A világ vajon felkészült Kína legújabb lépésére, a digitális jüan bevezetésére, amely aranyfedezetű?

Egy új, radikális paradigmaváltás van folyamatban. Az Egyesült Államok gazdasága 2020 első félévében akár 40%-kal is csökkenhet. Kína, am...

Egy új, radikális paradigmaváltás van folyamatban. Az Egyesült Államok gazdasága 2020 első félévében akár 40%-kal is csökkenhet. Kína, amely már néhány éve a vásárlóerő-paritás alapján a világ legnagyobb gazdasága, hamarosan a világ legnagyobb gazdaságává válhat még árfolyam szempontjából is.

A járvány utáni világ továbbra is egy zavaros délibáb, ahol szükség lehet egy új devizára. És itt lép be a képbe egy komoly jelölt, a fiat digitális jüan.

A múlt hónapban a Kínai Népi Bank (PBOC) megerősítette, hogy vezető bankok egy csoportja az új digitális jüan használatával négy különböző kínai régióban elektronikus fizetési kísérletekbe kezdett. A Digitális Valuta Elektronikus Fizetés (DCEP) rendszer hivatalos elindítására azonban még nincs ütemterv. (1)

A tervvel foglalkozó felelős ember Yi Gang, a Kínai Népi Bank kormányzója. Megerősítette, hogy a Szucsouban, Xiong'anban, Csengtuban és Sencsenben zajló kísérleteken kívül a PBOC hipotetikus forgatókönyveket tesztel a 2022. évi téli olimpiára.

Miközben Yi szerint a DCEP "nagyon jó előrehaladást ért el," ragaszkodik hozzá, hogy a "PBOC óvatos lesz a kockázatkezelés szempontjából, különösen a pénzmosás elleni küzdelem és az ügyfelek igényeinek ismerete érdekében, amelyeket be kell építeni a tervbe és a DCEP rendszerébe."

A DCEP-t Kína menetrendjeként kell értelmezni, amely az USA dollár, mint a világ tartalék valutájának esetleges lecserélését szolgálja. Kína már a digitális valuta nyereményjáték előtt áll, minél előbb indítják el a DCEP-t, annál könnyebben tudják meggyőzni a világot, hogy fogadják azt el.

A PBOC a négy legfontosabb állami bankkal, valamint a Tencent és Ant Financial fizetési óriáscégekkel közösen dolgozza ki a rendszert.

A Kínai Mezőgazdasági Bank (ABC) már kifejlesztett egy mobilalkalmazást, ami megjelent a WeChat-en. Valójában ez a DCEP-hez kapcsolódó felület. Ezen felül 19 étterem és kiskereskedelmi vállalat, köztük a Starbucks, a McDonald's és a Subway is részt vesz a kísérleti tesztelésben.

Kína gyorsan halad az egész digitális spektrumban. Nemcsak belföldi, hanem globális kereskedelem céljából indították el a Blockchain Service Network-öt (BSN). Az ipari és információs technológiai minisztérium (MIIT) szerint egy nagy bizottság felügyeli a BSN-t, beleértve a PBOC, a Baidu és a Tencent vezetőit.

Az aranyfedezet

Tehát mit jelent mindez? Jó kapcsolatokkal rendelkező hongkongi banki források azt mondták, hogy Pekingnek nem érdeke, hogy a jüan helyettesítse az amerikai dollárt, amit sok ország szeretne a Globális Délen, hogy megkerüljék azt, különösen most, amikor az olajdollár kómában van.

A hivatalos pekingi álláspont az, hogy az amerikai dollárt az IMF által jóváhagyott SDR (SDR) valutakosárral (dollár, euro, jüan, jen) helyettesítik. Ez kiküszöböli a jüan, mint az egyetlen tartalék valuta súlyos terheit.

De lehet, hogy ez csak egy elterelő taktika a teljes információ háborús környezetben. Az IMF valutakosara továbbra is az USA irányítását vonja maga után, ami nem pontosan az, amit Kína akar.

A dolog lényege az, hogy a digitális, szuverén jüan aranyfedezetű lenne. Ezt még nem erősítették meg. Az arany közvetlen biztosítékként szolgálhat; a kötvények fedezésére; vagy csak sima fedezetként. Az biztos, hogy amint Peking bejelenti az aranyfedezetű digitális valutát, az olyan lesz, mintha az amerikai dollárt villámcsapás sújtotta volna.

Ezen új keret alapján a nemzeteknek nem kell többet exportálniuk Kínába, mint amennyit importálnak, így elegendő jüan áll majd rendelkezésre a kereskedelemhez. És Pekingnek nem kell elektronikusan nyomtatnia a jüant - és mesterségesen, mint például az amerikai dollár esetében -, hogy megfeleljen a kereskedelem igényeinek.

A digitális jüan hatékonyságát a Made in China áruk és szolgáltatások hatalmas mennyisége fogja támogatni, nem pedig egy 800 bázissal rendelkező tengerentúli birodalom. És a digitális jüan értékét a piac határozza meg, ahogy a bitcoin esetében történik.

Ez az egész folyamat már évek óta előkészítés alatt áll, a komoly megbeszélések már a 2000-es évek végén megkezdődtek a BRICS csúcstalálkozón, különösen Oroszország és Kína között a BRICS országokon belüli alapvető stratégiai partnerség részeként.

Például Oroszország és Kína három évvel ezelőtt létrehozott egy Oroszország-Kína RMB Együttműködési Alapot, figyelembe véve az amerikai dollár fokozatos megkerülésére irányuló stratégiákat, kezdve a saját valutájuk kétoldalú kereskedelmével.

Peking stratégiáját gondosan kalibrálták, ahogy azt a hosszú távú játék esetében teszik. Eltekintve attól, hogy már hét éve módszeresen halmozza fel az aranyat hatalmas mennyiségekben (akárcsak Oroszország), Peking az SDR szélesebb körű felhasználására törekszik, miközben ügyel arra, hogy ne úgy pozicionálja a jüant, mint stratégiai versenytársat.

De most a járvány utáni környezet ideális Peking számára, hogy megtegyen egy újabb lépést. Még a járvány okozta válság kezdete előtt is a vezetőségben az volt a legfőbb érzés, hogy Kínát az Egyesült Államok kormánya teljes spektrumú támadás alatt tartja. A régóta zajló hibrid háború azt jelenti, hogy a kétoldalú kapcsolatok csak rosszabbá, nem pedig jobbá válnak.

Tehát amikor Kína a világ legnagyobb gazdasága a vásárlóerő-paritás és az árfolyam alapján egyaránt; továbbra is a legerősebben növekvő legnagyobb gazdaság, amely 2020 első félévét leszámítva termelékeny, innovatív, hatékony és halad előre a magasabb technológiai szint elérése érdekében a Made in China 2025 programmal, és közben rekord idő alatt képes megnyerni a járvány elleni "népi háborút," és úgy tűnik, hogy az összes szükséges elem a helyén van.

Pekingnek azonban a Globális Dél oldalán kell állnia. Az Egyesült Államok kormánya ezt nagyon jól tudja, nem csoda, hogy a jelenlegi hisztériakeltés Kína démonizálásáról szól - bizonyítatlanul - a járvány körüli hazugságok segítségével.

Közelgő érkezés

A szuverén digitális jüan egyik legfontosabb előnye, hogy Pekingnek nem kell papír jüant forgalomban tartania, amit egyébként egész Kínában igyekeznek elhagyni, mivel gyakorlatilag mindenki átvált az elektronikus fizetésre.

A digitális jüan a blockklánc technológiát alkalmazva automatikusan működik, így megkerüli az Egyesült Államok által irányított globális pénzügyi rendszereket.

A szuverén digitális valuta összege rögzített. Ez önmagában kiküszöböli a mennyiségi enyhítést, mint helikopterpénzt. És ezzel a szuverén digitális valuta a kereskedelem preferált médiumává válhat, a pénzátutalásokat a földrajzi viszonyok és más tényezők sem akadályozzák, és a bankok sem tudnak közvetítőként felháborító díjakat felszámítani.

Természetesen lesz a dolognak hátulütője, mivel Kína folyamatosan démonizálja a bitcoint és a kriptovalutákat, melyek a decentralizált tulajdonlás révén mentesülnek a központosított pénzügyi struktúrától. A Kínai Népi Bank potenciálisan képes lesz lefoglalni bárki digitális alapjait vagy kikapcsolni a tárcáját, ha a tulajdonosa nem tetszik a Kínai Kommunista Pártnak.

Ez csak Kínán múlik, de az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Oroszország és India szintén saját kriptovalutáik bevezetésén dolgoznak. Nyilvánvaló okokból a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), a központi bankok központi bankja nagyon is tisztában van azzal, hogy már zajlik a jövő. A több mint 50 központi bank körében folytatott kutatásaik félreérthetetlenek, "közeleg az érkezésük." De vajon ki nyeri meg a fődíjat? (2)

(1) - https://www.caixinglobal.com/2020-05-02/china
(2) - https://www.globalresearch.ca/digital-yuan/5712043