Idegtudósok már képesek hamis emlékeket létrehozni, és azokat állatok agyába beültetni

A területtel foglalkozó szakemeberek egy ideje tudják, hogy az agy specifikus áramkörei reagálnak a tapasztalatokra, és ugyanazokat a tap...

Asztronauták szerint az űr sokkal büdösebb hely, mint azt sokan gondolnák

Kiderült, hogy a női könnyek szagolgatása 44%-kal csökkenti a férfiak agresszióját

Kiderült, hogy miért van két orrlyuka az embernek

A területtel foglalkozó szakemeberek egy ideje tudják, hogy az agy specifikus áramkörei reagálnak a tapasztalatokra, és ugyanazokat a tapasztalatokat kódolják a fejünkbe, mint az emlékeket. Ezek az emlékek központi szerepet töltenek be identitásunkban és a saját magunkról és a körülöttünk lévő világról alkotott narratívában.

A múltbeli kísérletek során az idegtudósok részben képesek voltak átadni az emlékeket a rágcsálók között, ám eddig soha nem hoztak létre hamis emlékeket.

Egy nemrégiben elvégzett tanulmány, amelyet az "Emlék kialakulása tapasztalat hiányában" provokatív címmel jelentettek meg a Nature folyóiratban, első ízben bizonyította azt a komplex és lenyűgöző folyamatot, amellyel az emlékek az állatok fejében generálhatók és megtarthatók ugyanolyan összetartó módon, mint ahogy a mindennapi élmények hozzák létre a természetes emlékeket. (1)

Ez egy hatalmas felfedezés a még mindig kialakulóban lévő "memória manipuláció" tudományos ágazatában, amelynek célja az Alzheimer és a PTSD betegségekben szenvedők állapotának javítása.

A cikk absztrakt feltételezése szerint "az emlékezetet a különféle áramkörök idegi aktivitásának mintái kódolják. Ezért lehetővé kell tenni a memória visszafejtését úgy, hogy érzékszervi tapasztalat hiányában ezeket a tevékenységi mintákat mesterségesen hozzák létre."

A tudósok ezt a hipotézist bebizonyították egy emlék lényegében fordított visszafejtésével, majd exportálásával. Pontosabban, egy természetes emléket hoztak létre egy egér fejében.

Ebben az esetben a lábat ért sokk emléke volt egy szaggal, a cseresznyevirág illatával társítva. Az egér megtanulta, hogy elkerülheti a sokkot (és a cseresznyevirág illatát), ha kikerül egy szomszédos kamrát, amelyet egy újabb szag, a kömény illata váltott ki.

A kísérlet következő szakaszában azonosították, hogy ezek az illatok hogyan hatnak az agyra, és hogyan manipulálható ez a mechanizmus. A kutatók szerint a kömény illata a kémiai karvonból, a cseresznyevirágé pedig az acetofenonból származik. Az acetofenon a szagló szenzoros idegsejt receptorok aktivitását váltja ki, amely létrehoz egy szag emléket.

A tudósok az optogenetikát, a fényérzékeny proteinek és az implantált optikai szálak felhasználásának összetett folyamatát alkalmazták bizonyos idegsejtek kézi stimulálására, hogy az egereket arra képezzék ki, hogy az elektromos lábsokkot az optogenetikus fénnyel társítsák.

Ez megerősítette azt az elméletet, hogy a lábat ért sokk és a szag közötti kapcsolat azonosításához nem kell ténylegesen megtapasztalniuk a szagot. Ez a kapcsolat manuálisan is létrehozható.

A mesterségesen beültetett emlék kiegészítése érdekében a tudósoknak egy lépéssel tovább kellett menniük, és a lábsokktól való idegenkedést is szimulálniuk kellett, amit vírus alkalmazásával végeztek el, melynek során fényérzékeny fehérjéket ágyaztak be az idegpályák ventral tegmental területére (VTA).

Ez azt jelenti, hogy "az állatok előhívtak egy mesterséges emléket, reagálva egy olyan szagra, amelyet még soha nem tapasztaltak meg, elkerülve egy olyan sokkot, amelyben még sosem volt részük," - mondta Robert Marcone, a Scientific American írója. (2)

(1) - https://www.nature.com/articles/s41593-019-0389
(2) - https://www.scientificamerican.com/article/a-succ