Izland megpróbálja visszahozni a vikingek által elpusztított fákat

Mielőtt gyarmatosították a vikingek, Izland tele volt buja erdőkkel, de a félelmetes harcosok mindent a földdel tettek egyenlővé, és az o...

Bizonyítékot találtak arra, hogy a vikingek 500 évvel korábban érkeztek Amerikába, mint Kolumbusz

Tudósok rekonstruálták egy 1000 éves viking női harcos megsebesített arcát

A rejtélyes vikingek, akikről minél többet tudunk, annál több kérdést vetnek fel

Mielőtt gyarmatosították a vikingek, Izland tele volt buja erdőkkel, de a félelmetes harcosok mindent a földdel tettek egyenlővé, és az ország most azzal küzd, hogy újraerdősítse a szigetet.

Európában Izlandot tartják a legkevesebb erdővel rendelkező országnak; valójában az izlandi erdők olyan ritkák vagy olyan fiatal fákból állnak, hogy az emberek gyakran viccelődnek azzal, hogy ha valaki az erdőben eltéved, csak fel kell állnia, hogy megtalálja az utat.

Ez azonban nem mindig volt így.

Amikor a vikingek elindultak Norvégiából és a kilencedik század végén meghódították a lakatlan észak-atlanti szigetet, a terület nagy részét nyírfákból álló erdők borították.

Egy évszázadon belül a telepesek az eredeti erdők 97%-át kivágták, hogy házak építőanyagaként szolgáljanak, és hogy az állatok számára legelőket hozzanak létre.

Az erdők növekedését még nehezebbé tette a kemény éghajlat és az aktív vulkánok, amelyek rendszeresen borították be a talajt lávával és hamuval.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által 2015-ben közzétett jelentés szerint az erdők ma már csak a sziget területének 0,5 százalékát fedik le.

A fák hiánya azt jelenti, hogy nincs növényzet, amely megvédené a talajt az eróziótól, ami ennek következtében nem tartja meg a vizet, ami az ország messzi északi fekvése ellenére kiterjedt elsivatagosodáshoz vezetett.

Az erdősítési erőfeszítések az 1950-es és különösen az 1990-es évek óta hozzájárultak ahhoz, hogy a sziklás tájképen újra megjelenjen a növényzet, és ezek az erőfeszítések továbbra is folyamatban vannak.

Hafnarsandurban, egy 6000 hektáros bazalt és fekete homokos területen Izland délnyugati részén a hatóságok azzal a feladattal bízták meg az Izlandi Erdészeti Szolgálatot, hogy a holdbéli tájat erdőkké alakítsák át.

"Ez az egyik legrosszabb példája a talajeróziónak az izlandi mélyföldön," - mondta Hreinn Oskarsson, a szolgálat stratégiai vezetője.



Importált fajok telepítése

Egy piros "potti-putki"-val, egy finn tervezésű cső alakú szerszámmal Oskarsson csavarttűjű fenyőket
és szitka lucfenyőket ültet, két észak-amerikai tűlevelű fát, annak érdekében, hogy megvédje a közeli Thorlakshofn városát az ismétlődő porviharoktól.

"Erdősítési projektet tervezünk a talaj stabilizálása érdekében," - tette hozzá Oskarsson.

Az Esja-hegy lábánál, amely Reykjavík fővárosára néz, található Mogilsa, ahol az Izlandi Erdészeti Szolgálat kutatási részlege található.

Az állomás mellett egy 50 éves ültetett erdő fekszik, ahol az importált fák Izland egyetlen őshonos fájával, a nyírrel együtt nővekednek.

Annak ellenére, hogy a nyír őshonos, az erdősítési erőfeszítések gyakran más fafajokra összpontosítanak. A nyírfával az a probléma, Adalsteinn Sigurgeirsson, az erdészeti szolgálat igazgatóhelyettese szerint az, hogy nem egy "produktív faj".

"Tehát, ha más célokat akarunk elérni, mint például a szén gyors kiválasztása vagy a faanyag előállítása, több fajra van szükség, mint egy őshonos monokultúra," - mondta.

A fák növekedése

Az erdőtelepítési erőfeszítések megkönnyítése érdekében az ország egész területén több tucat faiskola került kialakításra. Kvistarban, körülbelül 100 kilométerre Reykjavíktól, évente 900000 fenyőt és nyárfát termelnek.

"Eredetileg Alaszkából érkeztek, de most 30, 40, 50 éves fáink vannak, amelyek magokat adnak, melyeket összegyűjtünk, és ezt az erdei palánták előállítására használjuk," - mondta Holmfridur Geirsdottir, egy 56 éves kertész és üvegház tulajdonos.

A fiatal fákat beltéren három hónapig nevelik, mielőtt kikerülnek. De mivel az izlandi talajban alacsony a nitrogén szintje, a növekedési folyamat lassú, melynek átlagos üteme az amazonasi esőerdőben megfigyeltnek csupán egytizede.

Éghajlati paradoxon

Az izlandi kormány a 2018. szeptemberében közzétett éghajlatváltozási cselekvési tervében az erdőtelepítést az egyik fő prioritásnak nevezte. A fák szén-felvételét az ország az éghajlatváltozás mérséklésének egyik módjaként határozta meg.

Paradox módon az éghajlatváltozás is gyorsítja a fák növekedését.

"Ami elsősorban az erdő növekedését gátolta, az alacsony hőmérséklet és a hűvös nyár volt, de az éghajlatváltozás következtében változásokat tapasztalunk," - mondta Sigurgeirsson, erdőgazdálkodási igazgatóhelyettes.

"Úgy tűnik, hogy a felmelegedés gyorsítja az izlandi fák növekedését, és ezáltal a szénmegkötési arányt is," - mondta.

2015. óta három-négy millió fát telepítettek Izlandon, ami körülbelül 1000 hektár. Ez azonban csak csepp a tengerben, szemben a Kínában ugyanezen időszakban ültetett hat-hét millió hektárral. (1)

(1) - https://phys.org/news/2019-07-iceland-trees-razed-vikings.html