Tanulmány: A neandervölgyiek és az emberek több mint 2000 évig éltek egymás mellett

A csütörtökön közzétett új modellezési kutatás szerint a neandervölgyiek és az emberek sokkal tovább éltek együtt, mint korábban gondolták. ...

Miután egy űrhajót és két földönkívülit látott, ez a spanyol festő egy üzenettel tért haza

Egy idős spanyol férfi a saját kezével épített fel egy katedrálist 53 év alatt

Gigantikus geódát és kristályokat fedeztek fel Pulpíban, Spanyolországban

A csütörtökön közzétett új modellezési kutatás szerint a neandervölgyiek és az emberek sokkal tovább éltek együtt, mint korábban gondolták. Noha a tanulmány állítólag nem mutat bizonyítékot az emberek és a neandervölgyiek közötti közvetlen kölcsönhatásra körülbelül 42000 évvel ezelőtt, de valamikor előfordulhatott.

A múlt héten Svante Paabo svéd paleogenetikus kutatása során elnyerte az orvosi Nobel-díjat, és kiderült, hogy az európai származású emberek és a világon szinte mindenki rendelkezik egy kis százalékban neandervölgyi DNS-sel.

A Scientific Reports folyóiratban megjelent új tanulmány azt sugallja, hogy a neandervölgyiek és a modern emberek egymás mellett éltek Franciaországban és Észak-Spanyolországban 1400-2900 évig, így elegendő idejük volt arra, hogy ne csak tanuljanak egymástól, hanem szaporodjanak is, áll a tanulmányra hivatkozva egy médiajelentésben. (1)

Igor Djakovic, az új tanulmány vezető szerzője és a holland Leideni Egyetem PhD-hallgatója szerint a Homo sapiens és a neandervölgyiek "Európában találkoztak és integrálódtak," de kevésbé biztosak abban, hogy pontosan hol. A tanulmány kutatócsoportja olyan korábbi fosszilis bizonyítékokat elemzett, amelyek azt sugallták, hogy a két faj egy időben élt a Földön legalább több ezer évig.

A Leiden által vezetett csapat 56 lelet radiokarbonos kormeghatározását is figyelembe vette, 28-at a neandervölgyiektől és ugyanennyit a Homo sapienstől. Hozzátette, hogy ezeket a csontokat és néhány jellegzetes kő kést, amelyeket feltehetően néhány utolsó neandervölgyi készített a régióban, 17 régészeti lelőhelyről gyűjtötték össze Észak-Spanyolországban és Franciaországban.

A csapat ezután Bayes-féle modellezést használt a lehetséges dátumtartományok leszűkítésére - áll a jelentésben. Djakovic azt is jelezte, hogy a leletek kronológiai elemzése bizonyos hasonlóságokat mutatott ki azok megjelenése és a perforált emlősfogak használata és megjelenése között.

"Ez potenciálisan ötletek vagy ismeretek cseréjét jelezheti," - mondta a vezető szerző azzal összefüggésben, hogy a két fajt összekapcsoló lelőhelyek is elmozdulást mutattak a szabványosabb pengeszerű kőszerszámok felé. Azt is elmondta, hogy a tanulmányhoz használt technika azt az "alapfeltevést" használja, miszerint előfordulhat, hogy nem fedezzük fel egyetlen kihalt faj első vagy utolsó tagját sem.

A modellezés becslése szerint a térségben élő neandervölgyiek 40870-40457 éve haltak ki, a modern ember pedig körülbelül 42500 évvel ezelőtt jelent meg először. Ezért a tanulmány átfedést mutat, amelynek során a két faj 1400-2900 éven keresztül élt egymás mellett. Djakovic azt mondta, hogy ez idő alatt mindkét faj esetében láthatók annak jelei, hogy "ötleteket cseréltek" egymással.

A vezető szerző szerint "lényeges átalakulások" mentek végbe abban, ahogyan az emberek létrehozták az "anyagi kultúrát," beleértve az eszközöket és dísztárgyakat is. A tanulmány becslése szerint a neandervölgyi leletek először 45343 és 44248 évvel ezelőtt jelentek meg, majd 39894 és 39798 évvel ezelőtt tűntek el, ami szintén közel volt a kihalásuk időpontjához.

Hasonlóképpen, a modern ember vagy a Homo sapiens a becslések szerint először valahol 42653 és 42269 évvel ezelőtt jelent meg. A kutatók még mindig nem tudják, hogy a modern ember felelős-e a neandervölgyiek kihalásáért.

Djakovic azonban azt mondta, hogy nagy a modern emberpopuláció, és "a Földön élő emberek többségének van neandervölgyi DNS-e - mondhatjuk, hogy bizonyos értelemben soha nem haltak ki".

Azt is felvetette, hogy előfordulhat, hogy a nagyobb emberi populációval szaporodó neandervölgyiek idővel arra kényszerültek, hogy "hatékonyan beolvadjanak a génkészletünkbe". (2)

(1) - https://www.nature.com/articles/s41598
(2) - https://www.france24.com/en/live-news/