"Zombitüzek" égnek a világ leghidegebb falujának közelében a mínusz 60 fokos hőmérséklet ellenére

Riasztó "zombitüzek" égnek a világ leghidegebb faluja közelében, annak ellenére, hogy a hőmérséklet jóval fagypont alatt van. Ojmj...

Kutatók véletlenül fedezték fel, hogy a fák képesek visszatartani a lélegzetüket, hogy elkerüljék az erdőtüzek füstjét

Egy német startup cég "elektronikus orrokat" telepít az erdőkbe, hogy segítsék az erdőtüzek korai észlelését

Erdőtüzek pusztítottak az Antarktiszon 75 millió évvel ezelőtt, ami szénmaradványokból derült ki

Riasztó "zombitüzek" égnek a világ leghidegebb faluja közelében, annak ellenére, hogy a hőmérséklet jóval fagypont alatt van.

Ojmjakon, Szibéria egyik faluja Oroszország északkeleti részén a Föld leghidegebb emberlakta települése, és a napokban mínusz 60 Celsius fokos hőmérsékletet regisztráltak, ami mindössze 7,7 Celsius fokkal magasabb, mint egy állandóan lakott településen valaha mért leghidegebb hőmérséklet.

Ám a hihetetlenül zord körülmények ellenére a nyáron kirobbant erdőtüzek még a mély hó alatt is égnek, ami az "áttelelő tűz" vagy "zombitűz" néven ismert jelenség.

Megállás nélkül gomolygó füstcsíkok láthatók a mély hóbuckák alól, mindössze három kilométerre Ojmjakontól és a szomszédos falutól, Khara Tumultól.

A felszínen eloltott tüzek ellenére a hó alatt tovább izzanak a lángok a rengeteg tőzegnek és metángáznak köszönhetően, vagyis ha tavasszal elolvad a hó, a tűz azonnal továbbterjedhet.

A zombitüzek ritka jelenségnek számítanak a rendkívül hideg éghajlatú országokban, például Észak-Kanadában, Alaszkában és Oroszországban, és a szakértők úgy vélik, hogy a klímaváltozás és az erdőtüzek következtében egyre gyakrabban fordulnak elő.

Ahogy a hőmérséklet tovább emelkedik, a permafroszt egyes részei - az egész évben fagypont alatt maradó talajrétegek - elkezdenek olvadni, és felszabadulnak a jégben rekedt gázok.

Ezeket a talajfoltokat a tavasszal és nyáron fellángoló erdőtüzek meggyújthatják, de mivel télen a hőmérséklet csökken, és hó borítja a talajt, a felszabaduló gázok mennyisége lehetővé teszi, hogy a tüzek tovább égjenek a felszín alatt.

"A tüzet Ojmjakontól nem messze, Khara Tumul faluhoz közelebb filmezték le," - mondta Szemjon Szivcev helyi lakos és fotós.

"A nyári gyepek közelében volt, ahol nyáron erdőtüzek voltak."

A télen át kitartó tüzeket jellemzően tavasszal eloltja a hóolvadás, de ez nem mindig van így, és néhány zombitüz tartósan tovább éghet.

"Az ilyen zombitüzek nem olyan ritkák," - mondta Szivcev.

"Még olyan esetet is tudok, amikor ilyen zombi tőzegtüzek égtek több éven át Mundullak környékén, nem messze Ojmjakontól."

Szivcev elmondta, hogy a tüzet végül hóolvadás és heves esőzések kombinációja oltotta el, és végül egy tó keletkezett.

"Négy éve egy tó keletkezett ezen a helyen, amikor a tőzeg leégett, és helyébe víz került."

"Ehhez a permafroszt olvadása is hozzájárult, és az elmúlt években nyáron heves esőzések voltak. Csak a tavalyi nyár volt viszonylag száraz."

Egy szokatlanul száraz időszak idén Szibériában tomboló erdőtüzekhez vezetett, amelyek egész évben égtek.

Az Ojmjakonhoz közeli területekről készült műholdfelvételek azt mutatják, hogy már idén áprilisban tüzek dúltak, miközben még mindig hó borította a földet.



Az Ojmjakon közelében égő zombitűzről készült legújabb felvétel azután készült, hogy az EU Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálatának tudósai felfedték, hogy az idei erdőtüzek együttesen több mint kétszeresét termelték Németország éves szén-dioxid kibocsátásának.

A Kopernikusz szerint 2021-ben az erdőtüzek világszerte 1,76 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátottak ki, és a szibériai nyári lángok a világ egyik leghevesebb idei tüzei közé tartoztak.

"Láttuk, hogy kiterjedt régiókban intenzív és hosszan tartó erdőtüzek zajlanak. A változó éghajlat melletti szárazabb és melegebb regionális viszonyok megnövelték a növényzet gyúlékonyságát és tűzveszélyét," - mondta Mark Parrington, a Kopernikusz vezető tudósa.

A legalacsonyabb hivatalosan feljegyzett hőmérséklet Ojmjakonban 1933-ban mínusz 67,7 Celsius fok volt, de a helyiek szerint korábban mértek már mínusz 71,2 Celsius fokot 1924 januárjában.

A világ leghidegebb falvaiban a tehenek szőrmét vagy gyapjúbélésű ruházatot viselnek, amikor a hőmérők higanyszálai alázuhannak a szibériai télben. (1)

(1) - https://www.dailymail.co.uk/news/article