A Kola-félsziget rejtélyes piramisai, melyeket egy ismeretlen civilizáció épített

Az ókori egyiptomi piramisok gyönyörűek és csodálatra méltóak. Egyiptom büszke lehet minden gyönyörű ősi emlékművére, síremlékeire, szobr...

Az ókori egyiptomi piramisok gyönyörűek és csodálatra méltóak. Egyiptom büszke lehet minden gyönyörű ősi emlékművére, síremlékeire, szobraira és számtalan egyéb tárgyra, amelyek dicsőséget jelentenek az ország rejtélyes és lenyűgöző ókori története számára.

Ugyanez mondható el azokról a piramisokról, amelyeket Mezoamerikában, Mezopotámiában és sok más helyen emeltek, ahol ősi piramis szerkezetekkel találkozunk.

Közismert, hogy szinte minden ősi kultúra hagyott örökséget, amelyet a magasra tornyosuló piramisok jellemeztek.

Amikor szóba kerülnek a piramisok, a legtöbben Egyiptomra gondolnak, és ez nem meglepő, mert itt találhatók a leghíresebbek. De valószínűleg kevesen tudnak arról, hogy sok hasonló struktúra létezik, amelyek időben megelőzik az egyiptomi civilizációt. Nem mindegyik olyan híres, de ugyanolyan érdekes és további tudományos kutatást érdemel.

Vajon a hüperboreaiak építették a Kola piramisokat?

A Kola-félszigeten a régészek olyan lenyűgöző piramisokat vizsgáltak meg, amelyek átírhatják az ókori történelmet. Ezek a piramisok a becslések szerint körülbelül 9000 évesek, és az egyiptomi korszak előttről származnak.

A Kola-félsziget piramisainak első ismert kutatására az 1920-as évek elején került sor, amikor Alekszandr Vasziljevics Barcsenko (1881-1938) orosz kutató egy tudományos csapattal utazott fel a rejtélyes, ismeretlen ősi struktúrák felkutatására. Barcsenko nem volt főáramú tudós, elméletei ellentmondásosak, ám nagyon érdekes.

Barcsenko meg volt győződve arról, hogy a Kola-félsziget piramisait Hüperborea elveszett civilizációja építette, amely az ókori görögök szerint egy mitikus sziget volt.

Milétoszi Hekataiosz (i.e. 550 - i.e. 476), az első ismert görög történész úgy hitte, hogy a hüperboreaiak szent helye "az óceán egyik szigetén, a kelták földjén túl" fekszik.

Diodórosz Szikulosz i.e. 90 - i.e. 30) szerint, aki szintén görög történész volt, Apollón isten rendszeresen meglátogatta a hüperboreai titokzatos földet egy hattyúk által húzott szekéren.



Hüperboreát eddig még nem találták meg, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy soha nem létezett. Hüperborea elmerült ősi romjait talán egyszer fel fogják fedezni.

Lehetséges, hogy az orosz észak elhagyott Kola piramisai egy elveszett, fejlett ősi civilizáció örökségei, amelyekről szinte semmit sem tudunk?

Barcsenko elmélete szerint ezek az emberek az északi régiókból származtak az aranykorban, kb. 12 ezer évvel ezelőtt. Egy nagy áradás arra kényszerítette az ott élő árja törzseket, hogy távozzanak a területről és délre költözzenek.

A szabadkőműves irodalom tanulmányozása után a néhai orosz tudós meg volt győződve arról, hogy a hüperboreaiak nagyon fejlett civilizációt alkottak, amely elsajátította az atomenergia, a levitáció és a repülés tudományát. Továbbá úgy vélte, hogy a Kola-félszigeten élő számi sámánok hordozzák Hüperborea ősi tudását.

Barcsenko élénken kutatta a vallásos és misztikus tanokat, és bár elméleteit soha nem erősítették meg, nagy érdeklődést mutatott az alternatív ókori történelem iránt.

Barcsenkót Moszkvában a nagy tisztogatás során végezték ki 1938. április 25-én.

Ismeretlen üregek és kamrák a Kola piramisokban

2007-ben egy orosz expedíciós csapat megkísérelte megvizsgálni a piramisokat. Ezen tudósok között volt a Pulkovo Obszervatórium sajtótitkára, Szergej Szmirnov, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa, Valerij Csudinov, az Orosz Természettudományi Akadémia professzora, valamint Dmitrij Subetto professzor, a földtani és földrajzi tudományok doktora.

Ez egy nehezebb és veszélyesebb út volt, mint ahogy a kutatók várták. A Kola piramisok egy távoli térségben találhatók, és a helyi lappok vonakodtak megmutatni az utat.

A csoport egyik tagja szerint az orosz tudósok egy helikopterről figyelték meg a piramisokat, de a sűrű növényzet miatt nem minden szerkezet volt a levegőből látható.

Helikopterük majdnem lezuhant, de végül sikerült elérniük az ősi helyet és megvizsgálni ezeket a rejtélyes szerkezeteket. Az orosz geológusok szerint a Kola piramisokat két, körülbelül 50 méter magas építmény alkotja, melyeket egy híd köt össze és az égtájak szerint lett tájolva.

"Az expedícióra egy speciális műszert vittünk magunkkal, a legmodernebb geofizikai berendezést - az Oko georadart," - mondta az egyik kutató.

Az eszköz képes "átvilágítani" bármilyen objektum belső terét, mint egy röntgen. A geológusok következtetései egyértelműek voltak: a kiemelkedések antropogén jellegűek, ezért ezek nem természetes dombok, hanem ember alkotta piramisok, emberi kéz munkája. A piramisokban üregek és ismeretlen kamrák vannak.

Az orosz piramisok funkciója és célja ismeretlen. Talán az ókorban csillagászati obszervatóriumként használták őket. Ismert tény, hogy sokkal régebbiek, mint az egyiptomi piramisok, és létezésük egy újabb izgalmas fejezet lehet a történelemkönyvekben.

A Kola piramisok rejtélye azonban a mai napig megoldatlan. (1)

(1) - https://www.ancientpages.com/2020/08/03/mysteri