Jól ismert jelenség, amikor újra és újra ugyanazt álmodjuk, amiről az emberek közel kétharmada számolt már be. Ezekben a visszatérő álmokban...
Jól ismert jelenség, amikor újra és újra ugyanazt álmodjuk, amiről az emberek közel kétharmada számolt már be. Ezekben a visszatérő álmokban üldöznek bennünket, vagy kínos helyzetben találjuk magunkat nyilvános helyen vagy természeti katasztrófa kellős közepén, elveszítjük a fogainkat, vagy elfelejtünk órákra járni egy fél éven keresztül, ezek az álmok tipikus visszatérő forgatókönyvei.
De honnan ered a jelenség? Az álmok tudománya azt mutatja, hogy az ismétlődő álmok az álmodó életének megoldatlan konfliktusait tükrözik.
Az ismétlődő álmok gyakran előfordulnak stressz idején, vagy hosszú időn keresztül, néha több évig vagy akár egy életen át. Ezeknek az álmoknak nemcsak ugyanaz a témájuk, hanem ugyanazt a narratívát ismételhetik meg egyik napról a másikra.
Bár az ismétlődő álmok pontos tartalma mindenkinél egyedi, vannak közös témák az egyes egyének, sőt a kultúrák között és a különböző időszakokban. Például a legelterjedtebb forgatókönyvek közé tartozik az üldözés, a leesés, a felkészülés a vizsgára, a késői érkezés vagy az ismételt próbálkozás.
A visszatérő álmok többségének negatív tartalma van, olyan érzelmekkel, mint a félelem, a szomorúság, a harag és a bűntudat. Az ismétlődő álmok több mint fele olyan helyzetet tartalmaz, amikor az álmodó veszélyben van. De néhány visszatérő téma pozitív is lehet, akár eufórikus is, mint például amikor új szobákat fedezünk fel a házunkban, az érzéki álmok vagy hogy képesek vagyunk repülni.
Bizonyos esetekben a gyermekkorban kezdődő visszatérő álmok felnőttkorunkig is fennmaradhatnak. Ezek az álmok néhány évre eltűnhetnek, új stresszforrás jelenlétében újra megjelenhetnek, majd a helyzet elmúltával ismét eltűnhetnek.
Megoldatlan konfliktusok
Miért játssza agyunk újra és újra ugyanazokat az álmokat? Tanulmányok azt sugallják, hogy az álmok általában segítenek szabályozni érzelmeinket és alkalmazkodni a stresszes eseményekhez. Az érzelmi anyag álmokba való beépítése lehetővé teheti az álmodó számára, hogy feldolgozzon egy fájdalmas vagy nehéz eseményt.
Ismétlődő álmok esetén az ismétlődő tartalom sikertelen kísérletet jelenthet e nehéz élmények integrálására. Sok elmélet egyetért abban, hogy az ismétlődő álmok az álmodó életének megoldatlan nehézségeihez vagy konfliktusaihoz kapcsolódnak.
Az ismétlődő álmok jelenléte a pszichológiai jólét alacsonyabb szintjével, valamint a szorongás és a depresszió tüneteinek jelenlétével is összefüggésbe hozható. Ezek az álmok hajlamosak megismétlődni a stresszes helyzetekben, és megszűnnek, amikor a személy megoldja személyes konfliktusát, ami javuló közérzetet jelez.
Az ismétlődő álmok gyakran metaforikusan tükrözik az álmodó érzelmi aggodalmait. Például egy szökőárról álmodni gyakori egy trauma vagy bántalmazás után. Ez egy tipikus példája annak a metaforának, amely a tehetetlenség, a pánik vagy a félelem érzéseit ábrázolja a valós életben.
Hasonlóképpen, ha nem megfelelően öltözködünk álmunkban, ruhátlanok vagyunk vagy nem találunk vécét, mind a zavar vagy a zaklatottság forgatókönyve lehet.
Ezeket a témákat forgatókönyveknek vagy álomra kész forgatókönyveknek lehet tekinteni, amelyek olyan teret biztosítanak számunkra, ahol feldolgozhatjuk ellentmondó érzelmeinket. Ugyanaz a forgatókönyv újra felhasználható különböző helyzetekben, ahol hasonló érzelmeket tapasztalunk.
Ezért vannak olyan emberek, akik stresszes helyzettel vagy új kihívással szembesülve azt álmodhatják, hogy felkészületlenül jelennek meg a matematika vizsgán, még évekkel azután is, hogy betették a lábukat az iskolába. Bár a körülmények eltérőek, a stressz vagy a vágy hasonló érzése ismét ugyanazt az álom forgatókönyvet válthatja ki.
Az ismétlődés folytonossága
William Domhoff amerikai kutató és pszichológus javasolta az álmokban az ismétlés kontinuumának fogalmát. A végső esetben a traumatikus rémálmok közvetlenül reprodukálják a megélt traumát - a poszttraumás stressz zavar egyik fő tünetét.
Aztán vannak visszatérő álmok, ahol ugyanaz az álomtartalom részben vagy egészben újrajátszódik. A traumatikus álmokkal ellentétben az ismétlődő álmok ritkán játszanak vissza egy eseményt vagy konfliktust, de azt metaforikusan tükrözik egy központi érzelem révén.
A kontinuum mentén az álmokban visszatérő témák találhatók. Ezek az álmok hajlamosak visszajátszani egy hasonló helyzetet, mint például a késés, üldözés vagy elveszés, de az álom pontos tartalma időről időre eltérő, például lekésés a vonatról, nem pedig a vizsgáról.
Végül a kontinuum másik végén bizonyos álomelemeket találunk meg egy-egy személy álmában, például karaktereket, cselekvéseket vagy tárgyakat. Mindezek az álmok különböző szinteken tükröznek bizonyos érzelmi gondok megoldására tett kísérletet.
Az intenzív szintről az alacsonyabb szintre való áttérés az ismétlés folytonosságában gyakran annak a jele, hogy az ember pszichológiai állapota javul. Például a traumatikus rémálmok tartalmában gyakran progresszív és pozitív változások figyelhetők meg azoknál az embereknél, akik traumát tapasztaltak, miközben fokozatosan legyőzték nehézségeiket.
Fiziológiai jelenségek
Miért egyformák a témák személyenként? Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy ezeknek a forgatókönyveknek egy része megőrződött az emberekben az általuk hozott evolúciós előny miatt. A fenyegető helyzet szimulálásával például az üldözési álom teret biztosít az ember számára, hogy álmában gyakorolhassa a ragadozók észlelését és a menekülést.
Néhány közös téma részben az alvás során fellépő élettani jelenségekkel is magyarázható. Egy izraeli kutatócsoport 2018-as tanulmánya kimutatta, hogy a fogak elvesztéséről való álmodás nem különösebben a szorongásos tünetekhez kapcsolódik, hanem inkább az alvás közben összeszoruló fogakhoz vagy az ébredéskor jelentkező kellemetlen érzésekhez.
Amikor alszunk, agyunk nincs teljesen elzárva a külvilágtól. Továbbra is érzékeli a külső ingereket, például hangokat vagy szagokat, vagy belső testérzeteket. Ez azt jelenti, hogy más témák, mint például az, hogy nem találunk vécét vagy ruha nélkül tartózkodunk egy nyilvános helyen, valójában az éjszakai vizelés szükségességétől vagy az ágyban viselt laza pizsamától származhatnak.
A REM alvásra jellemző fizikai jelenségek, az alvás azon fázisa, amikor a legtöbbet álmodunk, szintén szerepet játszhatnak. A REM alvás során izmaink megbénulnak, ami álmokat válthat ki arról, hogy nehéz a lábunk, vagy lebénulunk az ágyban.
Hasonlóképpen néhány szerző azt javasolta, hogy a leesésről vagy repülésről szóló álmokat a vestibularis rendszerünk okozza, amely hozzájárul az egyensúlyhoz, és spontán újra aktiválódhat a REM alvás során. Természetesen ezek az érzések nem elegendőek ahhoz, hogy megmagyarázzák ezen álmok egyes emberekben való megismétlődését és hirtelen fellépését a stressz idején, de valószínűleg jelentős szerepet játszanak legjellemzőbb álmaink felépítésében.
A ciklus megszakítása
Azok az emberek, akik ismétlődő rémálmot tapasztalnak, bizonyos értelemben elakadtak az álomforgatókönyvre való reagálás és annak előrejelzésének sajátos módjában. Terápiákat fejlesztettek ki, hogy megpróbálják megoldani ezt az ismétlődést és megtörni a rémálmok ördögi körét.
Az egyik technika a rémálom vizualizálása ébren, majd újraírása, vagyis az elbeszélés módosítása úgy, hogy egy aspektust, például az álom végét valami pozitívabbra változtatják. A tudatos álom is megoldás lehet.
Tudatos álomban tudatosítjuk, hogy álmodunk, és néha befolyásolhatjuk az álom tartalmát. Ha egy visszatérő álomban tudatossá válunk, lehetővé tehetjük magunk számára, hogy másként gondolkodjunk vagy reagáljunk az álomra, és ezáltal megváltoztassuk annak ismétlődő jellegét.
Azonban nem minden visszatérő álom rossz önmagában. Még abban az esetben is hasznosak lehetnek, ha tájékoztatnak bennünket személyes konfliktusainkról. Ha figyelünk az álmok ismétlődő elemeire, ez lehet az egyik módja annak, hogy jobban megértsük és megoldjuk legnagyobb vágyainkat és kínjainkat. (1)
(1) - https://theconversation.com/being
