Hamarosan láthatatlan tintával jelölhetik meg a gyerekeket, amiből kiderül, hogy beoltották-e őket

Ha valaki elmulasztotta nyomon követni, hogy a gyermekét milyen betegség ellen oltották be vagy sem a jelenleg használt vakcinák valamely...

Ha valaki elmulasztotta nyomon követni, hogy a gyermekét milyen betegség ellen oltották be vagy sem a jelenleg használt vakcinák valamelyikével, melyek állítólag megakadályozzák a járványok terjedését, annak a tudomány siet a segítségére.

A Massachusetts-i Technológiai Intézet (MIT) kutatóinak köszönhetően a vakcinákkal kapcsolatos adatok közvetlenül beágyazhatók az emberi bőrbe, a Science American beszámolója szerint. (1)

A pontos oltási nyilvántartások vezetése komoly kihívást jelent az egész világon - különösen a fejlődő világban - az elveszett papírok, kommunikációs és írási hibák vagy egyszerűen a felejtés miatt. A Smithsonian Magazine jelentése szerint "Az inkonzisztens nyilvántartások vezetése közvetlen szerepet játszik évi 1,5 millió halálesetben".

Mark Prausnitz, a Georgia-i Technológiai Intézet biomérnöki professzora szerint:

"Különösen a fejlődő országokban, ahol az egészségügyi nyilvántartások nem feltétlenül teljesek vagy hozzáférhetők, fontos lehet az, hogy az orvosi információk közvetlenül kapcsolódjanak egy személyhez."

Nancy Kass, a Johns Hopkins Egyetem bioetikusa, aki nem vett részt az MIT tanulmányában, elmondta:

"Hihetetlenül fontos az egészségügyi rendszerek és a közegészségügy szempontjából kitalálni, hogy miként lehetne jobban nyomon követni a vakcinázást."

A kutatók egy szabad szemmel láthatatlan tintát használnak, de láthatóvá tehető egy mobiltelefon kamera szűrővel, hasonlóan egy QR-kódhoz. A tintát a védőoltás idején mikrotűkkel injektálják a gyermek bőrébe, és legfeljebb öt évig tart.

Az új rendszer még a fejlesztés korai szakaszában van, és valódi gyermekeken még nem tesztelték, de sikeresen alkalmazták sertés- és patkánybőrön, valamint emberi bőrön laboratóriumban.

Az MIT biomérnöke, Ana Jaklenec szerint a kutatók előtt álló "legnagyobb kihívás" egy biztonságos és tartós tinta megtalálása volt. Miután különféle festékeket próbáltak ki, és nem találtak olyat, amely a napfénynek való kitettség után is megőrizte tulajdonságait, a kutatócsoport a kvantumpontokra támaszkodott. A kicsi félvezető kristályokat a kutatók először sejtek megjelölésére használták fel, és ez "bizonyítottan biztonságos az emberek esetében," - állítja a Scientific American.

Prausnitz azt is kiemelte, hogy egy ilyen rendszernek diszkrétnek kell lennie, és a páciensnek, vagy a családjának egyet kell értenie a módszerrel. Úgy véli, hogy ez az új rendszer "nagyon érdekes módja e célok elérésének," de egyes személyek esetében adatvédelmi aggályok merülhetnek fel, amikor "testükön személyes orvosi információkat hordoznak".

"Különböző emberek és különböző kultúrák valószínűleg eltérően fognak érezni egy láthatatlan orvosi tetoválással kapcsolatban."

Kass rámutatott arra is, hogy ez a nyilvántartási rendszer "okot adhat a félreértésekre és pletykákra," különösen a fejlődő országokban, amelyek történetében a nyugati orvosok gyakran kihasználták őket.

Mint kiderült, az MIT kutatói valójában a magánélet miatt aggódnak. Céljuk az volt, hogy elkerüljék azt a technológiát, amely potenciálisan átlép egy vonalat, és megsérti a magánéletet, például az írisz letapogatás vagy a személyes adatokkal ellátott adatbázisok, amelyek a betegeket azonosíthatóvá teszik.

Bár nem kell sok képzelet, hogy lássuk, hová vezethetnek a leolvasható tintával a bőrbe beágyazott oltási adatok. Lehet, hogy infravörös szkennerek jelennek meg az iskolaépületek bejáratánál, vagy az utazás során, amikor például repülőgéppel akarunk külföldre utazni.

Ruchit Nagar, a Harvard Orvostudományi Iskolájának hallgatója azt reméli, hogy más rendszert fognak létrehozni az orvosi információk nyomon követésére, például oltási nyilvántartásokat. A rendszer magában foglalja olyan nyaklánc viselését, amely ugyanazt a technológiát használja, mint a rádiófrekvenciás azonosító (RFID) chipek. Az olyan információk, mint a terhesség története, a növekedési táblázatok és az oltási adatok titkosítva lennének, és jelszóval lehetne megvédeni őket.

A Bill & Melinda Gates Alapítvány finanszírozta az MIT kutatóinak munkáját, miután Bill Gates-től közvetlen felkérést kaptak ezen technológia kidolgozására, melyet nemrég publikáltak a Science Translator Medicine folyóiratban. (2)

A kutatók célja végeredményben az, hogy "az emberek kényelmesen érezzék magukat," - mondja a tanulmány szerzője és a Rice Egyetem biomérnöke, Kevin McHugh.

"A cél a széles körű elfogadtatás."

(1) - https://www.scientificamerican.com/article/invisible
(2) - https://stm.sciencemag.org/content/11/523/eaay7162