Ókori dokumentumok szerint az olasz tengerészek már 150 évvel Kolumbusz Kristóf előtt tudtak Amerikáról

Az ókori írások újabb elemzése azt sugallja, hogy Kolumbusz Kristóf olasz szülővárosának tengerészei már 150 évvel korábban ismerték Ameriká...

70 éve történt Olaszországban az egyik legbizarrabb közeli UFO találkozás

Ebbe a török kikötőbe érkeznek szétbontásra azok az utasszállító hajók, amelyek a járvány okozta gazdasági válság miatt feleslegessé váltak

Egy új tanulmány azt jelzi, hogy a nagy olaszországi földrengések kapcsolatban állhatnak a rejtett CO2 kibocsátásokkal

Az ókori írások újabb elemzése azt sugallja, hogy Kolumbusz Kristóf olasz szülővárosának tengerészei már 150 évvel korábban ismerték Amerikát annak "felfedezése" előtt.

Galvaneus Flamma milánói szerzetes körülbelül 1345-ben kelt dokumentumának vizsgálata során Paolo Chiesa professzor, a középkori latin irodalom szakértője elképesztő felfedezést tett egy kivételes szakaszról, amely egy olyan területre utal, amelyet ma Észak-Amerikának ismerünk.

Chiesa szerint az ősi esszé - amelyet először 2013-ban fedeztek fel - azt sugallja, hogy a genovai tengerészek már ismerték ezt a "Markland"/"Marckalada" néven felismerhető földet - néhány izlandi forrás említette, és a tudósok az Atlanti-óceán partvidékének részeként azonosították Észak-Amerikában (általában feltételezik, hogy Labrador vagy Új-Fundland).

A Terrae Incognitae című szakértői folyóiratban megjelent felfedezés a 2021-es Kolumbusz Nap előtt látott napvilágot, amelyet alternatív módon őslakosok napjaként ünnepelnek az Egyesült Államok számos államában. (1)

Az eredmények további kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit várt Kolumbusz, amikor elindult az óceánon túlra.

Galvaneus domonkos szerzetes volt, aki Milánóban élt, és kapcsolatban állt egy családdal, amely a város ura volt.

Több irodalmi művet írt latinul, főleg történelmi témákban. Tanúvallomása értékes információ a milánói kortárs tényekről, amelyekről első kézből tudott.

A Chiesa által itt elemzett Cronica universalis vélhetően az egyik későbbi műve - talán az utolsó -, és befejezetlen maradt. Célja az egész világ történetének részletezése, a "Teremtéstől" egészen a mű megjelenéséig.

A dokumentum lefordításában és elemzésében Chiesa professzor bemutatja, hogy Genova hogyan lett a hírek központja, és hogyan hallott Galvaneus informálisan a tengerészek pletykáiról a szélsőséges északnyugati területekről, esetleges kereskedelmi előnyök érdekében, valamint Grönlandra vonatkozó információkról, amelyet pontosan részletez.

"Ezek a pletykák túl homályosak voltak ahhoz, hogy következetességet találjanak a kartográfiai vagy tudományos ábrázolásokban," - szögezi le a professzor, és kifejti, miért nem tartották akkoriban Marckaladát új földrésznek.

Ettől függetlenül Chiesa kijelenti, hogy a Cronica universalis "soha nem látott bizonyítékot tartalmaz arra a spekulációra vonatkozóan, hogy az amerikai kontinensről északi forrásokból származó hírek terjedtek el Olaszországban másfél évszázaddal Kolumbusz előtt".

Hozzáteszi: "A Marckalada-ról szóló szakasz kivételes tulajdonsága a földrajzi származása: nem az északi terület, mint a többi említés esetében, hanem Észak-Olaszország."

"A Galvaneus által leírt Marckalada 'fákban gazdag,' nem úgy, mint a Grœnlendinga Saga erdős Marklandja, és állatok élnek ott."

Chiesa professzor összességében azt mondja, hogy "bíznunk kell" a Cronica universalisban, mivel Galvaneus az egész dokumentumban kijelenti, hogy hol hallott szóbeli történetekről, és állításait olyan elemekkel támasztja alá, amelyek különböző országokban a korábbi hagyományokhoz tartozó (legendás vagy valós) beszámolókból származnak.

A latin nyelvű Cronica universalis még mindig nincs kiadva, azonban tervezik a kiadását a Milánói Egyetem által támogatott tudományos és oktatási program keretében. (2)

(1) - https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/
(2) - https://www.messagetoeagle.com/italian-sailors