Miért teljesítenek jobban a finn iskolák, mint bárhol másutt a világon?

Finnország gazdasága mintegy másfélszer akkora, mint hazánké, népessége hozzávetőleg fele a miénknek, az ország területe pedig mintegy há...

Finnország gazdasága mintegy másfélszer akkora, mint hazánké, népessége hozzávetőleg fele a miénknek, az ország területe pedig mintegy három és félszerese. A finn iskolák azonban mindenben felülmúlják a mieinket és a fejlett világ többi részét is.

A finn gyerekek hétéves korukig nem kezdik el az iskolát, és az osztálytermekben mindössze feleannyi időt töltenek, mint társaik máshol a világban.

Finnország lehet a válasz arra, hogyan kell szellemi és oktatási reformot végrehajtani, melynek során számos új és egyszerű változtatást vezettek be, amelyek forradalmasították az oktatási rendszerüket. Megoldásaik túlmutatnak szinte valamennyi ország meglévő módszerein.

Nincsenek szabványosított tesztek

Finnországban nincsenek szabványosított tesztek. Az egyetlen kivétel a Nemzeti Érettségi Vizsga, amely önkéntes teszt a középiskola végén a hallgatók számára. Finnországban az összes gyermeket egyéni alapon osztályozzák, és a tanár által felállított osztályozási rendszert alkalmazzák. Az általános előrehaladás nyomon követését az Oktatási Minisztérium végzi, amely a különböző iskolai csoportokból vesz mintákat.

A tanárok elszámoltathatósága (nem kötelező)

Nagyon sok tanárt ér szemrehányás, néha jogosan. Finnországban azonban a tanárok számára annyira magasra állítják a lécet, hogy gyakran nincs ok a szigorú "osztályozási" rendszerre a tanárok számára.

Mielőtt elkezd a szakmában dolgozni, minden tanárnak mesterfokozattal kell rendelkeznie. Az oktatási programok az egész országban a legszigorúbbak és legszelektívebbek. Ha egy tanár nem teljesít jól, az iskola igazgatójának felelőssége, hogy tegyen valamit.

A tanuló-tanár dinamika fogalmát nem lehet leegyszerűsíteni néhány bürokratikus ellenőrzéssel és szabványosított tesztelési intézkedésekkel. Egyéni alapon kell kezelni.

Együttműködés, nem versengés

Míg más országok az oktatási rendszert többnyire egy nagy darwini versenynek tekintik, addig a finnek ezt másként látják. Ironikus módon ennek a hozzáállásnak köszönhetik, hogy nemzetközi összehasonlításban az élen járnak. A finn oktatási rendszer nem aggódik a mesterséges vagy önkényes érdemeken alapuló rendszerek miatt. Nincsenek listák a legjobban teljesítő iskolákról vagy tanárokról. Ez nem egy versenykörnyezet, itt az együttműködés inkább egy norma.

Az alapok prioritást élveznek

Számos iskolarendszer annyira el van foglalva a matematika és a természettudomány terén elért pontszámok növekedésével és megértésével, hogy hajlamosak elfelejteni, mi jelent a boldog, harmonikus és egészséges tanulói és tanulási környezet. Sok éve a finn iskolarendszernek komoly reformokra volt szüksége.

A Finnország által összeállított program az alapokhoz való visszatérésre összpontosított. Nem arról volt szó, hogy kiváló pontszámokat kellene elérni vagy jelesre teljesíteni. Ehelyett arra törekedtek, hogy az iskolai környezetet igazságosabbá tegyék.

A 1980-as évek óta a finn oktatók arra összpontosítottak, hogy ezeket az alapokat prioritássá tegyék:

✓ Az oktatásnak egy eszköznek kell lennie a társadalmi egyenlőtlenség kiegyensúlyozására
✓ Minden tanuló ingyenes iskolai étkezést kap
✓ Könnyű hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz
✓ Pszichológiai tanácsadás
✓ Egyéni tanácsadás
✓ Minden az egyénnel kezdődik az egyenlőség kollektív környezetében

Iskolakezdés idősebb korban

A finnek itt ismét a nagyon apró részletek megváltoztatásával kezdték. A diákok hét éves korukban kezdik el az iskolát. Szabad kezet kapnak a gyermekkori fejlődés éveiben, hogy ne láncolják a gyerekeket a kötelező oktatáshoz. Ez egyszerűen csak egy módja annak, hogy egy gyerek az gyerek maradjon.

A finn gyermekeknek csak 9 évig kötelező iskolába járni, a kilencedik osztály vagy 16 éves kor után minden választható. Pszichológiai szempontból ez egy felszabadító elképzelés. Sok tanuló tényleg úgy érzi, hogy az iskola egy börtön. Finnország enyhíti ezt a kényszert, és ehelyett a gyermekeket a való világra készíti fel.

Szakmai lehetőségek biztosítása a hagyományos főiskolai diploma után

Finnország úgy oldotta meg, hogy olyan lehetőségeket kínál, amelyek ugyanolyan előnyösek a továbbképzésben részt vevő hallgatók számára. A főiskolai és a szakiskolai végzettség között kevésbé mutatkozik a kettősség. Mindkettő ugyanolyan professzionális és jó karriert tesz lehetővé.

Finnországban van a középiskola, amely egy hároméves program, amely felkészíti a hallgatókat a felvételi tesztre, amely meghatározza, hogy bekerülnek-e egy egyetemre. Ez általában azon specialitásokon alapul, amelyeket a középiskolában szereztek meg.

Ezenkívül van a szakoktatás, amely egy hároméves program, amely különböző karrierekre képezi a hallgatókat. Lehetőségük van arra, hogy letegyék a felvételi tesztet, ha egyeteme akarnak jelentkezni.

A finn tanulók később kelnek az iskolai napokon

A finn tanulók általában 9 és 9 óra 45 perc között kezdik el az iskolát. A kutatások kimutatták, hogy a korai iskolakezdés hátrányos a hallgatók jólétére, egészségére és érettségére. A finn iskolai napok később kezdődnek, és általában délután 2 és 2 óra 45 között fejeződnek be. Hosszabb órák vannak és sokkal hosszabb szünetek az órák között. Az egész rendszer nem arra van, hogy a hallgatók bemagolják az információkat, hanem a holisztikus tanulás környezetének megteremtésére szolgál.

Konzisztens oktatás ugyanazon tanároktól

A finn iskolákban kevesebb tanár és diák van. A finn tanulókat gyakran ugyanaz a tanár oktatja legfeljebb hat évig. Ez idő alatt a tanár vállalhatja a mentor vagy akár egy családtag szerepét. Ezekben az években kölcsönös bizalom és kötelék épül ki, hogy mindkét fél megismerje és tisztelje egymást.

A különböző igények és tanulási stílusok egyénenként változnak. A finn tanárok képesek ezt figyelembe venni, mert ismerik a tanulók sajátos igényeit. Pontosan képesek felmérni és gondoskodni a haladásról, és segíthetnek elérni céljaikat.

Nyugodtabb légkör

Általános tendencia van abban, amit Finnország tesz az iskoláival. Kevesebb stressz, kevesebb felesleges parancsolgatás és több gondoskodás. A diákoknak általában csak néhány órájuk van egy nap. Több idejük van az étkezésre, élvezhetik a szabadidős tevékenységeket, és általában csak pihennek. A nap folyamán 15-20 perces szünetek vannak, amikor a gyerekek felállhatnak és nyújtózhatnak, szívhatnak egy kis friss levegőt és lazíthatnak.

Az ilyen típusú környezetre a tanároknak is szükségük van. A finn iskolákban tanári szobák vannak kialakítva, ahol társaloghatnak és pihenhetnek, felkészülhetnek a napra. A tanárok is emberek, és működőképeseknek kell lenniük, hogy képességeik szerint a legjobbat nyújthassák.

Kevesebb a házi feladat és a pluszmunka

Az OECD szerint a tanulók Finnországban végzik a legkevesebb házi feladatot a világ bármely más országával összehasonlítva. Otthon mindössze fél órát töltenek az iskolai dolgokkal, mégis felülmúlják azokat a kultúrákat, amelyekben mérgező egyensúlytalanság alakult ki az iskola és a magánélet között, amely szükségtelen és felesleges stresszt okoz.

A finn tanulók mindent megtesznek, hogy elvégezzék az iskolát azon kényszerítő nyomás nélkül, hogy kitűnően kellene teljesíteniük az egyes tantárgyak elsajátításában. Anélkül, hogy aggódniuk kellene az osztályzatok és a sok munka miatt, képesek összpontosítani a tényleges feladatra, a tanulásra és arra, hogy emberi lényként fejlődjenek. (1)

(1) - https://bigthink.com/mike-colagrossi/no-standardized