Furcsa, óriási kőedényeket találtak Indiában, amelyeket egy titokzatos nép készített

Az indiai Asszám államban, hol jól látható helyen, hol a vadonban elrejtve a régészek további lelőhelyekre bukkantak, amelyek egy régóta fen...

Az indiai Asszám államban, hol jól látható helyen, hol a vadonban elrejtve a régészek további lelőhelyekre bukkantak, amelyek egy régóta fennálló rejtéllyel kapcsolatosak. Négy eddig ismeretlen helyen 65 óriási homokkőedény domborodik ki a földből.

Ezen ősi tárgyak némelyike magas és hengeres, mások hagyma formájúak, mások két egymásra helyezett kúp alakot alkotnak. Némelyik részben vagy majdnem teljesen el van temetve. Hogy vajon kik készítették őket, és milyen célt szolgáltak, nem ismert. Bárhogy is használták őket, úgy tűnik, szélesebb körben elterjedtek, mint eddig a kutatók sejtették. (1)

A felfedezés eredményeként Asszámban 11-re nőtt az ismert megalitikus korsóhelyek száma. Hasonló lelőhelyeket találtak Laoszban és Indonéziában is. Együtt az időszámításunk előtti második évezred és a 13. század között keletkeztek. A laoszi tégelyekben és azok környékén talált emberi maradványok arra utalnak, hogy ezeket halotti szertartásokhoz használták fel.

A megalitikus korsóhelyeket Asszámban először 1929-ben írták le hivatalosan Philip Mills és John Henry Hutton brit köztisztviselők, akik hat lelőhelyről számoltak be. A hetedik lelőhelyet csak egy 2016-2017-es expedíció fedezte fel, amely a Mills és Hutton által leírt lelőhelyek áthelyezésének és katalogizálásának része volt.

Tilok Thakuria, az indiai North Eastern Hill Egyetem régésze vezetésével 2020-ban kezdődtek újra a munkálatok, és ekkor kezdtek felbukkanni a korábban ismeretlen lelőhelyek.

"Kezdetben a csapat csak három nagy terület felmérésére indult, amelyeket hivatalosan még nem mértek fel. Innentől kezdve rácsokat állítottak fel a környező, sűrűn erdős régiók felfedezésére," - mondja Nicholae Skopal régész, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa. (2)

"Ekkor kezdtünk el először új korsókat találni."

A hét, korábban ismert helyszínhez hozzáadva összesen 797 korsót azonosítottak, különböző állapotban mintegy 300 négyzetkilométeren. Úgy tűnik, hogy ezeket a tégelyeket szándékosan helyezték el hegygerincekre, kiszögellésekre és dombokra, kilátással az alföldre.

Ráadásul a régészek az egyik lelőhely közelében sem találtak olyan homokkő-forrást, amelyből a korsókat kifaraghatták volna.

"Még mindig nem tudjuk, hogy ki készítette az óriási korsókat, vagy hol éltek. Mindez egy kicsit rejtélyes," - mondja Skopal.

Vannak azonban olyan nyomok, amelyek arra utalnak, hogy a laoszi tégelyekhez hasonlóan az asszámi korsókat is halotti gyakorlatokhoz használták.

Mills és Hutton arról számolt be, hogy az egyik korsóban elhamvasztott csontdarabok voltak. Ursula Graham Bower brit antropológus a Zemi Naga néppel élt együtt az 1930-as években; beszámolói szerint a zemik azt hitték, hogy a korsókat az eltűnt siemiek készítették temetési célokra.

"Vannak történetek a nagáktól, a jelenlegi etnikai csoportoktól Északkelet-Indiában, amikor megtalálták az elhamvasztott maradványokkal, gyöngyökkel és egyéb anyagi tárgyakkal teli Asszám-edényeket," - jegyzi meg Skopal.

Valószínűleg sokkal több korsó helyszín van még Asszám sűrű erdős hegyvidékein, mivel a csapat csak korlátozott területen kutatott. A kutatók szerint ez nagyon fontos Asszám örökségének védelme szempontjából, mivel a lakott területek nagysága bővül. A kutatók megjegyzik, hogy Asszámban, Meghálajában és Manipur államban további felmérésekre van szükség minél előbb.

"Úgy tűnik, hogy Indiában egyetlen élő etnikai csoport sem kapcsolódik a korsókhoz, ami azt jelenti, hogy fontos a kulturális örökség megőrzése," - mondja Skopal.

"Minél tovább tart, hogy megtaláljuk őket, annál nagyobb az esélye annak, hogy elpusztulnak, mivel egyre több növényt ültetnek el ezeken a területeken, és kivágják az erdőket."

Ha további lelőhelyeket találnak, az segíthet a régészeknek, hogy megfejtsék nemcsak azt, hogy mire valók az edények, hanem az azokat készítő titokzatos emberek örökségét is megismerhetik. (3)

(1) - https://link.springer.com/article/
(2) - https://www.anu.edu.au/news/al
(3) - https://www.sciencealert.com/w