Ijesztő sebészeti készletet találtak egy 1000 éve élt sebész sírjában, Peruban

Egy ősi sebész sírját fedezték fel Peruban, amelyben ijesztő sebészeti eszközök voltak, köztük kések, tűk és tumik - éles fémeszközök, amely...

Egy ősi sebész sírját fedezték fel Peruban, amelyben ijesztő sebészeti eszközök voltak, köztük kések, tűk és tumik - éles fémeszközök, amelyeket orvosi vagy áldozati célokra használtak. Az ókori peruiak jól ismertek fejlett sebészeti technikáikról, beleértve a koponyaműtétet, amely gyakran sikeres volt.

Az Andina hírügynökség jelentése szerint a sírt a perui Lambayeque városában található Huaca Las Ventanas régészeti lelőhelyen lévő ünnepi templomban tárták fel. A sír egy közép-szikán korszakban (i.sz. 900-1050) élt sebészé volt. (1)

A szikán kultúra, más néven Lambayeque kultúra az egykor lakott régióban egyike volt annak a sok kultúrának, amely Peruban létezett az inkák eljövetele előtt. A szikánok 750 és 1375 között lakták a mai Peru északi partvidékét.

Az elhunyt sebészt keresztbe tett lábbal ülő helyzetbe tették a sírba. A sírban a régészek különféle sírtárgyakat találtak, köztük egy tollas szemű arany maszkot, egy nagy bronz mellvértet és aranyozott réztálakat, amelyek a magas rangról árulkodnak, valamint a sebészeti eszközeit.

Ősi sebészeti készlet

A Szikán Nemzeti Múzeum igazgatója így nyilatkozott Andina-nak: "A legérdekesebb dolog az árak, tűk és kések készlete volt, amelyek közül többnek egyik oldalán vágóél, másik oldalán tompa él van; a méretek változóak, és néhánynak fa fogantyúja van".

Az Arkeonews szerint a sírban "összesen körülbelül 50 kés volt, némelyik egyetlen vágóéllel rendelkezett. Legtöbbjük magas arzéntartalmú bronzötvözet. Néhányuknak fa fogantyúja van. Van még egy tumi, egy félholdpengéjű szertartási kés. A tumi mellett egy fém planchette volt, a sebészeti eszközökhöz kapcsolódó szimbólummal. Két homlokcsontot, egy felnőtt és egy fiatalkorú csontját találták meg a planchette mellett. A csontokon lévő nyomok azt jelzik, hogy szándékosan vágták meg trepanációs technikával." (2)

Carlos Elera, a Szikán Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta, hogy az eszközök megegyeznek az emberi koponyaműtéteknél használt eszközökkel, és a leletek azt mutatják, hogy a sebész a koponya trepanációjának specialistája volt.

Koponyasebészet az ókori Peruban

Számos régészeti felfedezés feltárta, hogy az ókori Peruban gyakran végeztek koponyaműtétet magasan képzett sebészek már 4000 évvel ezelőtt is.

A szépen fúrt lyukakkal ellátott koponyák, amelyek némelyikén begyógyult csont található a szélein, a trepanáció jeleit mutatják - kaparás, vágás vagy nyílást fúrtak a koponyába.

Egy 2018-as tanulmány feltárta, hogy a trepanációt olyan szakszerűen gyakorolták az ókori Peruban, hogy az Inka Birodalom idején az eljárás túlélési aránya körülbelül kétszerese volt az amerikai polgárháborúban tapasztaltnak, amikor több mint három évszázaddal később a katonákat feltehetően jobban képzett és felszerelt sebészek trepanálták.

Sebészeti fájdalomcsillapító

Nagyon keveset tudunk arról, hogy milyen érzéstelenítést alkalmaztak ezeknél a sebészeti eljárásoknál, ha egyáltalán alkalmaztak.

"Nem tudjuk, hogy az ókori peruiak hogyan akadályozták meg a fertőzést, de úgy tűnik, jól csinálták. Azt sem tudjuk, hogy mit használtak érzéstelenítésként, de mivel nagyon sok volt a koponyaműtét, biztosan használtak valamit, esetleg kokaleveleket," - mondta Dr. David S. Kushner, a fizikai orvostudomány és a rehabilitáció klinikai professzora. "Talán volt valami más, talán erjesztett ital. Nincsenek írásos feljegyzések, ezért egyszerűen nem tudjuk."

Érdekes módon egy ismeretlen fáról származó kéregdarabot találtak a nemrég feltárt sebész sírjában, és a kutatók úgy vélik, hogy azt gyógyászati célokra használták fájdalomcsillapító vagy gyulladáscsökkentő infúzióként, ugyanúgy, ahogy a fehérfűz kérgéből alapvetően aszpirin tea készül. A további kutatások döntő betekintést nyújthatnak abba, hogy az ókori peruiak hogyan kezelték az érzéstelenítést sebészeti eljárásaik során. (3)

(1) - https://andina.pe/ingles/noticia-peru
(2) - https://arkeonews.net/the-1000-year
(3) - https://www.ancient-origins.net/new