El Tajín, egy titokzatos nép elveszett városa

Az elmúlt évtizedekben számos elveszett várost találtak meg régészek vagy felfedezők. Az egyik legtitokzatosabb közülük El Tajín ősi váro...

Az elmúlt évtizedekben számos elveszett várost találtak meg régészek vagy felfedezők. Az egyik legtitokzatosabb közülük El Tajín ősi városa Veracruz államban, Mexikóban. A város az 1990-es években került fel az UNESCO Világörökségi listájára, mivel El Tajín összes műemléke, beleértve a környező tájat, az évszázadok során gyakorlatilag változatlan maradt, amelyet a trópusi dzsungel elrejtett az ember elől.

El Tajín rejtélye

A várost időszámításunk előtt 800 és időszámításunk szerint 1200 között építette és lakta egy olyan kultúra, amelyre valószínűleg az olmékok voltak hatással, de hogy pontosan kik voltak, a mai napig ismeretlen a tudósok előtt.

Vannak, akik úgy vélik, hogy a toltékok ősei, vagy a hatalmas maja nép egyik ága voltak. Néhány bizonyíték arra utal, hogy El Tajín építői a Huastec nép ősei voltak, akik még mindig Veracruz államban élnek.

A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a város gazdag volt, és hogy ez volt a királyság fővárosa, amely Délnyugat-Mexikó nagy részét uralta. Fontos kereskedelmi hálózatok központjaként szolgált és többnemzetiségű város volt.

Fénykorában mintegy 20000 ember élt El Tajínban, főleg a környező hegyekben. A város és a hátország túlélte a klasszikus korszak társadalmi összeomlását, így El Tajín továbbra is virágzott.

1300-ban azonban a várost egy nomád nép, a Chitimec-ek foglalták el, akik a mai Észak-Mexikóban éltek. El Tajín részben megsemmisült és elhagyták, és a lakosok egy újabb várost hoztak létre nem messze. Az elhagyott várost a toltékok és a későbbi aztékok is ismerték, és a romokat a természetfelettivel és a halottak birodalmával társították.

A spanyol hódítás után a várost elfelejtették. Ez valószínűleg összefüggésben volt a Huastec nép összeomlásával a háború és a betegségek miatt.

El Tajín elveszett városának újbóli felfedezése

El Tajín féltrópusi hegyvidéken fekszik, és hamarosan fák nőtték be. A sűrű dzsungelben rejtőzött, és csak 1785-ben fedezte fel egy kormánytisztviselő, aki illegális dohányültetvényeket keresett.

Az elveszett város felfedezéséről szóló hírek szenzációnak számítottak, de csak a 20. században kezdték feltárni a régészek. Mivel olajat fedeztek fel a területen, megnyílt az út az archeológusok előtt is, akik másokkal együtt megtisztították a várost a dzsungeltől.

Eddig a helyszínnek mindössze az 50%-át tárták fel, és nemzeti régészeti parkká nyilvánították, hogy megvédjék az itt található romokat.

El Tajín csodái

A város legrégebbi része az Aroyo Csoport, amely egy tér, amit a dzsungelből előkerült lépcsős piramisok vesznek körül. A tetején templomok találhatók.

A város bukásáig a teret piacként használták, ahol számtalan szobor található. El Tajín talán legfontosabb épülete a fülkék piramisa. A piramis arról a sok fülkéről kapta a nevét, amelyek minden szinten megtalálhatók, és amelyek az alvilághoz vezető átjárókat szimbolizálják. Az építményt faragott kövekből építették és hét emelet magas.

Sok szakértő úgy véli, hogy a piramist egykor vörösre festették, és egy hatalmas istenség szobor állt a tetején, ellentétben a többivel, mint például a Kék Templom, amelyet kék festékkel díszítettek.

Egy másik fontos terület a Tajín Chico, amely egy olyan épületegyüttes, amelynek néhány része közigazgatási jellegű, melyek jól állapotban maradtak fenn.

A városban legalább 17 labdajátékpálya van, ahol a versenyzők vallási jelentőségű játékokban vettek részt. Úgy vélik, hogy ez a hagyomány a majáktól származik, akik a labdajátékok veszteseit lefejezték és feláldozták őket az istenségeknek. (1)

(1) - https://www.ancient-origins.net/ancient-places