Ez a "halálfa" annyira mérgező, hogy még eső közben sem lehet alatta megállni

1999-ben Nicola Strickland radiológus a karibi Tobago szigetére ment nyaralni, egy idilli, elhagyatott strandokkal tarkított trópusi paradic...

Ismerd meg a feltalálót, aki véletlenül a legtöbb embert ölte meg a történelem során

Két óra elteltével a cink-oxidot tartalmazó fényvédő krém elveszíti hatékonyságát, és mérgezővé válik

Mérgező DDT rovarirtót tartalmazó szivárgó hordók ezrei kerültek elő egy tengeri lerakóban Los Angeles partjainál

1999-ben Nicola Strickland radiológus a karibi Tobago szigetére ment nyaralni, egy idilli, elhagyatott strandokkal tarkított trópusi paradicsomba.

Az első reggelen kagylókat és korallokat keresett a fehér homokban, de a pihenése nagyon gyorsan rosszra fordult.

A tengerparton a kókuszdió és a mangó között szétszórva Strickland és barátnője édes illatú zöld gyümölcsöt találtak, amelyek nagyon hasonlítottak a kis almákra.

Mindketten ostobán úgy döntöttek, hogy harapnak belőle egyet. Pillanatok alatt borsos, égető érzés követte a kellemesen édes ízt, és a torkukat gyötrelmes görcs kerítette hatalmába, amely fokozatosan annyira rossz lett, hogy a két nő már nyelni is alig bírt.

A szóban forgó gyümölcs a manszanilyafához ( Hippomane mancinella ) tartozott, amelyet néha "strandalmának" vagy "méregguava"-nak neveznek. Észak-Amerika déli területének trópusi részein, valamint Közép-Amerikában, a Karib-térségben és Dél-Amerika északi részén honos.

A növény spanyolul egy másik nevet visel, "arbol de la muerte," ami szó szerint "halálfát" jelent. A Guinness Rekordok Könyve szerint a manszanilyafa valójában a világ legveszélyesebb fája.

Amint azt a Floridai Élelmiszer- és Mezőgazdasági Tudományok Intézete kifejtette, a manszanilyafa minden része rendkívül mérgező, és "a fa bármely részével való érintkezés és lenyelése halálos lehet".

A manszanilyafa a nagy és változatos Euphorbia nemzetségbe tartozik, amely a dekoratív karácsonyi mikulásvirágot is tartalmazza. A fa sűrű, tejszerű nedvet termel, amely mindenből, a kéregből, a levelekből, de még a termésből is kiszivárog, és bőrrel érintkezve súlyos, égésszerű hólyagokat okozhat.

Ez azért van, mert a nedve számos méreganyagot tartalmaz. Úgy gondolják, hogy a legsúlyosabb reakciókat a forbol okozza, egy szerves vegyület, amely a diterpén észterek családjába tartozik.

Mivel a forbol kiválóan oldódik vízben, még esőben sem érdemes a fa alatt állni, mert a hígított nedvet szállító esőcseppek így is erősen megégethetik a bőrt.

E borzasztó tulajdonságok miatt a fa természetes elterjedési területének egyes részein vörös kereszttel, piros festékgyűrűvel vannak megjelölve, vagy konkrét figyelmeztető jelzéseket tesznek ki.

Azt gondolhatnánk, hogy egyszerűen csak el kellene távolítani ezeket a fákat, de valójában értékes szerepet töltenek be a helyi ökoszisztémákban. Nagy cserjeként a manszanilyafa sűrű bozóttá nő, amely kiváló szélfogást és védelmet nyújt a part menti erózió ellen a közép-amerikai strandokon.

Súlyos szemgyulladásokról, sőt átmeneti vakságról is számoltak be, amelyet az égő manszanilyafa füstje okozott, nem beszélve a füst belélegzésének következményeiről.

A karibi asztalosok azonban már évszázadok óta használják a fát a bútorokhoz, miután gondosan felvágták és napon szárították, hogy semlegesítsék a mérgező nedvet.

Az igazi életveszély abból adódik, hogy megeszik a kis, kerek gyümölcsét. A gyümölcs lenyelése végzetesnek bizonyulhat, ha az erős hányás és hasmenés annyira kiszárítja a szervezetet, hogy már nincs visszaút.

Szerencsére Strickland és barátja túlélte a történetet, mert csak egy pici halálalmát ettek meg. 2000-ben Strickland levelet tett közzé a The British Medical Journalban, amelyben részletesen leírta a tüneteit. (1)

Több mint nyolc órába telt, mire lassan enyhült a fájdalom, miközben óvatosan egy helyi italt és tejet kortyolgattak. A toxin ezután a nyakukon lévő nyirokcsomókba szivárgott, további kínt okozva. (2)

(1) - https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/
(2) - https://www.sciencealert.com/this