A tudomány szerint a csend létfontosságú az agyunk számára

A csend értéke mindenki életében érezhető. A csend megnyugtató, kellemes és barátságos. Megnyitja az utat az inspiráció számára, táplálja...

A csend értéke mindenki életében érezhető. A csend megnyugtató, kellemes és barátságos. Megnyitja az utat az inspiráció számára, táplálja az elmét, a testet és a lelket. Eközben a zajos, őrült világ  elnyomja a kreativitásunkat, belső kapcsolódásunkat és hátráltatja az alkalmazkodó képességünket. Ma már a tudomány is azt mutatja, hogy a csend lehet az, amire szükségünk van kimerült agyunk és testünk regenerálásához.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a zajnak erős fizikai hatása van az agyunkra, ami megemeli a stresszhormonok szintjét. A hang a fülön keresztül elektromos jelként jut el az agyba.

Még akkor is, amikor alszunk, a testünk reagál ezekre a hanghullámokra és aktiválja az amygdalát, az agy memóriával és érzelmekkel kapcsolatos részét, ami a stresszhormonok felszabadulásához vezet. Tehát egy állandóan zajos környezetben élve rendkívüli sok káros hormon kerül a szervezetünkbe.

Érdekesség, hogy az angol noise (zaj) szó a latin "nausia" (émelygés vagy hányinger) vagy a latin "noxia" szóból ered, ami mérgezőt vagy toxikust jelent. A zajt összefüggésbe hozták a magas vérnyomással, a szívbetegségekkel, a fülzúgással és az alvászavarral.

Mindannyian megtapasztalhattuk már a zajszennyezés káros hatásait. A túlzott zaj káros hatással lehet a főbb fizikai érzékekre, és ma már egyre több emberről derül ki, hogy rendkívül érzékenyek a zajra és nem képesek kaotikus és zajos környezetben tevékenykedni.

A tudomány azonban mostanra nem csak arról szerzett bizonyítékokat, hogy a zaj ártalmas, hanem azt is kimutatta, hogy a csend gyógyítani képes.

A csend hatásai

2011-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megvizsgálta és számszerűsítette az egészségügyi terhelést Európában. Arra a következtetésre jutottak, hogy Nyugat-Európa 340 millió lakosa évente több millió évet veszít az egészséges életéből a zaj miatt. A WHO azt is megállapította, hogy 3000 szívbetegségben elhunyt ember halálának legfőbb oka a túlzott zaj volt.

Gary W. Evans, a Cornell Egyetem professzora egy tanulmányt jelentetett meg a Psychological Science című folyóiratban, amelyben a repülőtéri zajok hatását vizsgálta az iskolás gyerekekre a müncheni repülőtér közelében. A tanulmány kimutatta, hogy a zajnak kitett gyermekek esetében stresszreakció alakult ki, amely lényegében azt okozta, hogy figyelmen kívül hagyták a zajokat. Evans megállapította, hogy a gyerekek nem csak a repülőtér káros zaját hagyták figyelmen kívül, hanem más, mindennapos zajokat is, például az emberi beszédet. (1)

"Ez a tanulmány a legerősebb, valószínűleg leghatározottabb bizonyítéka annak, hogy a zaj - még azokon a szinteken is, amelyek nem okoznak halláskárosodást - stresszt okoz, és káros az emberre nézve," - Gary Evans professzor.

A tudósok nem kezdték el aktívan tanulmányozni a csend hatásait, hanem véletlenül fedezték fel annak előnyeit. A csend a tudományos kutatásban kezdetben mint vezérlési vagy kiindulási alap jelent meg, amellyel a tudósok összehasonlították a zaj vagy a zene hatásait.

Doktor Luciano Bernardi 2006-ban a zaj és a zene élettani hatásait tanulmányozta, amikor meglepő felfedezést tett. Amikor a vizsgált alanyai a zaj és a zene között a csend véletlenszerű szakaszainak voltak kitéve, erős hatást váltottak ki. A két perces szünetek jóval pihentetőbbek voltak az agyuk számára, mint a kellemes zene vagy a hosszabb csend, ami a kísérletet megelőzte. Valójában Bernardi "irreleváns" üres szünetei a tanulmány legfontosabb elemeivé váltak. Az egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a csend hatásait fokozzák a kontrasztok.

Sok meditációs tanár és szakember tanúsíthatja ezt, és a spirituális tanítók is azt tanácsolják a tanítványaiknak, hogy tartsanak gyakori meditatív szüneteket napközben. Bár a csendre gondolhatunk úgy is, mint a bemeneti információk hiányára, a tudomány erről mást mond.

Az agy felismeri a csendet és erőteljesen reagál. Imke Kirste, a Duke Egyetem regeneratív biológusának kutatásai szerint napi két órányi csend a sejtek fejlődését eredményezi a hippocampusban, azon agyi régióban, amely a memória kialakulásához kapcsolódik az érzékekkel együtt.

Időt kell szakítani a kikapcsolódásra

A "Figyelem visszaállításának elmélete" szerint, ha alacsonyabb szenzoros bemeneti szinttel rendelkező környezetben tartózkodik valaki, az agy "visszanyeri" kognitív képességeit. Digitális világunkban az agyunknak kevesebb ideje van a kikapcsolódásra. Folyamatosan óriási mennyiségű információt kell feldolgoznunk.

A kutatások kimutatták, hogy a modern élet állandó figyelmet igénylő kérdései sok stresszt okoznak a prefrontális kéregben, ami az agy azon fontos része, amely a döntések meghozatalában és a problémák megoldásában tölt be kiemelt szerepet. Amikor egyedül töltünk időt csendben, az agyunk képes arra, hogy ellazuljon és abbahagyja ezt az állandó összpontosítást.

A kutatók úgy találták, hogy a csend segít az új sejtek számára, hogy idegsejtekké differenciálódjanak és integrálódjanak a rendszerbe, és amikor megtapasztaljuk a csendet, az agyunk képes jobban megérteni a belső és külső környezetet. Meg tudjuk érteni életünket és más nézőpontból tekinthetünk rá, ami létfontosságú az általános jólétünk szempontjából.

Míg a zaj stresszt okoz, a csend enyhíti ezt a stresszt az agyban és a testben. A csend megújítja és táplálja a kognitív erőforrásainkat. A zaj miatt elveszítjük a koncentrációs képességünket, a kognitív erőnket, és a motiváció és az agyműködés csökkenését okozzák, de a tanulmányok azt mutatják, hogy a csendben való időtöltés hihetetlen módon képes helyreállítani a túlzott zajnak való kitettség következtében kialakuló negatív hatásokat. (2)

Az ősi spirituális mesterek mindezt jól tudták; a csend gyógyít, a csend segítségével mélyen önmagunkba tekinthetünk, és a csend kiegyensúlyozza a testet és az elmét. A tudomány ma már ugyanezt mondja.

A természet és nyugalom gyógyító előnyei jól dokumentáltak, de most már tudjuk, hogyan járul hozzá a csend az egészségünkhöz és jólétünkhöz, valamint az agyunk fejlődéséhez.

A csend egyszerű de ősi megtapasztalása gyógyír lehet a jelenlegi őrült, modern életmódunkra. (3)

"A legnagyobb dolgok (...) a csendben történnek velünk." - Müller Péter

(1) - https://www.apa.org/monitor/2011/07-08/silence.aspx
(2) - https://www.wienerzeitung.at/_em_daten/_wzo/2015/
(3) - https://www.wakingtimes.com/2018/11/20/science-say

Könyvajánló

A csend útja

Mikhael Omraam Aivanhov

Mekkorát tévednek az emberek, amikor azt hiszik, hogy a csend szükségszerűen a kietlenséget, a mindennemű tevékenység és alkotás hiányát, vagyis, egy szóval a semmit jelenti. Valójában csend és csend között óriási különbség van... Általánosságban azt mondhatjuk, hogy kétféle csend létezik: az egyik a halál csendje, a másik a felsőbbrendű életé.