Lézeres letapogatással megtalálták a legendás maja város "nagykövetségét," ami a 4. században diplomáciai célokat szolgálhatott

A guatemalai régészek úgy vélik, hogy egy rejtett "nagykövetséget" fedeztek fel a legendás Tikal városában. A helyszín tartalmaz e...

A guatemalai régészek úgy vélik, hogy egy rejtett "nagykövetséget" fedeztek fel a legendás Tikal városában.

A helyszín tartalmaz egy piramist, temetkezési helyet és különféle tárgyakat, amelyek Teotihuacanra, egy rivális városállamra utalnak, amely több száz kilométerre van Mexikóban.

A komplexumot nemrégiben egy légi lézeres letapogatásnak köszönhetően fedezték fel, amely képes áthatolni több évszázadnyi földrétegen és a dzsungelen.

A lelet azt sugallja, hogy Teotihuacan, amely meghódította Tikalt a 4. század végén, egykor elég jó viszonyban volt riválisával, hogy ott diplomáciai bázist építsen.

2018-ban a Maya Kulturális és Természeti Örökségért Alapítvány (PACUNAM) kutatói fényérzékelés és távolságmérés (LiDAR) technológiával vizsgálták az égből Tikal környékét.

A LiDAR képes áthatolni a sűrű erdei lombkoronán, amely a Tikal bukása óta eltelt évszázadok alatt kinőtt, és megtalálni a fák és a talaj által elrejtett épületmaradványokat.

A régészek meg tudták állapítani, hogy Tikal sokkal nagyobb, mint korábban feltételezték, és jóval több lakosa lehetett.

A város déli részéről készült egyik képen egyértelműen egy piramis látható, amelynek zárt udvarát kisebb szerkezetek határolják, melyekről eredetileg azt hitték, hogy csak dombok.

Edwin Román-Ramírez, a Dél-Tikali Régészeti Projekt igazgatója tavaly nyáron kezdte feltárni a helyszínt, és felfedezte, hogy a szerkezetek földből és stukkóból készültek, olyan anyagokból, amelyeket a maják nem használtak az építkezés során.

És ahelyett, hogy tipikus maja építészetnek tűnnének, az épületek közel azonosak voltak, mint amelyek Teotihuacanban, egy rivális városállamban találhatók több mint 900 kilométerre a mai Mexikóváros területén.

Stephen Houston, a Brown Egyetem régésze elmondta, hogy a komplexum a Citadella, egy hatalmas teotihuacani építmény feleakkora mása volt, amely magában foglalja a Quetzalcoatl templomot, a tollas kígyó néven ismert hatszintű piramist.

"A részletek hasonlósága lenyűgöző volt," - mondta Houston.

A helyszínen a negyedik század eleji Teotihuacanra jellemző tárgyakat találtak, köztük zöld obszidiánból készült dárdákat és 0esőistenének faragványait.

Találtak egy temetőt is, ahol teotihuacani módon végezték a temetést.

A múlt heti sajtótájékoztatón Edwin Román-Ramírez, a Dél-Tikali Régészeti Projekt igazgatója elmondta, hogy a felfedezés "bebizonyította, hogy Teotihuacanból származó vagy a Teotihuacan kultúrához szorosan kapcsolódó emberek is éltek Tikalban".

"Tudtuk, hogy a teotihuacaniak legalább bizonyos jelenléttel és befolyással rendelkeztek Tikalban és a közeli maja területeken a 378-as évet megelőzően," - mondta Román-Ramírez.

"De nem volt világos, hogy a maják csak a régió leghatalmasabb királyságának szempontjait utánozták-e. Most bizonyíték van arra, hogy a kapcsolat ennél sokkal több volt."

Egyes szakértők azt állítják, hogy a helyszín egy ősi teotihuacani nagykövetség volt, abból az időből, amikor a két társadalomnak még szívélyes volt a kapcsolata egymással.

378 januárjában a teotihuacani Lándzsavető Bagoly nevű király Tikalba haderőket küldött a Tűzszülött nevű hadvezére vezetésével.

Tikal királya, Jaguár Mancs ugyanazon a napon halt meg, és Lándzsavető Bagoly fiát nevezték a rivális városállam királyává.

Az ötödik századra Tikal építészete és művészete teotihuacani hatásokat mutatott, de a Citadella másolatát időszámításunk szerint 300 körül építették.

Ha helytálló, a "nagykövetségről" szóló elmélet azt sugallja, hogy a diplomáciai kapcsolatok megromlottak, és ellenségeskedés tört ki a két társadalom között.

Az elképzelést alátámasztja egy majákra utaló helyszín felfedezése, amelyet nemrég találtak Teotihuacan szívében.

A szerkezet falait színes maja stílusú falfestmények díszítették, de végül darabokra törték és eltemették, éppen akkor, amikor Tikalt elfoglalták.



A kutatók remélik, hogy az emberi maradványok további feltárása és elemzése a tikali sírkamrában további információkat nyújt majd arról, hogy a hely milyen célt szolgált.

A maja civilizáció i.sz. 250 és 900 között érte el a csúcspontját, amikor a mai Mexikó déli részének, Guatemalának, Belize-nek és Hondurasnak a nagy részét ellenőrizte.

Ennek Hernán Cortés és a spanyol hódítók megérkezésével a 16. században lett vége.

Márciusban a régészek bejelentették, hogy felfedeztek egy helyszínt a mexikói El Palmarban, és egy 1300 évvel ezelőtt élt magas rangú maja diplomata maradványait találták meg.

Az Ajpach 'Waal névre keresztelt embernek vélhetően nagy szerepe volt abban, hogy két hatalmas dinasztia között valószínűtlen szövetség jöjjön létre.

Holttestét egy templom sírjában találták meg, amelynek lépcsője az ünnepi emelvényre vezetett.

A lépcsőt hieroglifákkal díszítették, amelyekből kiderült, hogy Ajpach 'Waal i.sz. 726-ban Hondurasba utazott, hogy megkönnyítse a rivális copáni és calakmuli királyok közötti szerződést.

A maja birodalom számos részéhez hasonlóan végül El Palmart is elhagyták és benőtte a dzsungel.

(1) - https://www.dailymail.co.uk/sciencetech