Hogyan néznének ki ma a dinoszauruszok, ha nem haltak volna ki?

Hatvanhat millió évvel ezelőtt egy aszteroida 10 milliárd atombomba erejével csapódott a Földbe, és megváltoztatta az evolúció menetét. Az é...

Hatvanhat millió évvel ezelőtt egy aszteroida 10 milliárd atombomba erejével csapódott a Földbe, és megváltoztatta az evolúció menetét.

Az ég elsötétült, a növények fotoszintézise leállt és elpusztultak, majd a velük táplálkozó állatok is. A tápláléklánc összeomlott. Az összes faj több mint 90 százaléka eltűnt. Amikor a por leülepedett, egy maroknyi madár kivételével minden dinoszaurusz kihalt.

Ez a katasztrofális esemény azonban lehetővé tette az emberi evolúciót. A túlélő emlősök virágoztak, köztük a kis ősfőemlősök is, akikből mi is kifejlődtünk.

De képzeljük el, hogy az aszteroida elvétette a Földet, és a dinoszauruszok túlélték. Képzeljük el, ahogy a fejlett raptorok kitűzték a zászlójukat a Holdon. Dinoszaurusz tudósok felfedezték a relativitáselméletet, vagy olyan hipotetikus világról beszélnek, amelyben hihetetlen módon emlősök vették át a Föld feletti uralmat.

Ez egy rossz tudományos-fantasztikus forgatókönyvnek tűnhet, de az evolúcióval kapcsolatos mély, filozófiai kérdéseket érinti. Az emberiség csak véletlenül van itt, vagy az intelligens eszközhasználók fejlődése elkerülhetetlen?

Az agy, az eszközök, a nyelv és a nagy társadalmi csoportok tesznek minket a bolygó domináns fajává. Hét kontinensen 8 milliárd Homo sapiens él. Súly szerint több az ember, mint az összes vadon élő állat együttvéve.

Módosítottuk a szárazföldjeink felét, hogy tápláljuk magunkat. Lehet vitatkozni azon, hogy az emberhez hasonló lényeknek így kell-e fejlődniük.

Az 1980-as években Dale Russell paleontológus egy gondolatkísérletet javasolt, amelyben egy húsevő dinoszauruszból intelligens eszközhasználó fejlődött ki. Ez a "dinoszaurusz" nagy agyú volt, hüvelykujjai szembefordultak, és egyenesen járt.

Nem lehetetlen, de valószínűtlen. Egy állat biológiája korlátozza evolúciójának irányát. A kiindulási pont korlátozza a végpontokat.

Ha az ember abbahagyja az egyetemet, valószínűleg nem lesz agysebész, ügyvéd vagy NASA rakétatudós. De lehet művész, színész vagy vállalkozó. Az utak, amelyeket az életben bejárunk, bizonyos ajtókat kinyitnak, másokat bezárnak. Ez az evolúcióban is igaz.

Vegyük figyelembe a dinoszauruszok méretét! A jura korszaktól kezdve a Sauropoda dinoszauruszok, a Brontosaurus és rokonai 30-50 tonnás, akár 30 méter hosszú óriásokká fejlődtek - tízszer akkora súlyúak, mint egy elefánt, és olyan hosszúak, mint egy kék bálna.

Ez több csoportban történt, köztük a Diplodocidák, Brachiosauridák, Turiasauridák, Mamenchisauridák és Titanosaurusok esetében.

Ez különböző kontinenseken, különböző időpontokban és különböző éghajlaton történt, a sivatagoktól az esőerdőkig. De más, ezekben a környezetben élő dinoszauruszok nem lettek szuperóriások.

A közös szál ezekben az állatokban az volt, hogy Sauropodák voltak. Valami a Sauropodák anatómiájában - a tüdő, az üreges csontok nagy szilárdság/tömeg aránnyal, az anyagcsere vagy mindezek - felszabadította evolúciós potenciáljukat. Ez lehetővé tette számukra, hogy olyan nagyra nőjenek, amilyenre még soha nem nőtt szárazföldi állat azóta sem.

Hasonlóképpen, a húsevő dinoszauruszok között szintén hatalmas, tízméteres, több tonnás ragadozók fejlődtek ki. Több mint 100 millió év alatt a megalosauridák, az Allosauridák, a Carcharodontosauridák, a Neovenatoridák és végül a Tyrannosaurusok között óriási csúcsragadozók fejlődtek ki.

A dinoszauruszok jók voltak a nagy testek kifejelsztésében. Ez azonban nem mondható el az agyuk méretéről. A dinoszauruszok gyenge tendenciát mutattak az idő múlásával a növekvő agyméret felé. A jura dinoszauruszoknak, például az Allosaurusnak, a Stegosaurusnak és a Srachiosaurusnak kicsi volt az agya.

A késő kréta korszakra, 80 millió évvel később, a Tyrannosaurusok és a kacsacsőrűek agya nagyobb lett. De mérete ellenére a T. Rex agya még mindig csak 400 grammot nyomott. Egy Velociraptor agya mindössze 15 gramm volt. Az emberi agy átlagosan 1,3 kilogramm.

A dinoszauruszok idővel új fejlődési utakat találtak. A kisméretű növényevők egyre gyakoribbá, a madarak pedig változatossá váltak. A hosszú lábú formák később fejlődtek ki, ami arra utal, hogy verseny folyt a gyorslábú ragadozók és zsákmányaik között.

Úgy tűnik, hogy a dinoszauruszok egyre összetettebb társadalmi életet éltek. Csordákban kezdtek élni, és kidolgozott szarvakat fejlesztettek ki harcra és elrettentésre. Ám úgy tűnik, hogy a dinoszauruszok többnyire ismétlik önmagukat, evolúciójukat tekintve óriás növényevők és kis agyú húsevők.

A dinoszauruszok 100 millió éves történetében alig van utalása arra, hogy bármi gyökeresen máshogy alakult volna, ha az aszteroida nem csapódik be. Valószínűleg még mindig azok a szuperóriás, hosszú nyakú növényevők, és hatalmas, Tyrannosaurus-szerű ragadozók lennének.

Lehet, hogy valamivel nagyobb agyuk fejlődött volna ki, de kevés bizonyíték van arra, hogy zsenivé válhattak volna. Az sem valószínű, hogy az emlősök kiszorították volna őket. A dinoszauruszok egészen a végéig uralták környezetüket, amikor az aszteroida becsapódott.

Eközben az emlősöknek különböző korlátaik voltak. Soha nem fejlődtek ki belőlük szuperóriás növényevők és húsevők. De többször is nagy agyat fejlesztettek ki. Hatalmas agyak (olyan nagyok vagy nagyobbak, mint a miénk) fejlődtek ki az orkákban, az ámbráscetekben, a sziláscetekben, az elefántokban, a leopárdfókákban és a majmokban.

Manapság néhány dinoszaurusz leszármazottja - például a varjak és a papagájok - összetett aggyal rendelkeznek. Tudnak eszközöket használni, beszélni és számolni. De az emlősök, például a majmok, az elefántok és a delfinek fejlesztették ki a legnagyobb agyat és a legösszetettebb viselkedést.

Tehát akkor a dinoszauruszok eltűnése garantálta az emlősök intelligenciájának fejlődését?

Nos, talán nem.

A kiindulási pontok korlátozhatják a végpontokat, de nem garantálják azokat. Steve Jobs, Bill Gates és Mark Zuckerberg mind kimaradtak az egyetemről. De ha a lemorzsolódás automatikusan multimilliárdossá tenne, akkor minden egyetemi lemorzsolódó gazdag lenne. Még a megfelelő helyről indulva is szükség van lehetőségekre és szerencsére.

A főemlősök evolúciós története azt sugallja, hogy evolúciónk minden volt, csak nem elkerülhetetlen. Afrikában a főemlősök nagy agyú emberszabású majmokká fejlődtek, és több mint 7 millió év alatt modern embert hoztak létre. De másutt a főemlősök evolúciója egészen más utakat járt be.

Amikor a majmok 35 millió évvel ezelőtt elérték Dél-Amerikát, csak újabb majomfajtákká fejlődtek. És a főemlősök legalább három különböző alkalommal érték el Észak-Amerikát: 55 millió évvel ezelőtt, 50 millió évvel ezelőtt és 20 millió évvel ezelőtt. Mégsem fejlődtek nukleáris fegyvereket és okostelefonokat gyártó fajokká. Ehelyett - általunk nem értett okokból - kihaltak.

Afrikában, és egyedül ott a főemlősök evolúciója egyedi irányt vett. Volt valami Afrika állatvilágában, növényvilágában vagy földrajzában, ami vezérelte a majmok evolúcióját: szárazföldi, nagy testű, nagy agyú, szerszámot használó főemlősökké váltak. Még akkor is, ha a dinoszauruszok eltűntek, evolúciónkhoz szükség volt a lehetőségek és a szerencse megfelelő kombinációjára. (1)

(1) - https://theconversation.com/what