Régészek 14400 éves kenyeret fedeztek fel Jordániában

A jordán Fekete-sivatagban ástak régészek, amikor felfedeztek egy darab elszenesedett kenyeret, amelyről megállapították hogy 14400 évvel...

A jordán Fekete-sivatagban ástak régészek, amikor felfedeztek egy darab elszenesedett kenyeret, amelyről megállapították hogy 14400 évvel ezelőtt sütötték. Az izgalmas felfedezés azt sugallja, hogy az emberek több ezer évvel az úgynevezett "mezőgazdasági forradalom" előtt már készítettek kenyeret vad gabonából, melyhez a szemeket szisztematikusan termesztették.

A leletre egy Shubayqa nevű helyszínen bukkantak rá, amelyet egykor egy vadászó, gyűjtögető, úgynevezett Natúf-kultúra foglalt el, mintegy 200 kilométerre északkeletre Jordánia fővárosától.

Egy nemzetközi csapat tavaly júliusban a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban tette közzé az ásatás eredményeit, amelyben elmagyarázták, hogy felfedeztek egy elszenesedett ételt, amelyről kiderült, hogy "kenyérszerű" tulajdonságokkal rendelkezik. (1)

Amaia Arranz Otaegui, a felfedező csapat tagja szerint a fejlett elemzési technikák kimutatták, hogy az eredmények összhangban állnak a római korban Levantében felfedezett más ősi kenyerek vizsgálatával.

Ennek az ókori kenyérnek több mint 20 töredékét találták meg a Shubayqa helyszín egyik tűzgödrében, valamint más élelmiszerek maradványait. Úgy vélik, hogy a kenyeret olyan technikával állították elő, amely évezredek óta lényegében változatlan maradt, kombinálva a lisztet és a vizet, hogy tésztát készítsenek, amelyet összegyúrtak és nyílt tűzön megsütötték.

A tűzgödör és az összegyűjtött maradványok mindegyike 14400 évvel ezelőtt készült, amikor a félig letelepedett natúfiak uralkodtak a mediterrán keleti térségében.

A Shubayqában talált kenyér apró, összetört darabokban maradt fenn, így a csapatnak korszerű technikákat kellett használnia annak pontos beazonosítása érdekében. A szakemberek speciális képalkotó technikákat használtak és pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgálták a maradványokat, amely rendkívül pontos eredményt adott a minta összetételéről. A szigorú elemzés után megerősítették, hogy a minta valóban hasonló a modern kenyérhez.

A csapat továbbá árpa, zab és búza mintákat is talált a helyszínen. Ez rendkívül szokatlan, mivel ezeket a növényeket csaknem 4000 évvel később háziasították. Úgy tűnik tehát, hogy a natúfiak vadon termő szemekből készítették a kenyereiket, amelyeket maguk is termesztettek.

Habár bizonyíték van arra, hogy az emberi társadalmakban a növénytermesztés 23 ezer évre nyúlik vissza, ezt nem szabad egy széles körben elterjedt mezőgazdasági gyakorlat bizonyítékaként értelmezni. A növénytermesztés, mint az élelmiszerellátás alapja szórványosan fordult elő a levantei neolitikumban, és csak az időszámításunk előtti 9500-8600-ig terjedő időszakban terjedt el a gazdálkodás.

Tobias Richter professzor szerint, aki a Shubayqa csapatát vezette, a növénytermesztés még ebben az időszakban sem képezte az alapját az emberi táplálkozásnak, amelyet erőteljesen kiegészítettek a vadon élő növényekkel. A búzát és az árpát sem termesztették szisztematikusan, csak sokkal később.

Nincs bizonyíték arra, hogy Shubayqában letelepedtek és mezőgazdasági tevékenységet folytattak, és az élelmiszer maradványokban felfedezett szemek is vadon fejlődtek. Ez azt jelenti, hogy a lelet a legkorábbi bizonyítéka a vadon termő gabonából történt kenyér készítésre. Egy nagy követ is találtak a helyszínen, amivel feltételezhetően a gabonát őrölték lisztté. (2)

(1) - https://www.pnas.org/content/115/31/7925
(2) - https://www.ancient-origins.net/news-hist