Egy tanulmány szerint a legtöbb ateista és agnosztikus ember hisz a természetfelettiben

Érdekes tanulmányt mutattak be az ateistákról ezen a héten az isteni hit bástyájában, a római Vatikánban. A globális Understanding Unbeli...

A gonosz közöttünk: Egy ördögűző megdöbbentő tapasztalatai

Egy nő, aki nem akart repülni: Szent Teréz különleges csodái

A jó és a rossz eredete: A gnosztikusok titkos tanításai

Érdekes tanulmányt mutattak be az ateistákról ezen a héten az isteni hit bástyájában, a római Vatikánban. A globális Understanding Unbelief (A hitetlenség megértése) program kutatói kimutatták, hogy mi jár a fejükben az ateistáknak és az agnosztikusoknak, amikor nem egy istenre vagy istenekre gondolnak.

Meglepő módon nem istenhez kapcsolódó természetfeletti lényekre és jelenségekre gondolnak majdnem olyan gyakran, mint a hívők. Miért akkora meglepetés ez? A tanulmány először tisztázott néhány félreértést az ateistákkal és az agnosztikusokkal kapcsolatban:

✔ Egy gyakori feltevés, hogy a céltalan hitetlen semmit sem tulajdonít a világegyetem végső jelentésének.

✔ A legtöbb hitetlen támogatja az objektív erkölcsi értékeket, az emberi méltóságot és az ahhoz kapcsolódó jogokat, valamint a természet "mély értékét," hasonló arányban az országuk lakosságával.

✔ A hitetlenek és az általános népesség nagy egyetértést tanúsít az értékek szempontjából, amelyek a legfontosabbak a "világban és a saját életünkben". A "család" és a "szabadság" mindenki számára kiemelkedő helyet foglal el. (1)

A vizsgált hat ország Brazília, Kína, Dánia, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok volt. Az egyezések és a különbségek felmérése után a tanulmány a természetfeletti jelenségekre vonatkozó meggyőződés szintjeit vizsgálta, köztük a halál utáni élet, reinkarnáció, asztrológia, misztikus erővel rendelkező tárgyak, misztikus hatalommal rendelkező emberek, jelentős események, amelyek "eleve elrendeltek," természetfeletti lények, a jó vagy a gonosz erők, az univerzális szellem vagy életerő és karma témáját. Milyen megállapításokra jutott a tanulmány? (2)

Bár jelentős eltérések vannak az országok között és azokon belül a hitetlenek leginkább/legkevésbé hitt jelenségei között, néhány pont kiemelkedőnek számít. Először is azok a hiedelmek, hogy léteznek a jó és a gonosz "mögöttes erők," hogy "létezik egy univerzális szellem vagy életerő," és hogy "az élet legjelentősebb eseményei jelentéssel bírnak és okkal történnek," a leginkább támogatottak.

Másodszor az ateisták körében a japánok hajlanak legkevésbé a természetfeletti dolgok felé, a brazilok és a kínaiak pedig a leginkább. A kínaiak agnosztikusok, ugyanakkor meglepően nagyobb valószínűséggel hisznek a természetfeletti jelenségekben, mint a többi országban.

Agnoszticizmus

Az agnoszticizmus egy olyan filozófiai ismeretelméleti nézet, amely szerint a valóság végső dolgai, Isten vagy istenségek (felsőbb hatalmak) létezését nem tudjuk megismerni, nem tudhatjuk, hogy léteznek-e vagy sem, és enélkül a tudás nélkül kell élnünk a világban.

Ateizmus

Az ateizmus az Isten, istenség vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett vallásos hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja.

Egy sajtóközleményben Dr. Lois Lee, a Kenti Egyetem szociológusa és kutatásvezetője kijelentette, hogy nyilvánvaló oka van annak, hogy meglepetésnek tűnik sokak számára, akik hallják ezeket az eredményeket:

"Ezek az eredmények egyszer és mindenkorra megmutatják, hogy az ateistákról kialakult nyilvános kép végtelenül leegyszerűsített és a legrosszabb ábrázolás. Ahelyett, hogy feltételezéseink lennének arról, hogy mit jelent ateistának lenni, most már annak a számos különböző világnézetnek a valódi megértésével dolgozhatunk, amely az ateista népesség körében megtalálható."

Dr. Jonathon Lanman antropológus és a tanulmány társszerzője hozzátette:

"A hitetlenekkel kapcsolatos általános nézet az, hogy hiányzik belőlük az objektív erkölcs és céltudat, de a népesség többi részétől eltérően arrogáns magabiztossággal és nagyon eltérő értékekkel rendelkeznek. A hat különböző ország reprezentatív adatai azt mutatják, hogy ezek egyike sem igaz."

Tehát, amikor a természetfölötti hitre gondolunk, akkor nem is annyira különbözünk egymástól. A tanulmány azt is megállapította, hogy ez igaz az erkölcs, az értékek, az emberi méltóság és az emberi jogok területére is.

Talán az igazi üzenet ebben a tanulmányban az, hogy a hitetlenség megértése már nem szükséges, helyette itt az ideje a hitetlenség elfogadásának. (3)

(1) - https://research.kent.ac.uk/understanding
(2) - https://www.kent.ac.uk/news/society/224
(3) - https://mysteriousuniverse.org/2019/05/s