Egy géntechnológiai cég életre akarja kelteni a 17. században kihalt dodó madarat

Életre kelthetik a dodót, egy mauritiusi madarat, amelyet utoljára a 17. században láttak, ha egy génszerkesztő cég próbálkozásai sikerrel j...

Tömegesen pusztul a tengeri élővilág a Mauritiusnál bekövetkezett olajtanker katasztrófa miatt

Ilyen balesetveszélyes drón videót még senki sem készített egy éppen felszálló utasszállító gépről

Életre kelthetik a dodót, egy mauritiusi madarat, amelyet utoljára a 17. században láttak, ha egy génszerkesztő cég próbálkozásai sikerrel járnak.

Ma már léteznek olyan génszerkesztési technikák, amelyek lehetővé teszik a tudósok számára, hogy újraalkossák a dodó genomját olyan kulcsfontosságú tulajdonságok alapján, amelyekről azt hiszik, hogy hatékonyan össze tudnak állítani egy élő példányt valamelyik rokona segítségével.

A kihalt madár genomjának szekvenálása kimutatta, hogy a dodók a galambokhoz állnak a legközelebb.

A szóban forgó tudósok azt mondják, hogy munkájuk a kihalt dodó visszahozásán túl segíthet a még nem kipusztult ritka fajok megőrzésében. A biológusok között azonban heves vita folyik arról, hogy érdemes-e folytatni ezt a fajta kutatást.

A Colossal Biosciences, az érintett génszerkesztő cég már megkezdte a gyapjas mamut és az erszényesfarkas újjáélesztését célzó projekteket. De a dodó lenne az első madár, ami azért fontos, mert a génszerkesztési technikát úgy kell megváltoztatni, hogy egy külső tojást alkalmazzon.

Ezzel legalább néhány etikai dilemmát megkerülhetnek a tudósok. Az emlősfajok esetében a technika megköveteli, hogy génszerkesztő anyagot ültessenek be a faj egy meglévő rokonának, például a mamut esetében az elefántnak a szaporodási rendszerébe. A gyakorlatban sok terhességre lehet szükség ahhoz, hogy egy ilyen módszerrel életképes utódot hozzanak létre.

Ha ugyanezt a technikát egy tojásrakó madáron hajtják végre, az kevésbé megterhelő a donor faj számára. A kutatók képesek lesznek galambtojással dolgozni, és olyan galambokból származó genetikai anyagokat használhatnak majd, amelyek módosíthatók, hogy tükrözzék a dodó legfontosabb tulajdonságait, beleértve a röpképtelenségét.

De ez technikailag is nagy kihívást jelent majd, hiszen még senkinek sem sikerült ilyen módon alkalmaznia a madarak génszerkesztését.

Beth Shapiro, a Colossal vezető paleogenetikusa elmondta, hogy több mint két évtizede tartja lenyűgözőnek a dodót, amióta 1999-ben diplomát szerzett Oxfordban, ahol egy megőrzött dodót látott egy múzeumi kiállításon, és megpróbálta rávenni a múzeumot, hogy hadd vonja ki a DNS-ét.

Azt mondta, hogy világszerte több száz dodó található a gyűjteményekben, ami azt jelenti, hogy sikerült szekvenálni az elhullott madár genomját. De figyelmeztetett, hogy az újjáélesztett dodó soha nem helyettesítheti pontosan azt, ami kihalt. "Azt próbáljuk elérni, hogy elkülönítjük azokat a géneket, amelyek megkülönböztetik a dodót," - mondta. "Őrültség lenne azt gondolni, hogy a megoldás a világ biológiai sokféleségének válságára egy kihalt faj visszaállítása lenne."

Ben Lamm, a Colossal társalapítója és vezérigazgatója elmondta, hogy a cég - amelynek mamut és erszényesfarkas kísérletei még nem hoztak létre új állatokat - további 150 millió dollárt gyűjt a befektetőktől a dodó kutatásának folytatására. Elmondta, hogy a madár újraalkotott változatait Mauritiuson lehetne visszaengedni a természetbe, ahol a dodó a 17. századig élt, mielőtt feltételezések szerint kihalásig vadásztak rá.

Elmondta, hogy a kutatás segítheti a világ számos más veszélyeztetett fajának megőrzését, mivel olyan technikákat dolgoznak ki, amelyek lehetővé teszik a tudósok számára, hogy felismerjék és megőrizzék a meglévő fajok kulcsfontosságú tulajdonságait, amelyek létfontosságúak lehetnek ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a változó éghajlathoz.

Ewan Birney professzor, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium igazgatóhelyettese, aki nem vett részt a Colossal munkájában, azt mondta, hogy technikai szinten "nagyon nagy kihívást jelentene" a dodó genomjának újraalkotása.

Azt mondta: "Kétségtelen, hogy ez egy ikonikus madár. Fogalmam sincs, hogy ennek a mechanikája úgy működik-e, ahogy állítják, de a kérdés nem csak az, hogy meg tudjuk-e csinálni, hanem hogy meg kell-e csinálni. Vannak, akik úgy gondolják, hogy azért, mert megtehetünk valamit, meg kell tenni, de nem vagyok benne biztos, hogy ez milyen célt szolgál, és hogy valóban ez-e a legjobb erőforrás-elosztás. Meg kell mentenünk a meglévő fajokat, mielőtt kihalnak." (1)

(1) - https://interestingengineering.com/science/company-resurrect-extinct-dodo-bird