A korábbi ellenségek, a brazil őslakos csoportok egyesülnek, hogy megvédjék az Amazonast Bolsonaro elnöktől

A brazil Xingu folyó medencéjében élő bennszülött közösségek úgy döntöttek, hogy félreteszik az évek óta tartó etnikai konfliktusokat, ho...

Egyre több katolikus templomot gyújtanak fel Kanadában, miután kiderült, hogy újabb 751 gyermeksírt találtak egy bentlakásos iskolánál

Egy elszigetelt amazóniai törzs vizsgálatából kiderült, hogy a miénkhez képest sokkal lassabban öregszik az agyuk

Borzalmas történelem - 215 bennszülött gyermeket temettek egy tömegsírba egy kanadai bentlakásos iskolában

A brazil Xingu folyó medencéjében élő bennszülött közösségek úgy döntöttek, hogy félreteszik az évek óta tartó etnikai konfliktusokat, hogy egyesüljenek azzal szemben, amit egzisztenciális fenyegetésnek látnak, vagyis Jair Bolsonaro elnök adminisztrációja ellen.

A 16. század óta a régió eredeti népei a portugál gyarmatosítás és az európai telepesek folyamatosan érkező hullámaival voltak kénytelenek szembenézni.

Életmódjuk megsemmisülése azonban soha nem került olyan közelségbe, mint Bolsonaro szélsőjobboldali kormánya alatt, amely nyíltan támogatja az őslakosok kiirtását és az Amazonas esőerdőinek a gazdasági fejlődés érdekében történő elpusztítását.

És mivel az erdőtüzek továbbra is tombolnak a teljes törékeny ökoszisztémában annak eredményeként, hogy Bolsonaro ösztönözte a quimimádát, vagyis az erdők felégetését azért, hogy megtisztítsák a területeket a gazdálkodás, a fakitermelés és a bányászat céljából, az őslakos közösségek rendkívüli intézkedésekkel reagálnak az akut fenyegetésre.

A múlt héten a Xingu-medencében élő 14 őslakos csoport és négy folyóparti rezervátum példátlan megbeszélésre küldte képviselőit a Kubenkokre nevű faluba, ahol a közösségek megvitatták az esőerdőben élő körülbelül egymillió embert fenyegető potenciális népirtás elkerüléséhez szükséges lépéseket.

A találkozót a Kayapós csoport vezette, akik a régió egyik legnagyobb közössége, jelentette a BBC Brazil. (1)

A résztvevő közösségek először megállapodtak egy képviselőtanács létrehozásáról, amely egyesíti igényeiket és erős, kollektív hangot ad számukra.

A kayapósok meghívták korábbi ellenségeiket, a Panara embereket is. A panarák korábban a megsemmisülés szélére sodródtak 1968-ban, amikor a kayapósok modern fegyverekkel mészárolták le őket, míg a Panara harcosok íjakkal és nyilakkal próbálták megvédeni magukat.

Mudjire Kayapó bennszülött vezető a következőket mondta:

"Jelenleg csak egyetlen ellenségünk van, a brazil kormány, Brazília elnöke és a nem őslakos emberek inváziója.

Vannak belső harcaink, de csatlakozunk a kormány elleni küzdelemhez."

Sinku Panara, a Panara közösség vezetője számára a teljes pusztulás fenyegető veszélye - és az a tény, hogy otthona szó szerint lángban áll - megköveteli, hogy az őslakos közösségek egyesüljenek a közös fenyegetés ellen.

Panara azt mondta:

"Megöltük a Kayapósokat, a Kayapósok megöltek minket... de nem tudtuk, mi történik... még nem tudtunk erről a fehér fenyegetésről.

Ezután hideg fejjel egyeztetünk, megbékélünk egymással, és már nem fogunk harcolni.

Mert közös érdekünkben áll, hogy együtt harcoljunk azért, hogy a nem indiánok ne öljenek meg mindannyiunkat."

A brazil társadalom hatalmas része az amazonasi tűzvész miatt elítéli az elnököt, amely nagyrészt annak következménye, hogy Bolsonaro ösztönözte az esőerdők illegális kiirtását a környezet iránti ellenséges hozzáállása és az őslakos népekkel szembeni népirtó retorikája révén, akiknek ősi földje maga az Amazonas.

Bolsonaro és tisztviselői rendszeresen hibáztatják a környezetvédelmi törvényeket, aktivista csoportokat, nem kormányzati szervezeteket és az őslakos népeket Brazília gazdasági potenciáljának állítólagos akadályozásáért. A tavalyi beiktatását követően a szélsőjobboldali elnök megfogadta, hogy visszavonja azokat a védelmet jelentő jogaszabályokat, amelyek biztosítják, hogy Brazília területének 15%-át az őslakos törzsek számára tartják fenn.

(1) - https://www.bbc.com/portuguese/brasil-49528317