jelenségre egy elméletet, az úgynevezett integrált információelméletet (IIT), ami azt sugallja, hogy mindannyian minden elme és minden adat egyesülése felé haladunk.

Philip Goff filozófus jól elmagyarázza Tononi koncepciójának következményeit "Galileo's Error" című könyvében :

"Az IIT előrejelzése szerint ha az internet-alapú kapcsolódás növekedése valaha is azt eredményezné, hogy a társadalomban az integrált információ mennyisége meghaladja az emberi agyban lévő integrált információ mennyiségét, akkor nemcsak a társadalom válik tudatossá, hanem az emberi agy is 'felszívódik' egy magasabb tudatszintre. Az agyak önmagukban megszűnnének tudatosak lenni, és ehelyett puszta fogaskerekekké válnának abban a mega-tudatos entitásban, amely a társadalom, beleértve annak internet-alapú kapcsolatát."

Érdemes megjegyezni, hogy kevés bizonyíték van arra, hogy egy ilyen dolog valaha is megvalósulhat. Az elmélet azonban nem csak a technológia gyors felgyorsulásával kapcsolatban vet fel fontos gondolatokat (nem beszélve arról, hogy a kvantumszámítás hogyan hajthatja ezt előre), hanem magáról a tudat természetéről is.

Elképzelhető, hogy ha egy kaptár elme alakulna ki, akkor az az individualitás és a rá támaszkodó intézmények, köztük a demokrácia végét jelenti.

Nemrég az OpenAI (a ChatGPT-t fejlesztő cég) közzétett egy blogbejegyzést, amelyben megerősítette elkötelezettségét a mesterséges általános intelligencia megvalósítása mellett. Mások kétségtelenül követni fogják.

Életünk algoritmikusan vezéreltté válik, oly módon, amelyet gyakran nem tudunk felismerni, és ezért nem is tudjuk elkerülni. A technológiai szingularitás számos jellemzője elképesztő fejlődést ígér életünkben, de aggodalomra ad okot, hogy ezek az MI-k a magánipar termékei.

Gyakorlatilag szabályozatlanok, és nagyrészt impulzív "technovállalkozók" szeszélyei szerint alakulnak, akiknek több pénzük van, mint a legtöbbünknek együttvéve. Függetlenül attól, hogy őrültnek, naivnak vagy látnoknak tartjuk őket, jogunk van ismerni a terveiket. (1)

(1) - https://theconversation.com/futurists-predict