Magyar fizikusok azt állítják, hogy egy új természeti erőt találtak, amely felfedheti az univerzum egyik legnagyobb rejtélyét

A magyar kutatók egy új, ötödik természeti erőt fedezhettek fel, amely végül megoldhatja az univerzum egyik legnagyobb rejtélyét, nevezet...

A James Webb űrteleszkóp lenyűgöző bizonyítékokat talált a gravitáció alternatív elméletére

Az univerzum 27 milliárd éves és nem létezik sötét anyag, állítja egy új tanulmány

Elkészítették az univerzum legnagyobb 3D-s térképét, ami egy eddig ismeretlen fizikára utal

A magyar kutatók egy új, ötödik természeti erőt fedezhettek fel, amely végül megoldhatja az univerzum egyik legnagyobb rejtélyét, nevezetesen a sötét anyag létezését és természetét.

Az univerzumot négy alapvető erő irányítja: gravitációs erő, gyenge nukleáris erő, elektromágneses erő és erős nukleáris erő. Azonban egy ötödik erő létezésével kapcsolatban már régóta folynak találgatások, ám a tudósok egyszerűen nem tudták bizonyítani, legalábbis úgy tűnik, hogy mostanáig.

Krasznahorkay Attila és kollégái az Atommagkutató Intézetből egy új tanulmányban rámutatnak arra, hogy még 2016-ban felfedeztek egy feltételezett új típusú bozont, amely a berillium egyik izotópjának bomlásakor jön létre. (1)

A berillium-8 fényt bocsát ki, amikor elbomlik, és ha a kibocsátott fény elég erősnek bizonyul, akkor megszabadul egy elektrontól és egy pozitrontól is, amelyek kiszámítható szögben taszítják egymást. A fizika jelenlegi megértése, illetve még pontosabban az energiamegmaradási törvény alapján, mivel a fény energiája növekszik, a "megjósolható" szögnek csökkennie kell. De nem így van.

A csapat váratlan növekedést figyelt meg a 140 fokos szögben elkülönülő két atomrészecske számában, amelyek nem feleltek meg a meglévő modelleknek és becsléseknek, és ez valószínűleg egy teljesen újfajta bozon létezését jelzi. (2)

A négy ismert alapvető erő közül háromnak vannak bozonjai, amelyek irányítják a vonzó és taszító erőiket. A gravitációt elméletileg egy "gravitonnak" nevezett hipotetikus részecske szabályozza, ám a tudósok még nem fedezték fel és nem sikerült megfigyelniük.

Az új bozont nem lehetett összetéveszteni a már létező társaival, mivel különösen jellegzetes tömege van - 17 megaelektronvolt (vagy körülbelül 33-szorosa egy elektronnak). Továbbá nem élnek túl sokáig, csupán 10⁻¹⁴ másodpercig tartanak.

A csapat meg akarta ismételni a lehetséges ötödik erő elméletét, amelyet egy új bozon irányít, de a fókuszt a berilliumról a héliummagokra helyezték át, amelyben az elektron és a pozitron párok szintén olyan szögben különülnek el, amely nem egyezik a jelenlegi modellezéssel (115 fok).

Megfigyeléseik fordított visszafejtését követően a csapat azt állítja, hogy a héliummag szintén előállíthatott rövid élettartamú bozont, amelynek tömege durván ugyancsak 17 megaelektronvolt - innen kapta az X17 nevet.

A legfrissebb tanulmányt még szakértőknek kell lektorálni, de a csapat korábbi kutatását elfogadta a Physical Review Letters folyóirat.

Miután megállapításaik alapos vizsgálaton esnek át, végre megoldást találhatunk a sötét anyag régóta fennálló és gyakran zavaró problémájára, amely az univerzum túlnyomó részét képezi, és amelyről úgy gondolják, hogy felelős lehet a csillagok közötti néhány igazán furcsa viselkedésért. (3)

(1) - https://journals.aps.org/prl/abstract/10.1103/
(2) - https://arxiv.org/abs/1910.10459
(3) - https://www.rt.com/news/473879-physicists