Az amerikai hadsereg tudja, hogy az emberek rendelkeznek hatodik érzékkel, és fejleszteni akarják a katonák ezen képességét

2014-ben az Haditengerészeti Kutatási Hivatal (HKH) egy négyéves, 3,8 millió dolláros kutatási programot indított el, hogy feltárják az e...

2014-ben az Haditengerészeti Kutatási Hivatal (HKH) egy négyéves, 3,8 millió dolláros kutatási programot indított el, hogy feltárják az előérzetnek vagy intuíciónak nevezett jelenséget a tengerészek és a tengerészgyalogosok körében.

"Meg kell értenünk, mi hozza létre ezt az úgynevezett 'hatodik érzéket'," - mondja Peter Squire, a HKH Expedíciós Manőver és Hadviselés és Terrorizmus Elleni Részlegének programfőnöke. A mai haditengerészeti tudósok a jelenséget nem elméleti úton akarják megérteni, hanem inkább technológia használatával, hogy megvizsgálják a titokzatos folyamatot és egy olyan nyilvánosságot biztosítsanak, amely nem a babonákon alapul.

"Ha a kutatók megértik a folyamatot, lehetnek olyan módok, amelyek felgyorsíthatják azt, és esetleg megoszthatják az intuíció erejét a katonai egységek között," - mondja Dr. Squire.

A Pentagon arra törekszik, hogy maximalizálja a hatodik érzék erejét gyakorlati felhasználásra. "Ha ezt az intuitív döntéshozatali folyamatot jellemezhetjük és modellezhetjük, akkor reményeink szerint ez felgyorsítja ezeknek a készségeknek a megszerzését," - mondja Brent Olde, a HKH Harci Teljesítmény Humán és Biomérnöki Rendszerek parancsnok hadnagya. "Vajon lehetséges fejleszteni az előérzetet képzésen keresztül?" - teszi fel a kérdést.

A Pentagon szerint a program a hadijelentések nyomán született, melyek között volt egy 2006-os iraki eset is, amikor Martin Richburg főtörzsőrmester az intuícióját használva megakadályozott egy vérontást, melyet egy rögtönzött robbanóeszköz okozott volna.

Joseph Cohn vezérőrnagy, a haditengerészet programmenedzsere elmondta, hogy "Ezek a hadijelentések gyakran számolnak be egy 'hatodik érzékről', amely figyelmezteti a katonákat egy közelgő támadásra vagy robbantásra, vagy lehetővé teszi számukra, hogy reagáljanak egy új helyzetre anélkül, hogy tudatosan elemeznék a szituációt."

Több mint egy évtizeddel később a mai védelmi minisztérium felgyorsította a koncepció gyakorlati alkalmazását. Az aktív szolgálatot teljesítő tengerészeket tanítják a prekognitív készségek elsajátítására annak érdekében, hogy "kivédjék a mesterlövészeket, a rögtönzött robbantásokat és más szabálytalan támadásokat olyan speciális perceptuális kompetenciákat használva, amelyeket még nem tanulmányoztak alaposan."

Az évtizedek során a háborús helyszínek és a fegyverek kialakítása változott, míg az ember észlelési kapacitása viszonylag közel áll ahhoz, amivel évezredek óta rendelkezik. Ötven évvel ezelőtt Vietnámban Joe McMoneagle a hatodik érzékét használta, hogy ne lépjen a csapdákba, hogy ne essen a gödrökbe, és ne fusson bele a vietkongok lesállásaiba.

Képessége lehetővé tette számára a veszély érzékelését, így nem vesztette el a katonáit, és intuitív képességének ereje elterjedt a katonai egységében. Más katonák bíztak ezen tudatalatti képességében, és követték McMoneagle-t. Egy élet vagy halál környezetben nem volt helye a szkepticizmusnak. Ha életeket mentett meg, akkor igenis valóságos volt.

1972 óta a CIA és a Amerikai Védelmi Minisztérium kutatásai azt mutatták, hogy az előérzet vagy prekogníció egyesek esetében gyengének tűnik, másokban erősebb, és nagyon keveseknél egészen rendkívüli. Vajon a haditengerészet jelenlegi munkája, hogy megértsék az emberek, helyek és események közötti kapcsolatokat, végül megoldja a hatodik érzék rejtélyét? Lehetséges, hogy a mai védelmi tudósok rendelkezésére álló technológiák olyan hipotéziseket tárnak fel, mely technológiáknak korábban nem voltak birtokában?

A Bremerton Haditengerészeti Kórházban Washington államban a védelmi tudósok és a katonai kutatók a katonák virtuális álomállapotaiban jelentkező megismerést és észlelést kutatják. 2011-től kezdődően a Power Dreaming nevű kutatási program részeként a PTSD-vel (Poszttraumás stressz zavar) kapcsolatos rémálmoktól szenvedő katonák esetében biofeedback technikát alkalmaznak, hasonlóan ahhoz, amit John Alexander ezredes tanulmányozott Albert Stubblebine tábornok vezetése alatt.

A mai haditengerészet számára a biofeedbacket a 21. századi virtuális valóság technológiával frissítették, amely nem létezett 30 évvel ezelőtt. A résztvevők olyan aktív szolgálatban lévő katonák, akik PTSD-vel kapcsolatos rémálmoktól szenvednek, akik jogosultak arra, hogy visszaküldjék őket a csatatérre.

Az úgynevezett újraálmodás módszere állítólag egy tanulható technika, amely megváltoztatja azt a módot, ahogy az agy feldolgozza az információkat. Célja, hogy megtanítsa a katonákat arra, hogyan  átalakítsák át a rémálmaikat a biofeedbak technika és a számítógépes technológia segítségével.

Az 1962-ben született biofeedback azon az elképzelésen alapul, hogy az emberi agy hasznot húzhat abból, hogy valós időben látja magát működni. Az élettani folyamatok egy részét valós időben látják a gyakorlók, köztük az agyi hullámokat, a pulzusszámot, az izomfeszültséget, a bőr vezetőképességét és a fájdalomérzetet.

A folyamat úgy működik, hogy amikor a katona egy rémálomból felébred, felkel az ágyból, és egy közeli, kormány által kezelt számítógéphez megy. Felvesz egy 3D-s szemüveget és felhelyez egy pulzusszám variabilitás biofeedback készüléket az alkarjára, hogy a biofeedbacket integrálni lehessen az újraálmodási folyamatba. A két eszköz összekapcsolásával a katona megnyitja az Álmok Könyvének nevezett programot, majd néhány kattintással a billentyűzeten belép a Második Élet virtuális világába. (1)

(1) - http://time.com/4721715/phenomena-annie-jacobsen/