Az azték kristálykoponyák valódiak vagy hamisak?

A híres azték kristálykoponyák vitathatatlanul a legismertebb régészeti leletek egyikének számítanak, amelyek valaha is előkerültek Mezoamer...

A híres azték kristálykoponyák vitathatatlanul a legismertebb régészeti leletek egyikének számítanak, amelyek valaha is előkerültek Mezoamerikából, és számtalan elméletet inspiráltak az idegen szobrászokról, pszichikus technológiákról és mágikus kövekről.

A valóságban azonban az állítólagos Kolumbusz előtti ereklyék csak egy tizenkilencedik századi francia csaló által árusított olcsó tárgyak lehetnek.

A kristálykoponyák története

Úgy gondolják, hogy körülbelül egy tucat koponya található múzeumokban és magángyűjteményekben szerte a világon, néhány centiméteres magasságtól nagyjából egy tekegolyó méretűig. Az első darab 1856-ban látott napvilágot, amikor a British Museum megvásárolt egy miniatűr koponyát, amelyet állítólag azték kezek készítettek, bár nem világos, hogy a darab pontosan honnan származik.

A British Museum 1897-ben vásárolt egy második kristálykoponyát a Tiffany & Co.-tól, és ez a darab ma is látható. Annak ellenére, hogy eleinte azt hitték, hogy a koponya Kolumbusz előtti, a múzeum azt állítja, hogy "az alkalmazott technológia ellenőrzésére tett kísérletek nem bizonyultak sikeresnek," és a tárgy eredete "a legbizonytalanabb".

Más, különböző méretű kristálykoponya jelent meg hamarosan a mexikói Nemzeti Antropológiai Múzeum és a Smithsonian Intézet gyűjteményében. Az 1950-es években azonban egy William Foshag nevű Smithsonian Intézeti ásványkutató hamisítványként azonosította az utóbbit, miután észrevette, hogy a darabot egyértelműen modern ékszerkészítő eszközökkel hozták létre.

A huszadik században még néhány koponya bukkant fel antik aukciókon, köztük az egyik, amelyet 1943-ban egy angol mélytengeri halásznak adtak el. A végzet koponyájaként ismert műtárgy a pletykák szerint kék fényt bocsát ki a szeméből, és számítógépek összeomlását okozza, de egyértelműen modern technológiával készült, és kétségkívül hamisítvány.

Az aztékok csinálták a koponyákat vagy sem?

A koponyák kiemelkedő szerepet töltenek be az azték ikonográfiában, és gyakran megtalálhatók az ókori templomok falába vésve vagy istenségek ábrázolásain. Azonban soha nem dokumentáltak kristálykoponyát egyetlen régészeti ásatás során sem Mexikóban, sem másutt, és a múzeumi gyűjtemények egyik példánya sem vezethető vissza egy ásatási projektre.

Ennek ellenére azték lelőhelyeken számtalan koponya-ábrázolást találtak, bár ezeket általában inkább bazaltba, mint kristályba faragták. Stílusukat tekintve ezek a Kolumbusz előtti ereklyék általában nagyon különböznek a kristálykoponyáktól, ami meglehetősen valószínűtlenné teszi, hogy valóban az aztékok gyártották a híres koponyákat.

Az összes koponya hamis?

Az ezredfordulóra a régészek gyanakodni kezdtek, hogy az azték kristálykoponyák többsége - ha nem az összes - hamis. A kemény bizonyíték végül 2008-ban került napvilágra, amikor egy névtelen adományozó elküldött egy koponyát a Smithsonian Instézetnek azt állítva, hogy 1960-ban szerezte meg, és ragaszkodott hozzá, hogy korábban Porfírio Díaz mexikói diktátoré volt.

Az összes kristálykoponya közül a legnagyobbként a tárgyat egy Jane MacLaren Walsh nevű antropológusnak adták át, aki a British Museum egyik kutatójával együtt elemezte a Smithsonian-koponyát és a Londonban elhelyezett példányt. Pásztázó elektronmikroszkóppal a páros megállapította, hogy mindkét koponyát forgó kerekek vésték ki, ezért nem lehetett azték technológiával előállítani.

Kiderült, hogy a Smithsonian koponya elkészítésekor még egy karborundum nevű szintetikus csiszolóanyagot is használtak, amelyet csak viszonylag nemrég találtak fel.

Walsh és kutatótársai ezt követően elemezték a kvarcban lévő folyékony és szilárd behatolást, és megállapították, hogy a kristály "mezotermikus metamorf környezetben" jött létre. Ez kizárta Közép-Amerikát, mint forrást, és jelezte, hogy a kristály valószínűleg Brazíliából vagy Madagaszkárról származott, amelyek egyike sem jelent meg az azték kereskedelmi útvonalakon.

Walsh és a többi szakértő végül arra a következtetésre jutott, hogy egyik koponya sem volt Kolumbusz előtti eredetű, és valószínűleg mindkettőt kevesebb mint egy évtizeddel a vásárlás előtt gyártották.

Szóval honnan származnak a kristálykoponyák?

Bár nem lehet nyomon követni az összes koponya történetét, a feljegyzések szerint a British Museumban található kvarckoponyát a Tiffany & Co. eredetileg egy Eugène Boban nevű francia kereskedőtől szerezte be. Néhány évtizeddel korábban Boban két másik kristálykoponyát is bemutatott a párizsi Exposition Universelle-n, amely a mexikói Maximilian udvar hivatalos leleteinek bemutatására szolgált.

Azonban annak ellenére, hogy a mexikói francia tudományos bizottság tagja volt, Boban nem volt hivatásos régész, jóllehet fiatal kora nagy részét saját nem hivatalos ásatásaival töltötte Mexikóban. Amennyire bárki meg tudja állapítani, Boban volt az, aki a tizenkilencedik században kezdett először kristálykoponyákat bemutatni, akkor, amikor az első valódi azték műtárgyak megjelentek a világ múzeumaiban, és a közvéleményt elbűvölte ez a rejtélyes ősi civilizáció.

Az a tény, hogy egyetlen régészeti ásatás során sem jelent meg kristálykoponya, nem tartotta vissza Bobant attól, hogy valódi azték ereklyéknek állítsa be őket, és a legtöbb múzeum örömmel hitt a hitelességükkel kapcsolatos állításaiban, tudván, hogy egy kristálykoponya kétségtelenül vonzza a közönséget. Ennek ellenére a koponyát, amely végül a British Museumba került, a Museo Nacional de Mexico igazgatója 1885-ben visszautasította, és Bobant csalónak minősítette.

Boban azonban nem tántorodott el ettől a kudarctól, és azonnal alternatív eladót talált, és a világ hamarosan a hamis azték kristálykoponyák megszállottjává vált. (1)

(1) - https://www.iflscience.com/are-the-aztec