Tudósok szerint az emberi evolúció nem állt meg, és soha nem is fog ez megtörténni

Fajként az ember a Föld szinte minden szegletét benépesítette. Olyan technológiákat és kultúrákat fejlesztettünk ki, amelyek alakítják a vil...

Fajként az ember a Föld szinte minden szegletét benépesítette. Olyan technológiákat és kultúrákat fejlesztettünk ki, amelyek alakítják a világot, amelyben élünk.

Úgy tűnik, hogy a "természetes szelekciónak" vagy a "legalkalmasabb túlélésének" a kőkorszakban volt értelme, amikor egy darabka húsért küzdöttünk, de vajon ez még mindig érvényes?

Szakembereket kérdeztek meg arról, hogy az ember vajon fejlődik-e még? A szakértői konszenzus egyöntetűen "igen," azonban a tudósok szerint téves elképzelésünk lehet arról, hogy mi is az evolúció valójában.

Az evolúció nem azonos a természetes szelekcióval

Az evolúciót gyakran felcserélhetjük a "legalkalmasabb túlélése" vagy a "természetes szelekció" kifejezésekkel. Valójában ezek nem teljesen ugyanazok.

Az "evolúció" egyszerűen a népesség időbeli változását jelenti.

A "természetes szelekció" az evolúció mechanizmusa. Kőkorszaki őseink, akik gyorsabban futottak, elkerülhették, hogy a mamutok eltapossák őket, és nagyobb valószínűséggel születtek gyermekeik. Ez a "természetes szelekció".

Idővel az emberi populáció egyre gyorsabban futott. Ez az evolúció.

Az evolúció természetes szelekció nélkül is megtörténhet

Ennek a kőkorszaki emberek esetében volt értelme, de mi a helyzet manapság? Nem kell gyorsabban futnunk a mamutoknál, vannak gyógyszerek arra az esetre, amikor betegek vagyunk, és elmehetünk a boltokba élelmet szerezni.

A természetes szelekcióhoz "szelekciós nyomásra" van szükség (pl. veszélyes mamutok taposása), tehát ha már nincsenek ilyenek, ez azt jelenti, hogy leállunk a fejlődésben?

A szakértők szerint szelekciós nyomás nélkül is működnek egyéb mechanizmusok.

Stanley Ambrose professzor, az Illinois-i Egyetem antropológusa kifejtette, hogy "a gének vagy génvariánsok arányának az idő múlásával bekövetkező bármilyen változása evolúciónak is tekinthető. A változatok funkcionálisan egyenértékűek lehetnek, így az evolúció nem automatikusan egyenlő a 'javulással'".

Míg egyes génekre hatással lehet a természetes szelekció (például olyan gének, amelyek segítenek a gyorsabb futásban), a DNS-ünkben bekövetkező egyéb változásoknak nincs nyilvánvaló hatása ránk. A "semleges" variációk a populáción keresztül is elterjedhetnek egy másik, "genetikai sodródásnak" nevezett mechanizmus révén.

A genetikai sodródás véletlenül működik: egyes személyek szerencsétlenek lehetnek és olyan okokból halhatnak meg, amelyeknek semmi köze nincs a génjeikhez. Egyedi génvariációik nem kerülnek át a következő generációra, és így a populáció sem változik.

A genetikai sodródáshoz nincs szükség szelekciós nyomásra, és ez ma is zajlik.

A természetes szelekció még mindig zajlik az emberekben

Bármennyire megkönnyítettük a magunk dolgát, továbbra is vannak szelekciós nyomások körülöttünk, ami azt jelenti, hogy a természetes szelekció még mindig zajlik.

Mint minden emlős, az ember is elveszíti a tej megemésztésének képességét, amikor abbahagyja az anyatej fogyasztását. Ez azért következik be, mert a szervezetünk abbahagyja a laktáz nevű enzim előállítását. Egyes országokban a lakosság körében "laktázperzisztencia" alakult ki, ami azt jelenti, hogy az emberek egész életük során termelnek laktázt.

Az európai országokban egy specifikus génvariációnak köszönhetjük a laktázperzisztenciát, amelyet "-13910 * T"-nek hívnak. A modern és az ősi DNS minták e specifikus génvariációjának tanulmányozásával a kutatók azt sugallják, hogy ez azután vált általánosá, hogy az emberek elkezdték háziasítani és fejni az állatokat.

Ez egy példa a természetes szelekcióra, ahol valójában magunk hoztuk létre a szelekciós nyomást - elkezdtünk tejet inni, ezért úgy fejlődtünk, hogy meg tudjuk emészteni.

Az életmódhoz való alkalmazkodáshoz szükséges természetes szelekción áteső emberek egy másik példája a bajaui nép, akik hagyományosan lakóhajókban élnek Délkelet-Ázsia vizein, és életük nagy részét búvárkodással töltik, melynek során halakra vadásznak vagy kagylókat gyűjtenek.

Az ultrahangos képalkotások során kiderült, hogy a bajaui emberek lépe nagyobb, mint a szomszédaiké - ez az adaptáció lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig maradjanak a víz alatt.

Mindig vannak szelektív nyomások körülöttünk, olyanok is, amelyeket mi magunk hozunk létre.

Dr. Benjamin Hunt, a Birminghami Egyetem tudósának megfogalmazása szerint: "Technológiai és kulturális változásaink megváltoztatják környezetünkben a szelekciós nyomás erősségét és összetételét, de a szelekciós nyomás még mindig létezik."

Az evolúciót nem lehet megállítani

Tehát az evolúció különböző mechanizmusok útján történhet, mint például a természetes szelekció és a genetikai sodródás. Mivel a környezetünk folyamatosan változik, a természetes szelekció mindig megtörténik. És még akkor is, ha a környezetünk "megfelelő lenne" számunkra, úgyis fejlődnénk.

Dr. Alywyn Scally, a Cambridge-i Egyetem evolúció- és genetikai szakértője szerint: "Amíg az emberi szaporodás véletlenszerűséggel és genetikai mutációval jár (és az Univerzum törvényei nagyjából garantálják, hogy ez valamikor mindig így lesz), továbbra is lesznek különbségek egyik generációról a másikra, ami azt jelenti, hogy az evolúció folyamata soha nem állítható meg igazán."

Az evolúció tehát változást jelent a populációban. Ez magában foglalja mind a könnyen észrevehető változásokat, amelyek alkalmazkodnak a környezethez, mind a finomabb genetikai változásokat.

Az emberek még mindig fejlődnek, és ez valószínűleg nem változik meg a jövőben sem. (1)

(1) - https://www.sciencealert.com/are-humans-still-evolving