Olyan hangokat rögzítettek az Arktiszon és az Antarktiszon, amiket korábban soha

Egy kétéves projekt során gyűjtött 50 ritkán hallható, a sarki régiókban víz alatt rögzített hangot mutattak be a nagyközönségnek. A hangok ...

Egy új tanulmány szerint az Északi-sarkon a nyarak már 2050 előtt jégmentesek lehetnek akkor is, ha megfékezzük a szénkibocsátást

48-szor villámlott az Északi-sarkon, ami nem normális

Példátlan tüzek pusztítanak az Északi-sarkkörön, melyek az űrből is látszanak

Egy kétéves projekt során gyűjtött 50 ritkán hallható, a sarki régiókban víz alatt rögzített hangot mutattak be a nagyközönségnek.

A hangok rávilágítanak arra, hogy az óceánok mennyire zajossá váltak a megnövekedett emberi tevékenység miatt, amely a tengeri életet is megzavarja.

"Ezek a hangok meglehetősen idegenek a legtöbb ember számára," - magyarázza Dr. Geraint Rhys Whittaker művész és kutató.

"Valószínűleg azt gondoljuk, hogy tudjuk, milyenek a pólusok, de gyakran nem ezt képzeljük el," - teszi hozzá Dr. Whittaker, aki a németországi Helmholtz Funkcionális Tengeri Biodiverzitás Intézetben és az Alfred Wegener Intézetben dolgozik.

A víz alatti mikrofonokat az Északi-sarkon és az Antarktiszon hagyott tudományos műszerekkel ellátott bójákhoz rögzítették körülbelül két évig.

Az egyik rögzített hang a legkevésbé kutatott antarktiszi fóka hívása volt. A Ross-fókák a nyílt tengeren és a nehezen elérhető jégen élnek. A tudósok öt hívást rögzítettek a különböző frekvenciákat kibocsátó lénytől.

Továbbá rákevő fókákat, csukabálnákat, narválokat és hosszúszárnyú bálnákat is rögzítettek.

Nehéz lehet megragadni ezeket a hangokat a barátságtalan környezet és az állatok által a régiókban megtett hatalmas távolságok miatt.

"A nehézség az, hogy nem tudjuk, hol lesznek az emlősök, mert mozognak, és nem bízhatunk abban, rögzíthetjük a hangjukat," - magyarázza Dr. Whittaker.

A jégtáblák ordító összeomlását is rögzítették, ezt a folyamatot a sarki régiók egyes részein felgyorsítja az éghajlatváltozással összefüggő hőmérséklet-emelkedés.



A jég "énekének" finom hangja is szerepel a gyűjteményben. Ezt a vízben mozgó jég okozza, ami összehúzódik, amikor a hőmérséklet emelkedik és csökken, vagy amikor a jég megolvad és újra befagy.

Dr. Whittaker szerint kevesen olvassák az egyetemek által publikált tudományos kutatásokat, és reméli, hogy a hangok hallgatása arra készteti az embereket, hogy megálljanak és elgondolkodjanak a sarki óceánokról. Az óceánok bolygónk felszínének 71%-át foglalják el, és rendkívül fontosak a földi élet megőrzése szempontjából, de az éghajlatváltozás súlyosan érinti őket.

Az Északi-sarkvidéken a hőmérséklet négyszer gyorsabban emelkedik, mint a világ más részein.

A mikrofonok az óceánokban az ember által keltett zajokat is rögzítették, amelyet a hajózás, valamint az olaj- és gázkutatás okoz.

A tengerfenék felfedezésére használt szeizmikus robbantásból származó zajszennyezés hatalmas távolságokat tesz meg, és a tudósok azt találták, hogy negatívan befolyásolja az állati életet.

A projekt rávilágít arra, hogy az óceánok mennyire zajosak, és Dr. Whittaker azt mondja, hogy törvényekre van szükség a hajózásból és a tengeri élővilágot károsító kotrásból származó zaj csökkentése érdekében.

A Cities and Memory című sound-art projekttel együttműködve a zajokat több mint 100 olyan kompozícióvá alakították át, amelyek az éghajlatváltozást mutatják be zenészek közreműködésével.

"Mivel a Föld pólusai a globális átlagnál gyorsabban melegednek, ennek a hanggyűjteménynek az a célja, hogy felhívja a figyelmet egy lenyűgöző, de gyorsan változó környezetre, és arra ösztönöz minket, hogy gondolkodjunk el azon, hogyan őrizhetjük meg azt a jövő generációi számára," - magyarázza Stuart Fowkes, a Cities and Memory alapítója.

Dr. Ilse van Opzeeland, az Alfred Wegener Intézet Óceáno Akusztikus Csoportjának munkatársa reméli, hogy a művészet és a tudomány ötvözése segít a tudatosság növelésében.

"A művészeten keresztül új életet lehel tudományos adatainkba, amely túlmutat egy hagyományos publikáción vagy szakpolitikai dokumentumon azáltal, hogy hozzáférhetővé teszi azokat a nem tudósok számára is," - mondta.

"A legnagyobb erőfeszítéseket kell tennünk bolygónk veszélyeztetett élőhelyeinek védelme, megőrzése és helyreállítása érdekében. A művészet és a tudomány kölcsönhatása segíthet a tudatosság megteremtésében, és felhívja erre a figyelmet." (1)

(1) - https://www.bbc.com/news/science-environment-64514258